Lehűlt az idő, folyamatosan hűlnek a folyóvizek is. Általában ez nem jó hír a horgászok számára, azért nem kell elkeserednünk, az igazán fanatikusok most is találnak maguknak célhalat.
Egyik kedvencünk a menyhal, éppen ilyenkor kezdi jól érezni magát. Azoknak szánom elsősorban ezt a cikket, akik még nem voltak menyhalazni, de szeretnék kipróbálni, ezt a legtöbb esetben nem hétköznapi horgászatot.
A legtöbb horgász rendelkezik megfelelő eszközzel a menyhalak becserkészésére. Nincs szükség komoly erős felszerelésre, egy finomabb süllőző, vagy akár nagy gyűrűs feeder bot is jó a hozzá való maximum 40-es méretű orsóval. Egyre többen match, vagy vannak akik feederezéshez használt orsójukat viszik ezekre az alkalmakra, de akár kis pergető orsónk is tökéletes. (A nagy gyűrűs horgászbotra azért van szükség, mert így elkerülhetjük a jegesedés miatti zsinór szorulást.)
Elmondható, hogy Ø 0,25-ös monofil zsinór már erős alapot képez, bár ez azért sodrásfüggő, valószínűleg mindenhová jó lesz. Azonban előkénk ne legyen vastagabb Ø 0,20-nál. A horog amit a legtöbben használnak, kis méretű süllőző vagy angolnázó. A nagyobb halszeleteket felkínálhatjuk 2-es méretű horgon is, de inkább az ennél kisebb 4-6-8-as, amivel eredményesek lehetünk.
A szerelék legyen egyszerű, folyóvízi. Ügyeljünk rá, itt is érvényes, hogy hosszú, lágyan lebegni képes előkét hagyjunk, ami 70 és 100 cm közötti hosszban valósul meg igazán.
A menyus különleges hal, különleges szokásokkal. Egyik érdekesség, hogy un. nyári álmot alszik, csak akkor mozdul meg, ha 15 ºC alá csökken a víz hőmérséklete. Éjszakai ragadozó, azonban a legnagyobb eséllyel szürkület beálltakor aktív, ezért időben érkezzünk, és amikor sötétedik már legyen bevetve szerelékünk.
A horgász fejlámpa ne maradjon otthon! Csali választás nem különösen nagy feladat, általában halszeletet, darabhalat, gilisztát, csonti csokrot alkalmazhatunk, de nem vetik meg a kisméretű élő csalihalakat sem. Elmondható még, hogy fogtak már szép példányt löncshús darabbal, de mirelit halfilével is. A különböző rablóhalas attraktorokkal azonban legyünk óvatosak! A menyhal érzékszervei nagyon kifinomultak, különösen a szaglása. Használhatunk különböző csalogató anyagokat, de vigyázzunk, túlzott használatuk, akár ellentétes hatást is kiválthat.
A hely megválasztása is fontos, a menyhalak előnyben részesítik a köves mederrészeket, de ez a szezon elején nem feltétlenül jelenti azt, hogy máshol nem fogható. A köves területek az ívás ideje alatt mindenképpen előnyt élveznek, ez január közepe után kezdődik, amikor a víz hőmérséklete tartósan 4°C alá csökken. Kapása leginkább süllőére hasonlít, enyhén rázza a spiccet, ekkor várjunk, nyelessük rövid ideig, azonban vigyázzunk, iszonyatos módon képes benyelni a csalit, és a horogszabadítás ebből a halból nem egyszerű. Javaslom száraz rongy, vagy újságpapír használatát, amikor a menyhalat akarjuk a kezünkbe fogni, mert legalább annyira csúszik, mint az angolna. Fontosnak tartom még elmondani, hogy a menyhal az egyetlen édesvízi tőkehalunk, vigyázzunk rá, egyre kevesebb él belőle vizeinkben, ennek szellemében már méretkorlátozással védett halfaj lett, amit minimum 20cm-ben határoztak meg. Nagy vonalakban a menyhalazás alapjai ezzel véget is érnek, kezdődhet az igazi peca. Nagyon sok mindent lehetne még írni ebben a témában, de ha hosszabb, akkor azt már én sem olvasnám el! Amennyiben valakinek van még kérdése, azt tegye fel nyugodtan a kommentekben, vagy akár privátban! Végezetül eredményes menyhalazást kívánok mindenkinek, és ne felejtsetek el visszatérni ide, és beszámolni az élményekről, tapasztalatokról, ha sikerült fogni azért, ha meg nem akkor azért! Füstöljön a fék!
