“7 igenes népszavazást kezdeményeztünk, amihez szükségünk lesz minden felelős állampolgár segítségére!” – ezzel a felhívással hirdette meg a május 19-ére szervezett tüntetését az Egységed Diákfront. Az oktatási kérdésekről szóló népszavazási kezdeményezést május 3-án, az Alkotmány utcában tartott demonstráción jelentették be, a hét kérdést egy nappal korábban nyújtotta be hét magánszemély a Nemzeti Választási Irodának (NVI). A kezdeményezést több szervezet (köztük a Tanítanék, a TASZ, a PDSZ és az aHang) is támogatja.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy a most benyújtott kérdéssor mennyiben felel meg a népszavazásokra vonatkozó törvényi kitételeknek. 

Hogyan lehet népszavazást kiírni?

A népszavazások kiírásáról az Alaptörvény 8. cikke rendelkezik. Ennek értelmében országos népszavazást az Országgyűlés legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére rendel el. A másik lehetséges út, hogy a köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár kezdeményezi a népszavazást, ebben az esetben azonban az Országgyűlés szabadon dönthet arról, elrendeli-e azt vagy sem (ez a fakultatív népszavazás).

Előzetesen az NVI vizsgálja meg (5 nap alatt), hogy a kérdések megfelelnek-e a formai előírásokra vonatkozó törvényi követelményeknek, összhangban vannak-e az országos népszavazás alkotmányos céljával, illetve fennáll-e az azonos tárgyú népszavazási kérdések benyújtására vonatkozó tilalom.

Amennyiben ezekbe az akadályokba nem ütközik a kezdeményezés, az NVI az NVB elé terjeszti a kérdéseket (ezen a rostán egyébként a mostani kezdeményezés átment). Az NVB-nek 60 napja van, hogy megvizsgálja, a népszavazási kezdeményezés a jogszabályokban foglalt formai és tartalmi követelményeknek megfelel-e. Amennyiben igen, a kérdést hitelesíti. Ha nem, akkor még mindig lehet jogorvoslatot kérni (a pontos menetrendről itt lehet olvasni).

De mi alapján tagadhatja meg az NVB egy népszavazási kérdés hitelesítését?

• a kérdés nem az Országgyűlés hatáskörébe tartozik;
• a kérdés az Alaptörvényben nevesített tiltott tárgykörbe ütközik;
• a kérdés benyújtása nem felelt meg a népszavazási törvény követelményeinek;
• a kérdés nem egyértelmű,
• az azonos tárgyú kérdés a párhuzamossági moratórium alatt lett benyújtva.

Az Alaptörvény 8. cikk (1) pontjának értelmében országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.
 

Nem lehet országos népszavazást tartani

• az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről;
• a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról;
• az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról;
• nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről;
• az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről;
• az Országgyűlés feloszlásáról;
• képviselő-testület feloszlatásáról;
• háborús helyzet kinyilvánításáról, békekötésről, hadiállapot kihirdetéséről és megszüntetéséről, valamint szükségállapot kihirdetéséről, meghosszabbításáról és megszüntetéséről;
• katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről;
• közkegyelem gyakorlásáról.
   

A diáktüntetés szervezőinek hét új népszavazási kérdése

Az alábbiakban sorra vesszük a diáktüntetés népszavazási kérdéseit, és azt vizsgáljuk, hogy az egyes tárgykörök megfelelnek-e a törvényi kitételeknek. Azaz:

• Az Országgyűlés feladat-és hatáskörébe tartoznak-e?
• És nem szerepelnek-e a tiltott tárgykörök között?

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozatban kötelezze el magát amellett az elv mellett, hogy a mindenkori kormánynak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a magyar diákok jövőjét, lehetőségeit a magyar oktatási rendszerben ne családjaik vagyoni helyzete, hanem teljesítményük, képességeik és tehetségük alakítsa, és ne érje őket hátrány vagyoni helyzetük, vallási-világnézeti hovatartozásuk miatt?”
 

A kérdés az Országgyűlés feladatkörére vonatkozik (“határozatban kötelezze el magát”), nem érint tiltott tárgykört, ám arról nem sokat mond, hogy mit kell tennie a kormánynak annak érdekében, hogy a magyar diákok jövőjét és lehetőségeit a magyar oktatási rendszerben teljesítményük, képességeik és tehetségük alakítsa.
 

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy Magyarországon a köznevelésért, szakképzésért, felnőttképzésért és a felsőoktatásért felelős, önálló oktatási minisztérium működjön?”
 

A kérdés az Országgyűlés feladatkörébe tartozik (“alkosson törvényt”), az Alaptörvényben kormánystruktúra átalakítására vonatkozó tiltás nincs. Azonban egy önálló minisztérium felállításának vannak anyagi vonzatai - így a központi költségvetési törvényt érintheti, ami kizáró ok lehet.
 

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés ne fogadjon el a pedagógusok és a nevelést, oktatást közvetlenül segítők jogállását átalakító törvényi szabályokat?”
 

A kérdés az Országgyűlés feladatkörébe tartozik (“ne fogadjon el… törvényi szabályokat”), és nem érint tiltott tárgykört. A tüntetésen kiderült, hogy ez a pont a státusztörvény elleni tiltakozásként került a kérdések közé, így viszont benne van az a lehetőség is, hogy mire a kérdés átmegy a rendszeren, a törvényt elfogadják, ebben az esetben viszont értelmét vesztené. 

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozatban hívja fel a kormányt arra, hogy az haladéktalanul tegye meg a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy megtörténjen a pedagógus alapilletmény 50 százalékos növelése, továbbá ezen összegnek minden évben a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott és kihirdetett előző évi inflációs rátával való növelése?”
 

A kérdés az Országgyűlés feladatkörébe tartozik (“hívja fel a kormányt”). Azonban a pedagógusbérek kérdése érinti a központi költségvetést, így ez tiltott tárgykör és kizáró ok lehet.
 

„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy az egyes köznevelési és szakképzési intézmények vezetőinek megbízása a diákönkormányzat és a szülő közösség – amennyiben az intézményben ilyenek működnek – továbbá a nevelőtestület, az intézményben működő szakszervezet, valamint – intézménytípustól függően – a közalkalmazotti tanács vagy a köznevelésben foglalkoztatottak tanácsa vagy az üzemi tanács véleményezése után, a fenntartó indokolási kötelezettsége mellett történjék?”
 

A kérdés alapján egyértelmű, hogy az Országgyűlésnek milyen cselekvési kötelezettsége van, ha a kérdés megkapja a szükséges támogatottságot (“alkosson törvényt”), és nem érint tiltott tárgykört. 
 

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a nemzeti köznevelési törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézmények tekintetében a sztrájkról szóló törvény szerinti még elégséges szolgáltatás követelményeit törvény ne szabályozza?”
 

Az Országgyűlésnek ennél a kérdésnél sem alkotnia kell egy törvényt, hanem egy hatályos jogszabályt kellene beszüntetnie – hasonló eset volt egyébként 2008-ban a Fidesz-KDNP által kezdeményezett, a kórházi napidíj, a vizitdíj és a tandíj eltörléséről szóló népszavazás is, ahol a három dolog megszüntetéséről kellett véleményt alkotni (és amely, ha már szóba került, már csak azért is volt aggályos, mert mindhárom kérdés érintette a központi költségvetési törvényt).
 

„Egyetért-e Ön azzal, hogy a köznevelésért felelős miniszteri tisztséget ne tölthesse be a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetéssel rendelkező, nyugállományú rendőr vezérezredes?”
 

Ha nevén akarjuk nevezni a gyereket, ez a Lex Pintér. Az Alaptörvény 16. cikk (7) pontja kimondja, hogy bármely minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezhet ki, vagyis nem az Országgyűlés feladatkörébe tartozó kérdésről van szó. Az Alaptörvény XXIII. cikk (8) pontja alapján pedig “[m]inden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen. Törvény határozza meg azokat a közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be.” Így ez túlzottan konkrét meghatározás akár az Alaptörvény azon pontját is sértheti,  amely szerint minden állampolgárnak képességeihez mérten joga van közhivatal viseléséhez.
 

Tehát szigorúan a kérdések tárgykörét vizsgálva a hétből legalább három kérdés (az önálló minisztériumról, a pedagógusbérekről és a Pintér Sándorról szóló) már első látásra problémásnak tűnik, mert az Alaptörvényben megfogalmazottakkal megy szembe.
 

Nagy mozgástér

Azon túl, hogy azt vizsgáljuk, “papíron” mennyiben vannak összhangban a törvények szövegével a benyújtott kérdések, arra nem lehet választ adni, hogy a gyakorlatban hány népszavazási kérdést engedhet át az NVB, és hányat kaszálhat el. Ugyanis a törvényi szabályozás nagy mozgásteret hagy az NVB-nek.

A tiltott tárgykörök közt például szerepel a központi költségvetésről szóló törvény tartalma -  mivel anyagi vonzata bárminek lehet, lehetetlen megjósolni, hogy az NVB milyen kérdéseket tekint ebbe a tárgykörbe tartozónak.

Ennél is tágabb megfogalmazás hogy az NVB elutasíthat népszavazási kérdést arra hivatkozva, hogy a “kérdés nem egyértelmű”. 

Erre hivatkozott az NVB már korábban is. Március közepén a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) is benyújtott öt népszavazási kérdést, amelyek közül a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) egyet sem hitelesített (a szakszervezet a Kúriához fordul felülvizsgálatért).

Például a PSZ népszavazási kérdései közt volt olyan is, amit azért nem hitelesített a bizottság, mert az “nem felel meg a választópolgári egyértelműség követelményének”, “túl sok háttértudás lenne szükséges” a megválaszolásához.

A kérdés így szólt:

„Egyetért Ön azzal, hogy a tanuló a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 6. mellékletben meghatározott testneveléssel együtt számított heti óraszáma három órával csökkenjen?”

Az elutasítás indoklásában pedig az szerepel: “noha a kérdés nyelvtanilag, logikailag megválaszolható egyetlen igennel vagy nemmel, valójában azonban a népszavazási kérdéssel érintett törvényi rendelkezésnek a kérdés szerinti megváltoztatása olyan jogkérdésben és fogalmi rendszerben való jártasságot igényel, amellyel csak a közvetlen érintettek vagy e szakterületen mélyebb ismeretekkel bíró szakemberek rendelkeznek. Jelen esetben lényegében egy konkrét jogszabály (Nkt.) tételes ismerete és a mögöttes szakmai koncepció átlátása szükséges. Mindezek alapján a kérdés nem felel meg a választópolgári egyértelműség követelményének.”

Az tehát, hogy mi egyértelmű a választópolgároknak és mi nem az, szintén tág lehetőségeket ad a bizottság kezébe.
 

Mire lehet ez jó?

A népszavazási kezdeményezést támogató szervezetek közt szerepel a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) is. A szervezet szakmai tanácsokkal is segítette a kérdések kidolgozásában a diáktüntetések szervezőit, illetve azt a hét magánszemélyt, akik végül május 2-án benyújtották a hét kérdést. Pásztor Emesét, a TASZ politikai szabadságjogi projektjének vezetőjét arról kérdeztük, mennyi esélye van annak, hogy a népszavazási kérdéseket hitelesíti az NVB.

"Egy népszavazási kezdeményezés akkor is szolgálhat fontos célokat, ha a Nemzeti Választási Bizottság a kérdéseket végül nem engedi át" - nyilatkozta a Lakmusznak Pásztor Emese." A hatalom nem áll szóba a diákokkal, ezért meg kell találni a tiltakozás alternatív formáit. És a népszavazási kezdeményezés jó eszköz, attól függetlenül, hogy az NVB hogyan értékeli majd a kérdéseket. Alkalmat ad ugyanis arra, hogy beszéljünk róluk. Az már önmagában siker, ha van erről a témáról egy társadalmi vita. Ha pedig nem hitelesíti őket az NVB, az felértékelheti a tiltakozás fontosságát, ezért még akkor is meg kell próbálni beszélni a népszavazásról, ha nem feltétlenül van benne a jogi siker lehetősége."

Pásztor Emese szerint abban az esetben, ha az NVB egyetlen kérdést sem hitelesít, felmerülhet annak a kérdése is, mennyire diszfunkcionális a jelenlegi rendszerben a népszavazás mint eszköz.