A tárcavezető az Indexnek elárulta, hogy szerinte végül miért nem sikerült a kormányzati ígéret, miszerint a 2024-es évnek már a gazdasági növekedésről kellett volna szólnia.

A gazdasági csúcsminiszter külön kiemelte, hogy azon dolgozik, a családok jövedelmi helyzete tovább javuljon.

„A tavaly év elején a 2,5 százalékos növekedést még elérhetőnek gondoltuk, de ezt keresztülhúzták: ipari teljesítmény nem volt, a fogyasztás pedig az év második felében talált erőteljesebben magára” 

– többek között így értékelte az Indexnek Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a csütörtökön publikált GDP-adatokat.

Magyarország bruttó hazai termékének volumene 2024. IV. negyedévében a kiigazított adatok szerint 0,2 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

Az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,5 százalékkal bővült.

A Központi Statisztikai Hivatal adataiból az is kiderült, hogy tavaly a gazdaság teljesítménye a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,6 százalékkal meghaladta az előző évit.

Fontos kiemelni, ezzel az adattal véget ért a technikai recesszió.

Nagy Márton szerint az alacsony növekedés hátterében elsősorban az áll, hogy az ipari szektor egyetlen negyedévben sem talált magára, a fogyasztás pedig csak az utolsóban:

A lakosság a fogyasztását visszafogta, az ipari szektorban pedig alacsony volt a termelés. Ami azonban számomra igazán meglepetés, hogy a német gazdaság gyengélkedése tartós. 2023 után ismét recesszióba csúsztak, és 2025-re is hasonlóak a várakozások. Ilyen a világháború óta nem történt. Ennek oka a politikai és a gazdasági instabilitás, a járműipar mély válságban van, a probléma elsősorban az energiaárak. A német autóipar már nem versenyképes a kínaival.

A fogyasztással kapcsolatban a miniszter szerint azt érdemes látni, hogy 2023-ban az infláció „megette” a családok jövedelmét.

Ugyanakkor „együttérzünk a családokkal, nagyon nehéz időszakon mentek keresztül. Azonban 2024-ben az infláció stabilizálódott, a bérek jelentősen emelkedtek. A reálbérek pozitív tartományba ugrottak, és az emberek 82 százalékánál reálbér-emelkedés volt megfigyelhető” 

– összegezte a gazdasági miniszter.

Ez már a fordulat?

Arra a felvetésünkre, hogy ebből az alacsony keresetűek kevesebbet éreznek, hiszen az infláció a szegények adója, Nagy Márton kifejtette, a kis jövedelműeknél és a középosztálynál is reálbér-emelkedés volt, és a legkisebb növekedés pont a leggazdagabbakat érintette. „Az inflációs sokkon túlvagyunk, az emberek vissza is kapták a pénzt, amit elvett az infláció, de itt nem szabad megállni, nekünk azon kell dolgozni – személy szerint elsősorban nekem –, hogy a családok jövedelmi helyzete tovább javuljon.”

A kormány egyértelműen azt kommunikálja, hogy tavaly az utolsó negyedévben már látható volt a bizalom jelentős emelkedése a lakosságban. Nagy Márton szerint lehet azon vitatkozni, hogy a gazdaságban a fordulat jelenleg mennyire erős.

De maradjunk abban, hogy fordulat van, és a huszonegy intézkedésből álló kormányzati Új Gazdaságpolitikai Akcióterv lakosságot érintő programjai csak most kezdik kifejteni hatásukat.

A nemzetgazdasági miniszter így annak adott hangot, hogy most pozitív a prognózisa, és „idén az ipari termelés és a beruházások is stabilizálódnak, képesek vagyunk 3 százalékos növekedést elérni. Annak ellenére, hogy a német gazdaság még mindig nem áll helyre”. Arra a kérdésünkre, hogy a német gazdaság hány százalékponttal húzhatja le a magyar GDP-t, a tárcavezető kifejtette, a kormány akkor elégedett, ha a német gazdasághoz képest a magyar 2 százalékponttal jobban növekszik.

Ha a német gazdaság 2025-ben is recesszióban vagy nulla közeli állapotban lesz, akkor a magyar gazdaság teljesítménye 2-3 százalékos sávban képes mozogni, remélhetőleg a tetején. „Ahhoz, hogy átkerüljünk egy következő, a 3-4 százalékos sávba, kell a német gazdaság stabilizálódása.” A kormányzati várakozás a 2025-ös évre jelenleg 3,4 százalék, ugyanakkor ehhez a külső tényezőkre is szükség van.

Az Indexnél korábban már többször foglalkoztunk azzal, hogy az alacsony jövedelműek fogyasztás helyett inkább tartalékaikat töltik vissza, és ebben a társadalmi csoportban nincs jelentős költekezés, Nagy Márton ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy ez nem igaz.

A fogyasztási ráta az alacsonyabb keresetűeknél és a középosztálynál sokkal magasabb, mint a magasabbaknál. Pontosan jól látjuk, hogy a legerősebb bérnövekedés a kispénzűeknél és a középosztálynál van. Azt is lehet látni, hogy számos alacsony jövedelmű munkavállalónál is van megtakarítás. Az alsó decilisben is elmondható, hogy a pénzügyi helyzet javul.

Majd amikor ismét felvetettük, hogy a konjunktúraérzékelés nem feltétlenül mutatja ezt, Nagy Márton újból elmondta: „higgye el, együttérzünk a magyar lakossággal. Persze tovább kell javítani a jövedelmi helyzeteket, de már egyre nagyobb tér van a fogyasztásra.”

Lesz különalku Donald Trumppal?

A nemzetgazdasági miniszter szerint a másik, hogy a fogyasztáson belül tolódunk vissza a hazai és a magas minőségű termékek felé, ami szerinte kifejezetten pozitív. „És a középosztály képes elutazni karácsonykor: 2024 decemberében, és főleg 23-a után, lényegében az emberek elhagyták az országot, és nem vásárolni mentek, hanem pihenni. Ebből látszik, van pénzügyi erő a középosztálynál.”

Nagy Márton azzal kapcsolatban, hogy külföldre utaztak el a magyarok, így nem Magyarországon költekeztek, kifejtette, a turizmusban versenyezni kell, hasonlóan az e-kereskedelemhez. „Nem szabályzással, hanem a jobb szolgáltatásokkal kell élénkíteni a hazai fogyasztást, legyen az e-kereskedelem vagy turizmus.”

Az Indexen több részletes elemzésben kifejtettük, hogy Donald Trump protekcionista gazdaságpolitikája a magyar gazdasági döntéshozókra is nyomást helyezhet. Nagy Márton szerint az új amerikai elnök „felfordította a világot”.

Ebből a szempontból Trump és a német választás a következő másfél hónapban nagyon érdekes lesz, mert a világon az origó megváltozik. Nemzetközi szinten a gazdaságpolitikában most ez a két jelentős folyamat látható. A magyar gazdaságpolitikusoknak nagyon fontos figyelni, hogy mi történik, de arra számítok, hogy ez két hónap múlva már beáll

– mondta a tárcavezető, aki szerint Trump döntéseiből az egyik legmeghatározóbb a globális minimumadó felszámolása az Egyesült Államokban. Az amerikai cégek alacsonyabb adókulccsal adóznak majd, mint a külföldiek. Európa jelenleg alkalmazza a globális minimumadót, Amerikában ezzel szemben a társasági adó 9-10 százalékon áll.

Pont ez az, amit nem akarunk, hiszen el akarjuk kerülni a versenyképesség további romlását. Ezért levelet írtam Brüsszelbe a pénzügyi biztosnak, valamint a lengyeleknek, akik az elnökséget betöltik, hogy a globális minimumadó kérdéskörét a következő pénzügyminiszteri ülésen vegyék napirendre.

A nemzetgazdasági miniszter szerint az Európai Uniónak muszáj álláspontot kialakítani ebben. Nagy Márton szerint Trump döntéseiből még a mesterséges intelligencián túl harmadikként a vámháborút kell kiemelni, ugyanakkor a tárcavezető szerint Donald Trump ebben Európával szemben egyelőre óvatosabb.

„A vámháború tekintetében a háttérben egyeztetések folynak, hogy mit tud az Európai Unió tenni azért, hogy ezt elkerülje. Ezt lehet olvasni a sorok között, az egyik legfontosabb kérdés az amerikai LNG, hogy ezt Európa megveszi-e, vagy sem. Ez nagyon fontos üzlet lesz.”