A Der Spiegel cikke alapján. 

Sokan attól féltek, hogy Orbán propaganda show-t rendez, és meg is próbálta, de azután igencsak defenzívába szorult. 

A legnagyobb provokációt a migráció kapcsán vetette be: ránézett az ülésterem baloldalára és közölte: a bevándorlás gerjeszti az antiszemitizmust, a nők elleni erőszakot valamint a melegellenességet.

Ez azonban már nem egy képviselőnek túl sok volt: ordítottak és pfujoltak, hogy éppen egy olyasvalaki akarja kijátszani a nők és a kisebbségek jogait a muzulmán migránsok ellen, aki egy nő- és LMBTQ-ellenes kormány élén áll.

A törvényhozók várakozásával ellentétben azonban Orbán nem EU-ellenes propagandával rukkolt ki, sőt egészen visszafogott volt, amíg nem jutott el a bevándorlás témaköréig.

Az viszont alkalmat adott von der Leyennek és a többi frakciónak, hogy kőkeményen leszámoljanak az autokratával.

De olyan mértékben, hogy kicsalogatták Orbán a fedezékből, és az megszeppenten védekezni próbált.

Majd utána nekifutott, hogy visszaverje a szemrehányásokat, ám leginkább vagdalkozott. 

Nehéz megmondani, hogy mi marad a szóváltásból. A magyar sajtóba nemigen kerül be, hogy mennyire kemény volt Manfred Weber és von der Leyen.

Moritz Körner a német liberálisoktól úgy véli, jó volna végre megvonni a szavazati jogot, valamint az összes támogatást Magyarországtól.

Daniel Freund, a német zöldek EP-képviselője úgy értékelte, hogy a Bizottság elnöke jól megsorozta Orbánt. Aki próbált ezzel együtt emelt fővel távozni. 

Megköszönte az élénk vitát, amely sajnos, „elfajult”.

Meghajolt a fütyülő közönség előtt és elhagyta a termet.