Tavaly a magyar felnőttek mindössze 23,5 százalékának maradt felesleges pénze a hónap végén, 17,9 százalékuk viszont kijött a jövedelméből, amit nem is költött el teljes egészében.

A magas infláció sokak pénzügyeit megtépázta, a háztartásoknak hozzá kellett nyúlniuk a megtakarításaikhoz, hogy ne kelljen jelentősen csökkenteniük a fogyasztásukat - derül ki a Provident Zrt. és anyavállalata az International Personel Finance (IPF) felméréséből.

A 23,5 százalék elmarad a nemzetközi átlagtól (27,6 százalék), de még jobban a környező országokban mért adattól - mondta Pálfalvi Márta, a Provident Zrt kommunikációs igazgatója. Kicsit kedvezőbb a helyzet, ha azokat a háztartásokat nézzük, hogy kik képesek rendszeresen kisebb-nagyobb összeget megtakarítani.

Erre a magyarok 33,5 százaléka tudott pozitív választ adni, ami gyakorlatilag meggyezik az előző évi adattal, de 10 százalékkal elmarad a nemzetközi átlagtól. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a háztartások kétharmada erre képtelen. A felmérés szerint nagyon magas (63,4 százalék) azok aránya akiknek maximum 3 hónapra elegendő vagy annál kevesebb megtakarításuk van.

A Provident szakértői szerint " akkor beszélhetünk pénzügyi biztonságról, ha legalább hat hónapnyi jövedelemmel rendelkezik egy felnőtt vagy egy háztartás, ám ennyi félretett pénze csak a magyarok 32 százalékának volt tavaly. " A felmérés szerint a nemzetközi 61,5 százalékkal szemben a magyarok 52 százaléka gondolja úgy, hogy jól mozog a személyes pénzügyekben.

Ez egyfelől pozitív változás, hisz egy évvel ezelőtt az 50 százalékuk vélekedett így, másfelől ebből az is következik, hogy 48 százalék bizonytalan ezen a területen. Ugyanakkor jelentős eltérések mutatkoznak nemcsak az életkori, hanem a területi eloszlásban is.

A 18-34 évesek között található a legtöbb (54,4 százalék), az 55 év felettiek között pedig a legkevesebb (47,4 százalék) pénzügyileg magabiztos ember; továbbá amíg a nagyvárosban élők 61,3 százaléka érezte úgy, hogy megfelelő tudással rendelkezik a pénzügyi szolgáltatásokról, addig ez az arány a kistelepüléseken csak 41,8 százalék volt.

A felmérés szerint a megkérdezettek 53,4 százaléka nem vett fel kölcsönt az elmúlt egy évben, ez 2,3 százalékkal alacsonyabb, mint az egy évvel korábban, amit az is magyarázhat, hogy többen tudtak megtakarítani, illetve tavaly az infláció miatt jelentősen megnőttek a hitelkamatok.

Míg a középkorúak (35-54 százalék) kicsit több, mint a fele, addig az idősebb korosztály (55-75 százalék) csaknem kétharmada nyilatkozott úgy, hogy ha lehet, nem kér kölcsön.

Akik mégis, azok közül a legtöbben (32,8 százalék) a családjukhoz, azon belül is legnagyobb arányban a szülőkhöz (12,8 százalék) fordultak segítségért, míg a pénzügyi intézmények kölcsönét csak 13,8 százalékuk vette igénybe, 1,6 százalékkal többen, mint egy évvel korábban. Boczán Viktor, a Provident Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója szerint az idei MNB adatok alapján jelentősen, több mint 60 százalékkal nőtt a hitelfelvételi kedv a tavalyi mélyponthoz képest, s a trend az év végéig minden bizonnyal kitart. Amikor a magyar háztartások hitelfelvételre szánják rá magukat, akkor az elsősorban házvásárláshoz és lakásfelújításhoz kötődik, sőt, a Provident tapasztalatai szerint sokszor a személyi hitelek is lakáscélokat szolgálnak, például így teremtik elő az önerőt a családok az állami támogatott jelzáloghitelekhez.

https://nepszava.hu/3244032_magyarorszag-megelhetes-fizetes-megtakaritas-penz-provident-felmeres