Óriásit zuhant a kiskereskedelmi forgalom.

Hatalmasat esett a bolti forgalom a Központi Statisztikai Hivatal most kiadott, márciusi adatai szerint: a nyers adat szerint 12,6, naptárhatástól megtisztítva 13,1 százalékkal kevesebbet vásároltunk, mint egy évvel korábban. Ez csak azért nem minden idők legdurvább visszaesése, amióta csak mérik, mert amikor 2020 áprilisában, a járvány első hulláma alatt gyakorlatilag állóra fékezett a gazdaság, egyetlen ezrelékponttal még ennél is rosszabb volt az adat.

Mindez nem azt jelenti, hogy ennyivel kevesebbet költöttünk – az infláció akkora, hogy 10,1 százalékkal több pénzt hagytunk a kasszáknál –, hanem ennyivel kevesebb terméket vásároltunk, mint tavaly ilyenkor.

A legdurvábban a benzinkutak forgalma esett vissza, 29,3 százalékkal. Emlékezetes, tavaly márciusban nem csak a 480 forintos benzin tolta meg a forgalmat, hanem akkor még némi pánikvásárlás is kitört.

De nem csak emiatt zuhan a forgalom. Az élelmiszerüzletekben 10,3 százalékkal kevesebb termék fogyott, mint egy éve, ráadásul ezt az átlagot az étel-, ital- dohányáru-szaküzletek 4,8 százalékos esése még enyhítette is, az „élelmiszer jellegű vegyes üzletek” nevű csoportban – vagyis az összes olyan boltban, ahol más termékek mellett ételt is lehet venni – 12 százalékos volt a visszaesés.

A nem ételt árusító boltokban pedig 9,6 százalékkal csökkent a forgalom. A használtcikk-üzletekben mért a KSH növekedést, méghozzá 11 százalékosat – ha ennek a boltcsoportnak a forgalma megnő, az egyértelműen a válság jele szokott lenni – és a gyógyszerboltoknál volt stagnálás. Bútorból és műszaki cikkből 21, iparcikkből 12, ruhából és cipőből 5, számítástechnikai termékekből pedig 3,4 százalékkal kevesebb fogyott.

A csomagküldő és online kereskedelem forgalma 14 százalékkal esett vissza.

Az év első három hónapjában összesítve 9,5 százalékkal kisebb volt a bolti forgalom, mint 2022 január-márciusában. A benzinkutakon 19,1, az élelmiszerboltokban 8,1, a nem ételt árusító üzletekben pedig 7,2 százalékos visszaesést mért a KSH.

Az olyan boltok forgalmának visszaesése, mint az illatszer-, bútor- vagy műszakicikküzletek, mutatja, hogy a lakosság drasztikusan visszafogja a nagyobb kiadást jelentő vagy inkább luxusnak tartott költéseit – írta Virovácz Péter, az ING elemzője. Arra is felhívta a figyelmet: februárról márciusra nőtt a forgalom, de csak azért, mert több benzint adtak el, ezt leszámítva már fél éve minden egyes hónapban kevesebbet vásárolnak az emberek, mint egy hónappal korábban.

Az Amundi Alapkezelő pedig a régió más hasonló adatait gyűjtötte össze: Csehországban 6,4 százalékos visszaesést mértek a statisztikusok, Lengyelországban csak 0,7 százalékosat, Romániában pedig 2,9 százalékkal még nőtt is a forgalom. Azaz minél nagyobb az infláció, annál jobban visszaesett az adott ország bolti forgalma - mondta el Kiss Péter, az alapkezelő befektetési igazgatója.