Fred Zhang, a CATL nemzetközi kommunikációért felelős menedzsere közölte, a Debrecenben épülő akkumulátorgyár az európai autógyárak kiszolgálója lesz, mintegy 30 márkának szállítanak majd onnan. Mint mondta, idén nyáron elkezdődik a gyár építése, jövőre tesztüzem következik, és 2025-től indul a gyártás, amit először kínai munkások, később pedig robotok végeznek majd.
Fred Zhang, a CATL nemzetközi kommunikációért felelős menedzsere a Növekedés.hu megkeresésére elmondta, hogy a debreceni gyárban az autógyárak megrendelésére készítenek akkumulátorokat, raktárkészletre nem termelnek.

Mint mondta, 30 autóipari brandnek, vagyis az összes elektromosautó-gyártással foglalkozó cégnek gyártanak akkumulátorokat. Ezen belül a debreceni létesítmény pedig várhatóan az Európában működő autógyárak kiszolgálója lesz.

A CATL debreceni üzeme lehetővé teszi számunkra, hogy megbirkózzunk az európai piac növekvő igényeiből fakadó kihívásokkal, javítsuk globális termelési hálózatunkat, és segítsük az e-mobilitás és az európai energetikai átállás felgyorsítását

– mondta Fred Zhang.

Debrecenben lítiumionos akkumulátorokat gyártanak majd Zhang szerint, konkrétan a cella- és modulgyártás történik nálunk. Mint kiderült, idén nyáron indul a gyár építése, és jövőre már tesztüzemben működhet, 2025-re pedig a teljes kapacitáson történő termelésre állnak át.

Jönnek a robotok

Az is kiderült, hogy a debreceni gyár teljesen automatizált lesz: a munkafolyamatok nagy részét a robotok végzik, így csak a gépek működését felügyelő személyzetre lesz szükség. Zhang szerint először még csak kínai szakemberek érkeznek Magyarországra, de hozzátette, később a tervezett 9000 fős létszám – amelyről korábban Szijjártó Péter külügyminiszter is beszélt – nagy részét helyiekből szeretnék biztosítani.

A cég képviselője arról is beszélt, hogy több mint tíz vállalattal folytatnak tárgyalásokat, hogy zölderőművektől hosszú távú szerződésekkel vásároljanak áramot. A három gyáregység áramfogyasztását egységenként 80 MW-ra becsülik, a csúcs pedig a három fázis működése közben 300 MW lesz.

A valaha volt legnagyobb, mintegy 3000 milliárd forint összértékű magyarországi beruházás keretében a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) közvetlenül 9000 új munkahelyet hoz létre Debrecenben – közölte hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
A tárcavezető a hajdúsági városban tartott rendezvényen mérföldkőnek nevezte a telekre vonatkozóan most aláírt adásvételi szerződést, mondván, hogy ez a projekt első, jogi kötőerővel rendelkező megállapodása.

Hosszú tárgyalás előzte meg a döntést

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a világ legnagyobb akkumulátorgyártója hatalmas nemzetközi verseny nyomán, két és fél év tárgyalás után választotta hazánkat második európai üzeme felépítésére. Kiemelte, hogy ez nem csak hazai léptékben számít óriási összegnek, az elmúlt tíz év öt legnagyobb zöldmezős beruházása közé tartozik Európában – írja az MTI.

Ezzel Kína és Németország után mi leszünk a harmadik ország a világon, ahol a CATL gyáregységgel rendelkezik

– közölte. Majd hozzátette, hogy a projekthez állami támogatást is nyújtanak, amelynek részleteit később, az Európai Bizottságnál induló notifikációs folyamat lezárását követően hozzák majd nyilvánosságra.

Szorít az idő

Továbbá aláhúzta, hogy Németországon és Kínán kívül egyedül Magyarországon van jelen gyártóbázissal mindhárom nagy német prémium-autómárka, az Audi, a BMW és a Mercedes, amelyek fontos szerepet szánnak hazánknak elektromobilitási stratégiájukban, így sietni kell a tervek szerint 2025-ig tartó építkezéssel, mert nagy a kereslet az akkumulátorokra.

Szijjártó Péter közölte, hogy a jelenlegi európai helyzet ráadásul még különlegesebb jelentőséget ad az alkalomnak, miután korábban talán soha nem állt a világgazdaság ilyen rövid idő alatt kétszer is a feje tetejére, mint most a koronavírus-járvánnyal és az ukrajnai háborúval.

Az energiaárak irracionális magasságba szabadultak el, az infláció az európai országok döntő többségében két számjegyűvé válik, az európai gazdaság egyértelműen recesszióba fordult, és világméretű élelmiszer-ellátási válsággal is szemben állunk

– mutatott rá.

Szavai szerint „egyértelmű bizonyítványt állít ki” a magyar gazdaságpolitika teljesítményéről, hogy éppen a világgazdaság ezen két „fekete évében”, tavaly és idén jelenthették be a valaha volt két legnagyobb beruházást.

Magyarország jó döntést hozott

Leszögezte: ezek mutatják, hogy sem a háború, sem a járvány nem tudta megtörni a világgazdaságban zajló két alapvető folyamatot, az autóipari forradalmat és a keleti vállalatok egyre radikálisabb globális térnyerését. „Mi mindkét folyamatot felismertük, mindkét folyamatra helyesen reagáltunk” – mondta.

Emlékeztetett rá, hogy a magyar autóipar teljesítménye 2010 óta két és félszeresére nőtt, termelési értéke 2021-ben megközelítette a 9500 milliárd forintot. A miniszter úgy vélekedett, hogy a keleti nyitás a támadások ellenére sikeresnek bizonyult.

Világossá tettük, hogy mondvacsinált okok miatt egyetlen nemzet vállalatait sem vagyunk hajlandóak kitiltani. A kölcsönös tisztelet talajára helyeztük külpolitikánk egészét és kapcsolatainkat a tőlünk keletre eső világgal

– jelentette ki.

Teljes mértékben tisztában vagyunk azzal, hogy párhuzamosan azzal, hogy mi itt ünneplünk, azok, akik minket a keleti kapcsolatokért szoktak támadni, most súlyosan irigykednek

– tette hozzá. Ennek kapcsán üdvözölte, hogy a beruházás segíteni fog abban, hogy hazánk az elmúlt évek kríziseihez hasonlóan ebből a válságból is megerősödve kerüljön ki. Végül a magyar–kínai kapcsolatokat méltatta, kitérve arra, hogy tavaly rekordot döntött, 11 százalékos növekedéssel akkor először 12 milliárd dollár fölé emelkedett a kétoldalú kereskedelmi forgalom volumene, és a bővülés mértéke az idei első fél évben is 7 százalékos volt.

Magyarország nagyon-nagyon sokat profitál a Kínai Népköztársasággal fenntartott pragmatikus, kölcsönös tiszteletre alapuló, külső befolyásoktól mentesített együttműködésből

– húzta alá.