A beruházások volumene az idei év II. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 13,5 százalékkal csökkent, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 4,1 százalékkal mérséklődött. A beruházások általános visszaeséséhez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult – tájékoztatott erről a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az idei év II. negyedévében a nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévitől 4,1 százalékkal maradt el. Ezen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 7,2 százalékkal, míg a gép- és berendezésberuházásoké 3,9 százalékkal csökkent.

Ha a II. negyedéves adatokat az előző év azonos időszakához képest vizsgáljuk, akkor a beruházási tevékenység volumene 13,5 százalékkal mérséklődött.

Ezen belül a teljesítményérték több mint felét képviselő építési beruházásoké 24 százalékkal csökkent, ugyanakkor a 45 százalékát kitevő gép- és berendezésberuházásoké 4,0 százalékkal emelkedett. Ez utóbbi elsősorban az import gépek és járművek 6,9 százalékos volumennövekedésének tulajdonítható.

Szinte mindenhol drámai a visszaesés

A KSH tájékoztatása szerint a fejlesztések volumene a beruházási teljesítmény 54 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 10 százalékkal csökkent, a beruházások 12 százalékát realizáló költségvetési szerveknél 18 százalékkal esett vissza,

Részben az uniós forrásból finanszírozott projektek kisebb volumenű tárgyidőszaki megvalósítása miatt.

Az egyéb (50 fő alatti vállalkozások, egyéni vállalkozások, nonprofit vállalatok, valamint a háztartások) kategóriába tartozók beruházási volumene 17 százalékkal maradt el az egy évvel ezelőtti szinttől. Továbbá ebben az időszakban tizenkilenc nemzetgazdasági ágból tizenötben csökkent a beruházási teljesítményérték. A nemzetgazdasági beruházások mintegy harmadát jelentő, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései a tárgynegyedévben nőttek (7,7 százalék).

Ágazatonként az alábbi kép rajzolódik ki:

• A legnagyobb részarányú villamosberendezés-gyártás beruházási volumenét két számjegyű, azonban a korábbi időszakoknál visszafogottabb növekedés jellemezte, főként a hosszabb ideje folyamatban lévő nagyszabású projektek fokozatos kifutása miatt.
• A második legnagyobb súlyt képviselő járműgyártás beruházási volumene ugyanakkor rendkívül dinamikusan nőtt, amihez több hazai járműipari, illetve beszállítói gyár – részben kapacitásbővítő – fejlesztése is hozzájárult.
• Növekedés jellemezte továbbá a gyógyszergyártás, az egyéb feldolgozóipar, valamint a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás alágak fejlesztéseit is, ezzel szemben minden más alágban különböző mértékű csökkenés volt tapasztalható.
• A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek 19 százalékát megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 21 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A volumenváltozást két folyamat határozta meg: a bázisidőszakot jellemző élénk irodaház-építési projektek lezárulása és a tárgyidőszaki lakásépítések és -felújítások csökkenése.
• A szállítás, raktározás beruházási volumene az I. negyedévi növekedéssel ellentétben jelentősen csökkent (29 százalékkal), elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések mérséklődése következtében.
• A mezőgazdaság beruházási teljesítménye 14 százalékkal esett vissza, amiben szerepet játszott az is, hogy a gazdálkodók egyaránt csökkentették az építési és az importgép és -járművel kapcsolatos fejlesztési ráfordításaikat.
• Az energiaipar nemzetgazdasági ág fejlesztései reálértéken mintegy 1,5 százalékkal csökkentek, ugyanakkor a folyóáras adatokban enyhe növekedés mutatkozott szinte minden nagyobb szolgáltató esetében.
• A nemzetgazdasági beruházások II. negyedévi csökkenését a feldolgozóipar (2,1 százalékponttal) részben ellensúlyozta. Ugyanakkor az ingatlanügyletek, a szállítás, raktározás, a kereskedelem és a mezőgazdaság teljesítménycsökkenése egyaránt hozzájárult az alacsonyabb volumenhez.

Korábban volt némi remény, hiszen az idei év első negyedévében éves szinten még ugyan csökkenést, de negyedéves összevetésben már némi növekedést mutattak az adatok. Ugyanakkor a problémák már tavaly kezdődtek: hiszen a 2022 első három negyedévben látott növekedés után az utolsó negyedévben elfogyott a beruházások lendülete. Akkor a KSH adatai szerint 2022 negyedik negyedévében 6,3 százalékkal csökkentek a beruházások az előző év azonos időszakához képest.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a GDP-adatokban sincs köszönet: az elemzői várakozásokkal szöges ellentétben Magyarország bruttó hazai terméke az idei év II. negyedévében a nyers adatok szerint 2,4 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 2,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,3 százalékkal csökkent.

Lázár János átdolgozta a rendszert

Mint ismert, augusztus elsején lépett hatályba az állami építési beruházásokat szabályzó új törvény, amely gyökeresen átalakította a hazai építésgazdaságot. A törvényt jegyző Lázár János építési és közlekedési miniszter a jogszabályt bemutató sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, 1988 után most miniszterizálták újra az építések felügyeletét. Egy másik jogszabály is készül, az építési törvény ősszel kerülhet a parlament elé.

Az építési és közlekedési miniszter az állami beruházások befagyasztásáról is beszélt – tavaly mintegy 5500 milliárd forint értékű állami projektet kellett felfüggeszteni, miután 2010–2022 között 28 ezer milliárd forint értékű beruházás valósult meg az országban. Ismertetése szerint 3300 milliárd értékű folyamatban lévő beruházást kell befejezni, a tárca felügyelete alatt, emellett 1300 milliárd forint értékben 200 beruházás tervezése zajlik. A miniszter akkor úgy fogalmazott:

BENÉZETT A KINCSTÁRBA, ÉS ELÉG HAMAR VILÁGOSSÁG VÁLT SZÁMÁRA, HOGY NINCS FORRÁS A BERUHÁZÁSOKRA.

„Azokat a beruházásokat, amik csak tervben voltak, illetve vágyálomként szerepeltek, el kellett kaszálni a jelenlegi gazdasági helyzet közepette. Amiknél viszont megtörtént az első kapavágás, azokat véghez visszük a tárca felügyelete alatt” – mondta. 

Reagált a kormány

A Gazdaságfejlesztési Minisztérium arra emlékeztetett, hogy az adatok alapján a II. negyedévében az előző évhez képest a beruházások volumene 13,5 százalékkal csökkent, ugyanakkor folyó áron tovább folytatódott a beruházások növekedése. A második negyedévben 31 milliárd forinttal nőtt a beruházások szintje folyó áron, míg az első félévében összességében 436 milliárd forinttal, 6434 milliárd forintra emelkedett a beruházások értéke.

„A beruházások volumenében látható csökkenést elsősorban az elhibázott szankciók miatt létrejött infláció, valamint az így kialakult kedvezőtlen kamatkörnyezet okozta, továbbá a bázishatáson keresztül meghatározó a tavalyi időszak erős teljesítménye is. Az árnövekedésen túlmutatóan a beruházásokat az is visszavetette, hogy a brüsszeli bürokrácia két ország esetében kizárólag politikai okokból tartja vissza a forrásokat, így sem Magyarország, sem pedig Lengyelország nem jut hozzá a neki járó pénzügyi eszközökhöz” – írták közleményükben, majd hozzátették: a kormány célja, hogy az év egészét tekintve elkerülje a recessziót, jövőre pedig újra dinamikus, 4 százalékos növekedési pályára állítsa a gazdaságot, miközben megvédik a nyugdíjasokat, a családokat és a munkahelyeket.

Kitértek arra is, hogy a kormány a beruházás- és exportvezérelt gazdaság további megerősítése érdekében legutóbb arról hozott döntést, hogy a mezőgazdasági beruházások elősegítését szem előtt tartva az Agrár Széchenyi Kártyán keresztül többlettámogatott hitelekkel segíti a gazdálkodókat. Az intézkedésnek köszönhetően az agrár mikro-, kis- és középvállalkozások számára a források a jelenlegi szankciós kamatkörnyezetben rendkívül kedvező, 5 százalékos kamat mellett lesznek elérhetők.