• Kósa Lajos elképesztő mennyiségű fake newsról beszélt.
• Kampányhazugság, ne higgyenek el mindent, amit a balliberális médiában olvasnak – mondta Orbán Balázs.
• Kampányhazugságokkal nem foglalkozunk – mondta Menczer Tamás.
• Ezek voltak a jellemző fideszes reakciók 2022 márciusában, közvetlenül a választás előtt, amikor megjelent a Direkt 36 cikke az orosz hekkertámadásról.
• Ma már tudjuk, hogy a támadásokról szóló hírek igazak voltak, és a külügyben tudtak is erről.

Előző cikkünkben ismertettük azokat a dokumentumokat – több vizsgálati jelentést és egy államtitkárnak címzett titkosszolgálati levelet is –, amelyek kétséget kizáróan bizonyítják: a külügyminisztériumnak pontos tudomása volt arról, hogy az orosz állam titkosszolgálatainak, a GRU-nak, az FSZB-nek és az SZVR-nek dolgozó ellenséges hekkerek mélyen behatoltak a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium védett informatikai hálózatába. Azon belül hozzáfértek mindenhez. Látták az emailszervert, minisztériumi vezetőktől a titkárnőkig bárki levelébe beleolvashattak, az egyéb szervereken tárolt összes fájlt letölthették, Magyarország külpolitikájának gazdasági, politikai, adott esetben katonai tervei kerülhettek a kezükbe. A rendszer kompromittálódása olyan mértékű volt, hogy a kibervédelemért felelős Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vezetője az orosz támadás miatt már nem is az esetleges elhárításra, hanem a teljes cserére tett javaslatot. Mindezt új forrásokkal sikerült most bizonyítanunk, de nem mi írtuk meg elsőként.

 Belső dokumentumok bizonyítják, hogy a magyar külügy tudott az orosz kibertámadásokról – amiket két éve még kampányhazugságnak neveztek. / Kép. 444.hu

Panyi Szabolcs, a Direkt36 újságírója két évvel ezelőtt, 2022. március 29-én írta meg a cikkét erről ezzel a címmel: Putyin hekkerei is látják a magyar külügy titkait, az Orbán-kormány évek óta nem bírja elhárítani őket. Ekkor az országgyűlési választások hajrájában voltunk. Politikusok járták az országot, jó néhányan kénytelenek voltak reagálni a hírre. Talán mondani sem kell, hogy a cikk megjelenésekor az orosz–ukrán háború sokkja is friss volt még. Egy hónap telt el azután, hogy Oroszország – megsértve a nemzetközi jogot – lerohanta Ukrajnát, és két nap volt hátra addig, hogy a világ szembesüljön vele, mi történt Bucsában és Kijev más elővárosaiban. Választási kampány ide vagy oda, különösen fontos jelentősége volt, hogy egy NATO-tagország kormánya hogyan magyarázza azt, hogy éveken át érzékeny adatokhoz juthattak általa az agresszor állam titkosszolgálatai. Ebben a cikkben végigvesszük, hogyan reagáltak a kormánytagok és a kormánypárti politikusok arra, hogy az orosz állam titkosszolgálatainak hekkerei behatoltak a magyar külügy rendszereibe.

Kósa Lajós: Elképesztő mennyiségű a fake news

Talán a legkevésbé fontos megszólalás Kósa Lajosé volt a témában. Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnökeként mégis indokolt volt megkérdezni, mit tud a dologról, és mit gondol róla. A Direkt36-cikk megjelenésének másnapján találkoztunk vele Debrecenben, ahol egy kínai cég épülő raktárépületénél volt fellépése.

„Elítélem ezeket a támadásokat. Az sem jó, ha a 888-at támadják, az sem jó, ha a 444-et támadják” – mondta kérdésünkre, amivel furcsa mód összemosta azt a hírt, hogy két nappal azelőtt hekkerek támadtak egy sor kormányzati lapot azzal, hogy a nemzetbiztonság szempontjából érzékeny adatokat kezelő külügy rendszerét orosz állami titkosszolgálatok támadták meg. Nemcsak azt állította, hogy ez nem nagy ügy, hanem azt is kétségbe vonta, hogy valóban az történt-e, amit a lap megírt (és amit előző cikkünkben kétséget kizáróan bizonyítottunk). „Elképesztő mennyiségű a fake news” – mondta Kósa.

Orbán Balázs: Ne higgyenek el mindent, amit a balliberális médiában olvasnak

Ugyanazon a napon, ugyanabban a videónkban szólalt meg Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, aki miniszterhelyettes is volt a Miniszterelnökségen. Szerinte „az erre illetékes szervek teszik a dolgukat, védik az országot”. Ugyanis „ilyen kísérletek minden irányból hosszú évek óta vannak”. Összességében pedig így fogalmazott arról, hogy orosz hekkerek támadták meg a magyar külügy rendszereit: „Kampányhazugság, ne higgyenek el mindent, amit a balliberális médiában olvasnak.”

Kósa Lajos és Orbán Balázs megszólalását a témában ebben a videónkban lehet megtekinteni:

Szijjártó Péter: N/A

A témában a legfontosabb szereplőről van szó. Szijjártó felel ugyanis mindenért, ami a Külgazdasági és Külügyminisztériumban történik. Minden maradék független szerkesztőség őt akarta megszólaltatni március 30-án. Ehhez végül az RTL került igazán közel. Megszólalás azonban nem lett a dologból. A tévé stábja ott volt Szegeden, azon a kampányrendezvényen, amelynek Szijjártó Péter volt a fő attrakciója. A miniszter az esemény előtt azt ígérte, utána nyilatkozik a stábnak. A sajtóetika szabályai szerint ezt meg is várta az RTL-es forgatócsoport – hiába. Szijjártó ugyanis szó nélkül elhajtott a helyszínről.

Menczer Tamás: Kampányhazugságokkal nem foglalkozunk

Szijjártó megfutamodása annyira váratlan volt, hogy Menczer Tamást, a minisztérium kommunikációért felelős államtitkárát is összezavarta. A másik RTL-es stábnak alig akarta elhinni, hogy főnöke lelépett a kérdések elől. Végül kénytelen volt ő válaszolni a kérdésre, hogy mióta tudnak arról, hogy a külügyminisztérium gépeit meghekkelték az oroszok.

„Kampányhazugságokkal nem foglalkozunk” – zárta rövidre Menczer és ezt a három szót aztán a minisztérium hivatalos álláspontjaként is kiadták. Ma már tudjuk: hazugság volt kampányhazugságnak nevezni a Direkt36 cikkét.

Szijjártó Péter menekülése és Menczer Tamás terelése ebben az RTL-híradós anyagban maradt meg az utókornak:

Orbán Viktor: Aki megtámad bennünket, annak nem panaszkodok, hanem megvédem a saját területünket

A választás április 4-én lezajlott anélkül, hogy az orosz hekkelés hírének bármilyen következménye lett volna. Két nap múlva pedig nemzetközi sajtótájékoztatót hívott össze a miniszterelnök. Ezen az RTL-es Vorák Anita kérdezte meg Orbán Viktort arról, hogy hogyan kezeli a kormány az orosz hekkertámadást, beszélt-e erről Putyinnal, és hogy marad-e miniszter Szijjártó.

Utóbbit hamar rövidre zárta a kormányfő, ma is Szijjártó Péternek hívják a magyar külügyminisztert. A hekkelésről ezt mondta: „Az összes magyar minisztérium folyamatosan támadások alatt áll. Ne legyen illúziónk, minden magyar minisztérium informatikai rendszere folyamatos támadás alatt áll. Többfajta irányból. Folyamatosan védekezünk. Tehát ebben semmi rendkívülit nem látok.”

Ez biztosan így van, de az, amit az orosz titkosszolgálatok csináltak, nem átlagos támadás és nem olyan, mint ami „többfajta irányból” szokott érkezni, ez ugyanis gyakorlatilag tönkretette az egész hálózatot. Ezt Szabó Hedvig, az NBSZ főigazgatója is világossá tette. „A teljes érintettség okán több mint 4000 munkaállomás és 930-nál több szerver vált megbízhatatlanná” – írta az általunk bemutatott jelentésben, és azt is leírta, hogy kik a felelősek ezért. „Az elmúlt időszakban történt támadások a támadási attribútumok révén az APT 28 (orosz, GRU) és APT 29 (orosz, FSB v. SVR) csoportokhoz köthetőek” – fogalmazott az államtitkárnak megküldött levelében.

Arra, hogy Putyinnal beszélt-e erről, Orbán Viktor ezt válaszolta: „Kegyelmet meg nem szoktam kérni senkitől. Tehát aki megtámad bennünket, annak nem panaszkodok, hanem megvédem a saját területünket.”

Címlapkép: Kiss Bence