Az utóbbi időben több beszámoló is született arról, hogy magyarok bevásárlókörútra indulnak Szlovákia, Románia, de még Ausztria irányába is, mivel a szomszédban kedvezőbb árakkal találkozhatnak. Az Index Erdélyben járt, és igyekezett utánajárni annak, hogy – román oldalról – ez valóban így van-e.

Az Index szerkesztősége Erdélybe települt a 32. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor idejére, és ha már ott jártunk, szemügyre vettük az árakat. Kíváncsiak voltunk, milyen áron lehet megvenni néhány alapvető élelmiszert határon túl és innen. Fontos megjegyezni, hogy a kutatásunk részben empirikus alapokon nyugszik, azaz igyekeztünk a saját szemünknek hinni.

Célszerű megvárni a határátlépést

Kezdjünk az üzemanyaggal. Tekintve, hogy a Budapest és Tusnádfürdő közötti távolság közel 760 kilométer, több alkalommal is a román oldalon tankoltunk. Az adott időszakban a magyarországi üzemanyagárak az alábbiak szerint alakultak:

• 95-ös benzin: 590 forint/liter
• gázolaj: 583 forint/liter

A túloldalon két benzinkúthálózatnál is tájékozódtunk. A Molnál a 95-ös benzin literje 6,84 (527 forint), a dízelé 6,79 lejbe (523 forint) került, míg egy másik helyen, a Rompetrol töltőállomásain a 95-ös 6,76 (520 forint), a gázolaj 6,73 lejbe (518 forint) került literenként.

Tankolni tehát a határon túl éri meg jobban, hiszen a benzin literéért csaknem 70, míg a gázolajért közel 65 forinttal kell kevesebbet fizetni, mint nálunk.

(A vizsgált időszakban 77 forint volt egy lej, így az átváltásnál ezt az értéket vettük alapul.)

Barátságosabb fesztiválárak

A szabadegyetem helyszínén is felmértük az árakat, elvégre mégiscsak egy fesztiválon voltunk. A legnagyobb különbség talán itt mutatkozott meg. Egy sonkás-sajtos-tejfölös lángost 20 lejért lehetett kapni (1540 forint), de a „legextrább” sem volt drágább 25 lejnél (1925 forint). Ha egy hazai fesztivállal, például a nemrég megtartott Balaton Sounddal hasonlítjuk össze az árakat, akkor elképesztő a különbség, hiszen a magyar tengernél tartott mulatságon 2500 forinttól indultak a lángosok, de ahhoz, hogy ilyen árakat kapjunk a Balatonnál, nem is kell fesztiválra mennünk, elég, ha kilátogatunk valamelyik szabadstrandra.

Egy korsó sört már 10 lejért (770 forint) lehetett kapni Tusványoson, míg a Balaton Soundon ennek dupláját is elkérték az arany nedű fél literjéért, de a 2 ezer forint környéki ár sem volt ritka. Egy félliteres palackozott vizet 7 lejért kaptunk (540 forint), míg a Soundon ugyanez 990 forintot kóstál.

Egy átlagos ebédért 4 ezer forint körüli lejt fizettünk, ami tartalmazott egy nagy szelet roston sült csirkemellet, két darab micset (jellegzetes román apró húsrúd), hozzá egy adag steakburgonyát, illetve fokhagymás mártogatóst. Önmagában nem lehet olcsó ebédnek nevezni, de fesztiválárakhoz viszonyítva talán nem nevezhető vészesnek, pláne, ha a Sound áraihoz hasonlítjuk, ahol 5800 forintért is akadt hamburger, de az átlag valahol 3 ezer forint felett húzódik – köret nélkül.

Nézzük, hol olcsóbb a bevásárlás

Korábban több híradás, cikk is beszámolt arról, hogy a magyarok Szlovákiába vagy épp Romániába (sőt Ausztriába) járnak át vásárolni, mert olcsóbban jönnek ki, mint idehaza. Igyekeztünk a saját szemünkkel meggyőződni erről. A szállásunk Csíkszeredában volt, ezért egy ottani, német hátterű áruházlánc üzletébe tértünk be, hogy megnézzük néhány alapvető élelmiszer – tej, kenyér, sajt, liszt, cukor, olaj, vaj, csirkemell, száraztészta – árát, és összehasonlítsuk az egyik népszerű magyarországi áruházlánc kínálatával.

• Csíkszeredában már 3,59 lejért (276 forint) tudtunk venni fél kiló csomagolt szeletelt kenyeret, míg Magyarországon 699 forintért tudtunk hasonló kiszereléshez jutni.
• Egy liter 1,5 százalékos tej a túloldalon 4,52 lejért (348 forint) is beszerezhető volt, de 6,65 lejért (512 forint) is lehetett kapni. Az itthoni áruházláncban 309 forintért kínálják a legolcsóbb 1,5 százalékos tej literjét, az átlag 599 forintnál mozog.
• A vaj ára is igencsak szóródik. 4,99 lejért (384 forint) is lehetett kapni 500 grammos kiszerelést, de a márkásabb termékekért 13,29 lejt (1023 forint) is elkérnek. Itthon is hasonló árakat lehet tapasztalni: 560 forinttól kezdődően egészen 1000 forint felettig is kúszhat az ár márkától, minőségtől függően.
• Egy doboz tojás 9,99 lejtől kapható (769 forint), míg itthon 679 forintért is vehetünk tíz darab tojást – hatósági ár mellett.
• Egy kilogramm cukor 4,79 lejtől (369 forint) érhető el, míg Magyarországon ugyanez 229 forint – hatósági áron.
• Az étolaj literje odaát 6,99 lejért (538 forint) már elérhető, míg nálunk – árstoposan – kerül 879 forintba.
• Az itthoni áruházláncban 3730 forint egy kiló trappista sajt, míg a csíkszeredaiban csak 1917 forintba kerül a trappista ottani megfelelője.
• Magyarországon 1500 forintért kapható az ársapkával ellátott csirkemellfilé kilója, míg a román oldalon 28,48 lejt (2193 forintot) kérnek el érte – hatósági ár nélkül.
• A tészta összehasonlításánál egy mindkét helyet kapható és ismert márka spagettiárait hasonlítottuk össze. Mindez nálunk 1249 forintba kerül, míg a második oldalon ugyanaz 507 forintba kerül (6,59 lej).
• Egy kilogramm búzafinomliszt 4,99 lejtől (384 forint) érhető el a csíkszeredai egységben, míg idehaza 239 forint – hatósági áron.

Összesítve tehát a román oldalon a kenyér, a vaj, az étolaj, a sajt, valamint a tészta olcsóbb, míg Magyarországon a liszt, a cukor, a tojás, a csirkemellfilé, valamint a tej jön ki olcsóbban – igaz, ezek közül az első négyre itthon hatósági árak vannak érvényben augusztus elsejéig. (A tejnél a könnyebb összehasonlíthatóság érdekében nem a ultramagas hőmérsékleten hőkezelt, 2,8 százalék zsírtartalmú tehéntejet vettük figyelembe, amire itthon szintén árstop vonatkozik.)

Idén húsvét előtt Szlovákiában voltunk hasonló túrán, az ottani tapasztalatainkról itt olvashat.

Több összetevő nehezíti az összehasonlítást

A teljes képhez hozzátartozik, hogy a vizsgálat időpontjában Magyarországon még érvényben volt az egyes élelmiszerekre vonatkozó hatósági árszabályozás, aminek feloldásával – az árfigyelő rendszer, valamint a kötelező akciózás ellenére – várhatóan emelkednek ezen termékek árai.

Pontosabb képet tehát az augusztus elseje utáni árak összehasonlításával kaphatnánk.

Tovább nehezíti az árak összevetését, hogy a két ország élelmiszertermékeinek költségszerkezete más képet mutat. A komponensek országonként eltérnek, így például az általános forgalmi adó (áfa) mértéke, ami nálunk Európa-rekorder 27 százalék, a románoknál 19. És mivel náluk a lej a hivatalos fizetőeszköz, nálunk pedig a forint, az árfolyam alakulásától függően nyílhat vagy zárulhat akár a kereseti, akár az árazási olló.

Emellett érdemes a két ország bérviszonyainak összefüggésében (is) nézni az árakat. Az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) számításai szerint a 2021-es évben csak a bolgárok (10 300 euró/év) munkabére volt alacsonyabb, mint a magyaroké (12 ezer euró/év), míg a románoké a harmadik legalacsonyabb uniós szinten (13 ezer euró/év). Ezen adatok ráadásul még az előtt készültek, hogy Magyarországon Európa-rekorder infláció alakult volna ki, közte több hónapban is 40 százalékot meghaladó élelmiszer-inflációval.

Szintén az Eurostat világított rá nem olyan rég, hogy a vásárlóerő-paritást nézve is csak a bolgárokat előzzük meg az unióban, míg az OECD felmérése szerint Magyarországon csökkentek legjobban a reálbérek.

Szintén Tusványoson volt alkalmunk beszélni egy erdélyi magyar szociológussal, egyetemi oktatóval, akinek segítségével összevetettük a román, illetve a magyar pedagógusok helyzetét.

Összegezve, bár az előbb részletezett mutatók fontosak az árak összehasonlításának pontosságához, végeredményben a fogyasztókat egy dolog vezérli, hol kapnak kedvezőbb árú terméket a vásárlás, tankolás során.