Egyelőre nem tűnik rettenetesnek, bár gyorsan terjed, de az eddig vakcinák, főleg a frissített verziók, hatásosan védhetnek ellene. 

A vírus mutációja már felütötte a fejét szinte minden kontinensen, és most Európában terjed szélsebesen.

A Covid–19 új változata, az XEC rohamosan fertőz Európában, ami aggodalomra adhatna okot, de az orvosok és egészségügyi dolgozók elmondása szerint az új változat nagyon hasonlít a korábbiakhoz, és a meglévő, frissített vakcináink hatásosan védhetnek ellene.

Ráadásul már immunisabbak is vagyunk.

Egy vírus születése

Két másik SARS-CoV-2-változat kombinációjából jött létre, amikor a KP.3.3 és KS.1.1 variációk ugyanazt a szervezetet (állatot vagy embert) egyszerre fertőzték meg.

Az XEC az omikronból származik, és még 2021-ben találkoztak vele először, Dél-Afrikában.

Létrejöttének egyik oka a viszonylag ritka T22N mutáció a Q493E-vel kombinálva a tüskeproteinben.

A tüskeprotein a vírus kritikus része, amely az emberi sejtekhez kapcsolódik, így juttatja be a vírust a szervezetbe, és indítja meg replikációját.

Az egyik amerikai kutató úgy fogalmazott, hogy a létrejövő új változatok olyanok, mintha az omikron leszármazottai, unokái lennének.

Vagyis:

sok hasonló tulajdonságuk van, mint a többi omikron-alvariánsnak is, ilyen a gyors terjedés és a kevésbé súlyos megbetegedések – szemben a korábbi járványhullámokkal.

Az XEC, más koronavírus-változatokhoz hasonlóan, cseppfertőzéssel terjed: a beteg lélegzik, beszél, köhög, tüsszent, és a levegőben terjed a vírus.

Európában augusztusban azonosították az XEC-variánst a két hónappal korábban, Berlinben gyűjtött Covid–19-minták között, de az első esetek a kontinensen Olaszországban jelentek meg májusban.

Ezeket a mintákat viszont szeptemberig nem töltötték fel a SARS-CoV-2 változatait nyomon követő nemzetközi adatbázisba, a Global Initiative on Sharing All Influenza Datába (GSAID).

Most a GSAID adataiból már látszik, hogy több mint 600 XEC-esetet jelentettek 27 országban, köztük az Egyesült Királyságban, Németországban, Kanadában és az Egyesült Államokban.

De nem minden ország számol be pontosan a betegségekről az adatbázisnak, így az új variáns több helyen fordulhatott elő.

13 európai országban már biztos, hogy megjelent, és az adatok szerint a kontinensről ebben a hónapban szekvenált és jelentett minták 8 százalékát teszi ki.

Ez egy hónapja még csak 4 százalék volt.

Jelenleg az XEC a legerősebb növekedést Németországban, Franciaországban, Hollandiában és Dániában mutatja.

Franciaországban például a szekvenált Covid–19-minták nagyjából 21 százalékát teszi ki, de erősen terjed Németországban és az Egyesült Királyságban is, ahol 15, illetve 8 százalékért felelős.

Az itthoni megbetegedésekről még nem érkeztek adatok, de azt már tudjuk, a vírusokat nem állítják meg az országhatárok.

Ezekre a tünetekre figyeljünk
Szimptómái alapján nehéz megkülönböztetni akár a korábbi variánsoktól, akár az influenzától, mert jellegzetességei nem túl egyediek:

➖ láz,
➖ torokfájás,
➖ köhögés,
➖ izomfájdalmak.

A XEC nem tűnik veszélyesebbnek vagy nem okoz súlyosabb betegséget, mint a néhány évvel ezelőtti Covid–19-változatok.

A WHO sem jelölte meg „aggodalomra okot adónak”, mert egyelőre úgy tűnik, enyhébb lefolyású, mint a korábbi törzsek.
A veszély inkább abban rejlik, hogy nagyon könnyű terjedése miatt más változatokkal is egyesülhet.

Mike Honey, ausztrál adatszakértő előre jelző elemzése azt sugallja, hogy októberben az XEC lesz a domináns változat Európában és az Egyesült Királyságban, de ugyanez várható október második felében vagy novemberben az Egyesült Államokban és Kanadában is.

A jó hír az, hogy a jelenlegi Covid–19-vakcináink várhatóan védelmet nyújtanak a XEC ellen, mert a friss oltóanyagok az omikron alváltozatait célozzák meg.

Az amerikai betegségmegelőzési hivatal (CDC) azt javasolja, hogy a 6 hónaposnál idősebb gyerekek és minden felnőtt kapjon frissített Covid–19-oltást, ha ebben az évben még nem került rá sor.

Számos más, közeli rokonváltozatot is monitoroznak, mint például az MV.1 variánst, amely az XEC-hez hasonlóan szintén rendelkezik a T22N mutációval a tüskefehérjében.

Az MV.1-et eredetileg Indiában jelentették június végén, és gyorsan elterjedt más országokban is, úgyhogy figyelni kell rá a jövőben is.