A Demokratikus Koalíció elnöke nyolc pontban foglalta össze „az orbánizmus lényegét”.

Gyurcsány Ferenc szerint „a politika elsődlegessége, uralma minden más, a gazdaság, a kultúra, az egyes társadalmi autonómiák felett.

A politika ebben az értelemben nem a köz ügyeinek intézése, az ehhez kapcsolódó nézetek, eljárások, intézmények, cselekvések stb. együttese, hanem az uralom intézménye, melynek célja a principátus fenntartása”.

Az orbánizmus a principátus elitjének elitellenes politikája, egyfajta, a népre hivatkozó elitellenes elitizmus. Az orbánizmust ezen jellemvonása a populistának tekintett áramlatok egyik típusává teszi. A populisták magukat a romlatlan nép képviselőjeként mutatják be, akik készek megküzdeni a romlott elitekkel, Brüsszellel, Washingtonnal vagy éppen a WHO-val. Ezen elitellenséget nem befolyásolja, hogy a populista vezetők legtöbbje maga is az elithez kötődik. »Mi jók vagyunk, ők meg rosszak« – ez a populisták és az orbánizmus világmagyarázatának esszenciája

– vélekedett Gyurcsány Ferenc, kifejtve:

„Az orbánizmus társadalma a »porlasztott homogenitás« koncepciójára épül. Porlasztott, mert tudatosan felmorzsolja a tőle független társadalmi autonómiákat, csoportokat, atomizálja a társadalmat, ezzel párhuzamosan viszont azt célozza, hogy a közösségeitől megfosztott, porlasztott tömeg egyként osztozzon a principátus állami ideológiájában, hitében, vallásában. Az orbánizmus a középosztályt felmorzsolja, az az alatti csoportokat végzetes függőségben tartja annak érdekében, hogy egyetlen biztos pontjuk maradjon, az őket a lét peremén megtartó principátus. A gazdasági, üzleti, tudományos, kulturális elitet megvásárolja, megvesztegeti, nyomás alatt, fenyegetésben tartja, magához emeli, végső soron mindenki máshoz hasonlóan kiszolgáltatottá teszi.”

Gyurcsány Ferenc úgy gondolja:

„Az orbánizmus politikája nem szuverenista, hanem izolacionista. Magyarország a rendszerváltozás óta újra rendelkezik a szuverenitás minden tartalmi elemével és annak megőrzéséhez, megvédéséhez szükséges minden eszközzel. A magyar szuverenitás teljes, azt ma senki nem csonkítja, nem veszélyezteti. A szuverén magyar állam döntött úgy, hogy szuverenitásának egyes elemeit másokkal közösen gyakorolja, e döntését bármikor megváltoztathatja. Az orbánizmus valóságos célja nem a szuverén Magyarország, mert az ország szuverenitását már évtizedekkel ezelőtt visszaszerezte, hanem az ország izolálása saját történelmi közösségétől, Európától.”

A DK elnöke az „orbánizmust” Európa-ellenesnek tartja, sőt úgy gondolja:

„Az orbánizmus a magyar felsőbbrendűséget hirdeti. A nemzeti lelkület középpontjába nem a jó hazafiságot, a büszkén megélt magyarságot helyezi, hanem azzal a meggyőződéssel néz a világra, aszerint cselekszik, hogy mi, magyarok, önmagában magyarságunknál fogva többek vagyunk, többet érünk másoknál. Ahogy Márai írta, azt hiszi, hogy a »keresztény magyar ember előjogokkal élhet a világban«. Az orbánizmus Nyugaton tüntető dacossággal hordja fenn az orrát, Keleten viszont meghunyászkodik.”

Gyurcsány Ferenc a június 9-i választások után az Index Konkrétan Rónai Egonnal című műsorában fejtette ki álláspontját a Demokratikus Koalíció helyzetéről és a saját politikai szerepéről.