Kemény üzenetet küldött a Mol -Lesújtott a kormány - Jelentős visszaesések láthatóak a vállalatnál
A makrogazdasági környezet nem volt alkalmas arra, hogy ellensúlyozza a kelet-közép-európai kormányzati beavatkozások negatív hatásait, ezek nyomot hagytak az eredményeinken az év első felében, különösen a második negyedévben – mondta Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a legfrissebb jelentésükről.
A Mol-csoport közzétette az idei év második negyedévére és első fél évére vonatkozó pénzügyi eredményeit. Az év első hat hónapjában 1125 millió dollár (399,7 milliárd forint) EBITDA-t ért el, a második negyedév EBITDA-ja 411 millió dollár (140,8 milliárd forint) – utóbbi 69 százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi adat. A jelentésükben kiemelik, mind a Downstream, mind az Upstream eredményeire
ERŐS NEGATÍV HATÁST GYAKOROLTAK A ROMLÓ MAKROGAZDASÁGI FELTÉTELEK ÉS A SÚLYOS KORMÁNYZATI ELVONÁSOK, KÜLÖNADÓK ÉS TÖBBLET-BÁNYAJÁRADÉKKÖTELEZETTSÉGEK.
A második negyedév eredményeit szintén torzította az összesen 315 millió dollárt kitevő, árbevétel-alapú, idei év egészére kivetett különadó, amely egyszeri költségként vetődött fel a második negyedévben. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a Fogyasztói Szolgáltatások üzletágnak sikerült visszaerősödnie a tavalyi mélypontról, és a Mol-csoport teljes EBITDA-jának 43 százalékát termelte meg, amellyel részben képes volt a negatív külső környezet ellensúlyozására. A Mol-csoport 2023-ra vonatkozó egész éves EBITDA-iránymutatását hozzávetőlegesen 2,5 milliárd dollárban határozta meg.
A makrogazdasági környezet nem volt alkalmas arra, hogy ellensúlyozza a kelet-közép-európai kormányzati beavatkozások negatív hatásait. Ezek kétséget kizáróan nyomot hagytak az eredményeinken az év első felében, különösen 2023 második negyedévében. A kormányzati elvonások jelenlegi mértéke – amennyiben nem vezetik ki őket a közeljövőben – hátráltatja a Mol-csoport versenyképességét, és visszaveti a befektetési terveinkhez szükséges pénzügyi háttér megteremtését. Ha a negatív külső körülményeket leszámítjuk, a Mol-csoport működési teljesítménye erős volt az elmúlt időszakban, az üzletágak továbbhaladtak a stratégiai beruházásokkal, és a vállalat elindította új, hulladékgazdálkodási üzletágát
– értékelte a jelentést Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója.
Üzletágankénti eredmény
Az Upstream üzletág EBITDA-ja 99 millió dollárra (33,9 milliárd forint) esett vissza a második negyedévben, első félévében pedig 382 millió dollárt tett ki, amely negyedéves szinten 83 százalékos, féléves összehasonlításban pedig 65 százalékos visszaesést jelent az előző év azonos időszakaihoz képest.
A DIVÍZIÓ EGYSZERŰSÍTETT SZABAD CASHFLOW-TERMELÉSE LÉNYEGÉBEN ELTŰNT A MÁSODIK NEGYEDÉVBEN.
„Ez a magyar kormány által kivetett árbevétel-alapú különadónak, illetve többlet-bányajáradéknak volt betudható, az eredményeket emellett a szénhidrogénárak alakulása is negatívan befolyásolta” – összegezte a vállalat.
Az olaj- és a gázkitermelés volumene 5 százalékkal esett vissza a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest, ennek oka főként az Iraki Kurdisztánban található Shaikan-mező termelésének az exportcsővezeték elzárása miatti leállása volt, amely a negyedév egészét érintette. A Mol képes volt a magyarországi termelését 6,5 százalékkal növelni az előző év azonos időszakához képest a második negyedévben, amivel a csoportszintű termelés napi 91,6 ezer hordót ért el, lényegesen meghaladva a termelésre vonatkozó iránymutatást.
A Dowstream a második negyedéves, újrabeszerzési árakkal becsült, tiszta EBITDA-ja 102 millió dollárra (35 milliárd forint) esett vissza, míg a féléves eredmény 487 millió dollárt tett ki. „A második negyedév jelentős visszaesése részben a különadók hatásának tudható be, mint az egyszeri költségként felvetődő, árbevétel-alapú adóteher, de hozzájárult a Petrolkémia gyenge árrése, illetve a kereslet és az árszínvonal által kifejtett nyomás is.”
Az üzemanyagok iránti kereslet 12 százalékkal esett vissza Magyarországon a második negyedévben, a bázisidőszakban ugyanis az ársapkák élénkítő hatást gyakoroltak a fogyasztásra. A kereslet a többi kelet-közép-európai országban ezzel szemben növekedett, ez különösen Horvátországra (8 százalékos) volt igaz; a teljes termékértékesítés mutatói csoportszinten összességében változatlanok maradtak.
Vannak szép számok
A Fogyasztói Szolgáltatások második negyedéves EBITDA-ja majdnem megnégyszereződött, és 175 millió dollár (59,9 milliárd forint) volt, a divízió első féléves eredménye így 301 millió dollárt (105,6 milliárd forint) ért el. „A javuló teljesítmény elsősorban a kelet-közép-európai ársapka-intézkedések enyhítésének, a nem üzemanyag típusú szolgáltatások további térnyerésének és a kiváló belső teljesítménynek köszönhető” – összegezték.
Ezzel együtt az értékesítési volumenben 16 százalékos növekedés volt látható a második negyedévben, amihez a lengyelországi Lotos kúthálózat akvizícióját követően több mint 200 millió liternyi növekedés is hozzájárult.
AZ ÜZEMANYAG-ÉRTÉKESÍTÉS VOLUMENE A LEGTÖBB REGIONÁLIS ORSZÁGBAN NŐTT.
Ez alól Magyarország a kivétel, mivel itt a kereslet az üzemanyag-ársapka kivezetését követően normalizálódott. A Fresh Cornerek száma a tavalyi év azonos negyedévében fennálló 1103-ról 1180-ra nőtt.
Végezetül a Gázszállítási Üzletág EBITDA-ja jelentős mértékben, 60 millió dollárra (20,4 milliárd forint) nőtt a második negyedévben az előző év azonos időszakához képest. Ez „a határon átnyúló szállítás iránti kereslet erősödésének köszönhetően, az első féléves eredmények így meghaladták a 139 millió dollárt (49,1 milliárd forint). Az előző évhez képest alacsonyabb gázárak miatt lecsökkenő működési költségek szintén hozzájárultak a kedvező eredményekhez” – emelte ki a Mol-csoport.
