Koronavírus: Ritka mellékhatást okoz az egyik koronavírus-vakcina
Az AstraZeneca elismerte, méghozzá elsőként, hogy az általuk gyártott Covid-vakcina nagyon ritka esetben trombózist okozhat.
Az AstraZeneca beismerése egyes esetekben kártárítéssal jár. A Legfőbb Bíróságon 51 ügyet vizsgálnak és a károsultak összesen 100 millió fontra becsült kártérítést követelnek.
wpbtransport.pl/Rozbiórki/Wyburzeniarozbiorka gdynia - usługi ziemne pomorskie
Az AstraZeneca először ismerte el a bíróság előtt, hogy a Covid oltás halálos véralvadási mellékhatást okozhat. Ez a rendkívül ritka reakció áll a középpontjában annak a több millió fontos csoportos keresetnek, amelyet több tucat család indított, akik azt állítják, hogy
őket vagy hozzátartozóikat a gyógyszergyártó cég „hibás” vakcinája miatt csonkította vagy ölte meg.
A felpereseket képviselő ügyvédek úgy vélik, hogy egyes ügyek akár 20 millió font kártérítést is érhetnek. A Cambridge-i székhelyű AstraZeneca – amely az állításokat többségében vitatja – a Legfelsőbb Bírósághoz februárban benyújtott jogi dokumentumban elismerte, hogy vakcinája „nagyon ritka esetekben TTS-t okozhat”.
A TTS a trombózis trombocitopénia szindrómával járó trombózis rövidítése, egy olyan betegség, amikor az emberben vérrögök képződnek, alacsony vérlemezkeszám mellett. A vérlemezkék általában segítik a véralvadást.
A szövődményt – amely az oltás lehetséges mellékhatásaként szerepel – korábban vakcina-indukált immunhrombózisos trombocitopéniának (VITT) nevezték.
Az AstraZeneca beismerése egyes esetekben kártérítések kifizetésekhez vezethet.
Bár már két éve elfogadott lehetséges mellékhatásként, ez az első alkalom, hogy a vállalat bíróság előtt elismerte, hogy az oltás okozhatja az állapotot – írja a The Telegraph, amit a DailyMail szemlézett.
Az adófizetők állják az esetleges kártérítés számláját, mivel az AstraZeneca a Covid legsötétebb napjaiban kártérítési megállapodást kötött a kormánnyal annak érdekében, hogy az oltásokat a lehető leggyorsabban előállítsák, miközben az országot a zárlatok megbénították. Mindez néhány nappal azután történt, hogy a cég arról számolt be, hogy 2024 első negyedévében a bevétele meghaladta a 10 milliárd fontot, ami 19 százalékos növekedést jelent. A vállalat illetékesei kijelentették, hogy „nagyon erős évkezdetet” tudhat maga mögött.
Az AstraZeneca vakcinájával összefüggő sérülések miatt kártérítést követel többek között a kétgyermekes családapa és informatikus Jamie Scott, aki 2021-ben vette fel az oltást. A vakcina beadását követően egy vérrög és agyvérzés következtében maradandó agykárosodást szenvedett. Azóta nem tud dolgozni. Az övé az egyike annak az 51 ügynek, amelyet jelenleg a Legfelsőbb Bírósághoz nyújtottak be, és amelyben összesen mintegy 100 millió fontra becsült kártérítést követelnek.
Sarah Moore, a Leigh Day ügyvédi iroda partnere, aki az AstraZenecával (AZ) szemben képviseli a felpereseket, azzal vádolta a vállalatot, hogy halogató taktikát alkalmaz az áldozatokkal szemben.
Az AstraZeneca közleményében azt írta:
„Együttérzésünket fejezzük ki mindazoknak, akik elvesztették szeretteiket vagy egészségügyi problémákról számoltak be.”
Mások – legalábbis részben – azért indítják a keresetet, hogy igazságot szolgáltassanak azokért, akiket elvesztettek, vagy a sérüléseik miatt teljesen felborult életükért. Egyesek részben azért folyamodnak keresethez, mert a kritikusok szerint a kormány oltáskár-kifizetési rendszere nem megfelelő vagy önkényes.
Ez a politika, amely a 70-es évek óta létezik, 120 ezer font adómentes összeget biztosít az érintetteknek vagy családtagjaiknak, bár korlátozásokkal. Csak azoknak a családtagjainak jár, akik meghaltak, vagy akik egy vakcina miatt „súlyosan fogyatékossá” váltak, azaz orvosi igazolás alapján legalább 60 százalékos fogyatékosságúnak minősül.
Az 1979-ben létrehozott rendszer célja, hogy megnyugtassa az embereket, hogy abban a valószínűtlen esetben, ha valami rosszul sül el, az állam támogatást nyújt. Elméletileg a vakcinákkal kapcsolatos tétovázás ellen hivatott küzdeni, és arra ösztönzi a lakosságot, hogy beoltassa magát a különböző kórokozók ellen, ezzel segítve a nemzetet a betegségektől való védekezést.
A kritikusok szerint azonban a rendszer fáradságos, a teljes kifizetett összeg tekintetében szűkmarkú, és kegyetlen a 60 százalékos rokkantsági küszöbérték, amely a kevésbé súlyos sérülteket magára hagyja.