Orvostechnikai Szövetség: 500 ember megélhetése veszélybe kerül
„Központosítják a kórházi informatikát, betegadatok válhatnak elérhetetlenné, 400–500 ember megélhetése veszélybe kerül” – írta cikkében a Népszava Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkárának véleménye alapján.
Az Index megkereste a Belügyminisztériumot, hogy reagáljanak az állításokra, és adjanak bővebb tájékoztatást a változtatásokról.
Januártól a kormány egységesíti az állami kórházak és szakrendelők informatikai rendszereit, azaz átveszi az eddigi piaci szereplőktől a szolgáltatást.
Az erről szóló kormányrendelet október 9-én jelent meg a Magyar Közlönyben [az egyes egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 293/2024. (X. 9.) Korm. rendelet].
Az átállással 400–500 ember megélhetése kerül veszélybe. Ráadásul egy kórház informatikai rendszerét 3–6 hónap megfeszített munkával lehet lecserélni, egyik pillanatról másikra biztosan nem megy
– nyilatkozta Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a Népszavának.
Az Index többek között ezzel kapcsolatban kérdéseket intézett a Belügyminisztériumhoz (BM).
Majd a piac megoldja?
„A Népszava azt írja, hogy az átállás veszélyeztetheti 400–500 informatikai szakember megélhetését. Ez mennyiben felel meg a valóságnak? Ha igen, hogyan kívánják kezelni a helyzetet, és milyen lépéseket terveznek ezen emberek támogatására vagy átképzésére?”
– tettük fel a kérdést a tárcának. A következő választ kaptuk:
„Ismereteink szerint, az érintett szállítók jellemzően nemcsak kórházi medikai rendszereket, hanem egyéb egészségügyi alkalmazásokat is biztosítanak az egészségügy és más ágazati szereplők számára. Emellett a jogszabály hatályán kívül is számos egészségügyi szolgáltató működik, ahol szintén szükség van medikai rendszerekre.
IT-szakemberekre mind az egészségügyi informatikában, mind más területeken mindig nagy szükség van”
– érkezett a válasz.
Ebből arra következtetünk, hogy a tárca előzetesen felmérhette az informatikusok elhelyezkedésének esélyeit, és úgy találta, hogy a piac majd felszívja őket, azaz ahogy a közgazdászok gyakran mondják:
„majd a piac megoldja”.
De miért van szükség a központosításra?
Arról is érdeklődtünk a tárcánál, hogy milyen célt szolgál a változtatás.
„A döntés azt a célt szolgálja, hogy az egészségügyi adatok és információk egységes, hatékonyabb digitális kezelésével javítsa a betegellátást”
– érkezett a válasz.
Kifejtették, hogy az egységes állami HIS-rendszer több előnnyel is jár:
- Szabványosan kezeli az ellátás során beszerzett ellátási adatokat.
- Megvalósítja az adatok későbbi felhasználását lehetővé tevő strukturált adatkészletek létrehozását,
- és az egyes rendszerek közötti interoperabilitást (politikai értelemben egységes központi akaratot, jogi értelemben együttműködést támogató szabályozási hátteret, szervezeti értelemben a folyamatok egymáshoz alakítását/igazítását, míg szemantikai értelemben egységes fogalomrendszer alkalmazását jelenti).
- Az egynemű adatstruktúrák révén biztosítja azok további, mesterségesintelligencia-alapú feldolgozhatóságát.
- Az állami HIS-rendszer megszünteti a jelenleg is tapasztalható eltérő ellátási dokumentumok anomáliáját, így egy beteg bármelyik állami fenntartású ellátási helyen ugyanolyan formátumú és egységes információt kap az ellátásról az ország bármely pontján.
– sorolták.
Az átállás költségeiről is érdeklődtünk, amelyre a következő választ kaptuk:
„Az átállás megvalósítását célzó projekt jelenleg előkészítési szakaszban van, amelynek keretében a várhatóan felmerülő költségek is pontosításra kerülnek.”
A félelmekkel szemben nem vesznek el az adatok
A Népszava rámutatott, hogy a januártól működő egységes informatikai szolgáltatások biztosításához az állam megvásárolta a T-System által fejlesztett úgynevezett e-MedSolution (e-MedSol) medikai rendszert. Kizárólagos szoftverként ezt kellene használni, de csak az állami kórházakban, valamint a hozzájuk tartozó szakellátóknál.
A lap szerint ez a változás azzal jár, hogy az állami intézmények több mint kétharmadában kell cserélni az eddigi betegadatokat rögzítő és a kórház működését szervező informatikai szolgáltatásokat. Rásky László szerint a rendszert most működtető kisvállalkozások kihagyása az átállás segítéséből azért is kockázatos, mert betegadatok veszhetnek el.
„Az átállást követően minden olyan betegadat elérhető lesz, amely a betegellátáshoz szükséges,
az Egészségügyi Elektronikus Szolgáltatási Térben már jelenleg is meglévő és az ellátások során folyamatosan keletkező releváns adatok betöltésével” – reagált a minisztérium.
A betegellátás során keletkező adatok esetében már évek óta elvárás, hogy a releváns adatok a központi EESZT-be rögzítésre kerüljenek, amikhez alapvetően a beteg ellátó orvosa jelenleg is hozzáfér, és ezt követően is megteheti ezt.
A BM arra az állításra is reagált, mely szerint a rendszert most működtető kisvállalkozásokat kihagyják az átállás segítéséből:
„Az állami tulajdonban lévő kórházi információs rendszer üzemeltetője felajánlotta és a jövőben is fel fogja ajánlani az együttműködés lehetőségét a kórházi rendszerek jelenlegi működtetői részére.”
„Bízunk abban, hogy a jogszabályban meghatározott feladat végrehajtásához szükséges együttműködést megkapjuk tőlük” – tették hozzá.
Hiányos a rendszer?
Az eMedSol-rendszerrel kapcsolatban a Népszaván olyan kritikák jelentek meg, hogy több funkció hiányzik belőle (például gondozói, labormodul-, műtőfoglalási-előjegyzési lehetőség).
Erre a következőt válaszolta a tárca:
Az állami tulajdonban lévő kórházi információs rendszer bevezetése az érintett állami fenntartású egészségügyi intézményeknél, az egészségügyi ágazat jelenleg rendkívül heterogén informatikai és szerződéses környezetének stabilizálását teremti meg.
Hozzátették, hogy a jelenlegi kórházi információs rendszer szállítói környezetben az állami tulajdonban lévő kórházi információs rendszer jelenleg is kiemelt pozíciót tölt be: 23 egészségügyi intézménynél és a 4 egyetemből 3-nál jelenleg is használják.
Tehát a helyi körülményekhez, a progresszivitási szintekhez, a szakmai struktúrához igazítottan képes akár egy egyetemi/klinikai szintű betegellátás hatékony támogatására is.
„A felsorolt funkcionalitással az állami tulajdonban lévő kórházi információs rendszer rendelkezik, illetve a szükséges külső rendszerekkel (például laboratóriumi rendszerekkel) az integrációkra fel van készítve”
– válaszolták.
A jogszabály 2025 december 31-i véghatáridőt határoz meg a feladat végrehajtására, amelynek megfelelve fokozatosan és ütemekre bontva kerül az átállás megvalósításra. a részletes tervezés az intézmények és az Országos Kórházi Főigazgatóság bevonásával megkezdődött.
Végezetül arról kérdeztük a tárcát, hogy milyen hosszú távú terveik vannak az egyetemek, egyházi és önkormányzati intézmények, valamint az önálló szakrendelők bevonására a rendszerbe.
„Az állami tulajdonban lévő kórházi információs rendszer üzemeltetőjének a jogszabályban meghatározott egészségügyi intézményekre történő bevezetésre van felhatalmazása és feladatszabása. Amennyiben a projektben nem érintett szervezetek is önkéntesen kívánnak csatlakozni, úgy annak lehetőségét is megteremtjük”
– tájékoztatott a Belügyminisztérium.
