A légúti figyelőszolgálat adatai szerint már január közepétől az influenza került fölénybe a koronavírussal szemben.

Akkor 28 ezer, múlt héten csaknem 37 ezer esetszámról jelentettek a sentinel orvosok.

A járványgörbe hasonlóan alakul, mint a tavalyi év azonos időszakában, de több a légúti fertőzés eredetű megbetegedés, mivel még inkább csökkent az oltási hajlandóság – mondta az Indexnek Rusvai Miklós víruskutató.

Mangó Gabriella gyöngyösi háziorvos idén több szokatlan tünetről számolt be.

Mintegy 233 400-an fordultak orvoshoz akut légúti fertőzés tüneteivel január 22–28. között, közülük 36 900 embernek voltak influenzaszerű panaszai – derül ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) csütörtöki jelentéséből. 

A betegek 38,5 százaléka 0–14 éves gyermek, 29,8 százaléka 15–34 éves fiatal felnőtt volt. 22,7 százalékuk a 35–59 évesek, 9 százalékuk pedig a 60 éven felüliek korcsoportjába tartozott.

Az év negyedik hetében 17 közigazgatási területen nőtt, egynél csökkent, míg két területen nem változott az influenzás tünetekkel orvoshoz fordulás gyakorisága az előző héthez viszonyítva. 

A legtöbb megbetegedést Szabolcs-Szatmár-Bereg és Győr-Moson-Sopron és Zala vármegyében volt, a legkevesebb Heves, Békés és Csongrád-Csanád vármegyében. 

Az NNGYK laboratóriumába 298 betegtől érkezett légúti minta, ezek 30,3 százaléka influenza, 8,8 százalék SARS-CoV-2 vírust mutatott ki, 6 százaléka pedig RSV. 

Súlyos, akut légúti fertőzéssel 222-en kerültek kórházba a múlt héten, közülük 19-en szorultak intenzív ellátásra.

A kórházi ápolást igénylő esetek 31 százaléka 2 éves vagy annál fiatalabb gyermek, 41 százaléka 60 éves vagy annál idősebb volt.

Az RSV-pozitívak 78 százaléka 2 év alatti, a Covid-pozitívak ugyanekkora arányban 60 év felettiek voltak, influenza minden korosztályban előfordult – közölte a hatóság.

Tele vannak a rendelők

Az elmúlt két hét során nagyjából 20 százalékkal emelkedett a légúti panaszokkal hozzánk fordulók aránya – mondta megkeresésünkre Mangó Gabriella gyöngyösi háziorvos.

A tünetek alapján már nagyon nehéz megmondani, hogy koronavírusról vagy influenzáról van szó, sokszor a betegség lefolyásából és utóéletéből derül ki, hogy melyik vírusfertőzés okozta a panaszokat.

A poszt-Covid ugyanis még mindig előfordul, annak ellenére, hogy most már az enyhébb tünetekkel járó omikron alvariánsa terjed.

Sokszor a két betegség egymást váltva, sőt nem ritkán – a tesztek tanúsága szerint – egyszerre zajlik le a betegnél – ismertette a doktornő, hozzátéve, hogy a dupla vírusfertőzés sem viseli meg jobban az emberek szervezetét.

Az általános egészségi állapot határozza meg, hogy kinél jelentkezik enyhébb vagy súlyosabb tünetekkel akár az influenza, akár a Covid. „Ennek ellenére van, hogy egy 70 éves ember könnyebben jut túl rajta, míg egy 30 éves nehezebben vészeli át” – részletezte a doktornő. A sorozatos visszaesések is egyre gyakoribbak, a háziorvos elmondása szerint van olyan kisgyermek, aki már 1,5 hónapja időszakosan visszatérő lázas betegséggel küzd.

Az orvos úgy véli,

a nagyszülők vannak most leginkább veszélyben, mivel az óvoda és az iskola egyértelműen gócpont a felsőlégúti fertőzések tekintetében.

Ezt támasztja alá az NNGYK legfrissebb közlése: az év negyedik hetében egy Hajdú-Bihar vármegyei óvodában köhögéssel és lázzal, felsőlégúti tünetekkel járó megbetegedés halmozódásáról érkezett jelentés, a vizsgálatok az influenza jelenlétét igazolták.

Meglepő tünetek, különös szövődmények

A doktornő arról számolt be, hogy ebben a szezonban kevesebben kérték az influenza elleni vakcinát, általános bizalomvesztést, érdektelenséget tapasztalnak az oltásokkal szemben. A torokfájás, köhögés mellett hányás, hasmenéses tünetek is előfordulnak a légúti vírusfertőzéseknél. „Van olyan, hogy az illető összeesik, ugyanis keringési problémákat is kiválthat az influenza, amire nem is gondolnánk. Mellkasi panasz, nehézlégzés, erős izomfájdalom is jelentkezhet a betegeknél” – említette. A háziorvos tud olyan 6 évesről és 40 évesről is, akit a szövődményként fellépő tüdőgyulladás miatt kórházba szállítottak.

A visszaesők között végzett torokváladék-tenyésztés már fiataloknál is kimutatott övsömört vagy Epstein-Barr vírust, ami az intenzívebb koronavírus-járvány idején volt jellemző a légúti fertőzést követően – árulta el a doktornő. Mint megjegyezte, antibiotikumot csak bakteriális felülfertőzés esetén írnak fel, erre a több napig tartó 38 fok feletti láz, sárgás, zöldes orrváladék, nyirokcsomó-duzzanat, fülgyulladás utalhat. A vírusfertőzésre csak tüneti kezelést alkalmaznak.

Rusvai Miklós víruskutató a hetekig elhúzódó légúti fertőzésekből induló megbetegedésekről elmondta, hogy a legyengült immunrendszer kevésbé tudja felvenni a harcot egy újabb kórokozóval. Az oltás után pedig szintén ajánlott maszkot hordani, mert a szervezet azzal van elfoglalva, hogy az adott vírusra termeljen ellenanyagot, kis időre védtelenné válik más mikroorganizmusokkal szemben. Mangó Gabriella arra is felhívta a figyelmet, hogy az időseknél az oxigénszintet is figyelni kell, ugyanis 90 százalék alatt már kórházi ellátás szükséges, és ez a vírusfertőzés során is felléphet.

Már késő beadatni az oltást?

A koronavírus elleni oltás a kórházi oltópontokon, az influenza elleni oltás a járvány végéig a háziorvosoktól is kérhető, de két hétbe is telhet, mire kialakul a hatékony védelem – jegyezte meg a háziorvos.

Rusvai Miklós ezzel kapcsolatban elmondta, hogy annak védettsége, aki októberben oltatta magát, amikor az oltóanyag megérkezett a háziorvosokhoz, az influenzaszezon végéig kitart, ami az elmúlt évek tapasztalatai szerint akár március végéig kitolódhat.

„A koronavírus esetében, ha a rizikócsoportokba tartozók szeptemberben adatták be a vakcinát, szintén eddig az időpontig védettnek érezhetik magukat”

– említette a professzor.

Annak ellenére, hogy a két oltást egyszerre is be lehet adatni, a víruskutató is úgy véli, ideálisabb 2 hetet várni a két vakcina között.

Az állapotos nőknek ajánlja az influenza elleni oltás felvételét, mert a megbetegedés magas lázzal jár, ami károsíthatja a magzatot.

Ugyanakkor megjegyezte, ősszel érdemesebb erre gondolni.

„Biztosítást sem akkor kötünk, amikor ég a ház”

– fogalmazott arra utalva, hogy már jócskán benne vagyunk a járványban, három hét, és túl leszünk rajta, a tetőzést a 7-8. hétre várja.

Tavaly április elejére csökkent annyira a felsőlégúti fertőzések száma, hogy az NNGYK kijelentette: véget ért a járvány. A járványgörbe felfutása követi a 2023-ast, azzal a különbséggel, hogy magasabb a megbetegedések száma.

A hatóság jelentése szerint az év 4. hetében 30 ezren fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel, múlt héten 39 ezer ember volt érintett.

Rusvai Miklós emlékeztetett: a koronavírusos eredetű fertőzések száma december végén volt a legmagasabb, az influenza felfutása az új évre tehető.

A több esetszám hátterében szerinte az állhat, hogy kevesen kérik már az oltást.

A nyirkos, ködös, 0–10 fok közötti, szélcsendes időjárás kedvez a vírusoknak, a járványnak az vet véget, ha két hétnél tovább 15 fok fölé emelkedik a levegő hőmérséklete.

A szakemberek szerint addig az oltás, a maszkviselés, a higiéniai szabályok betartása, a rost- és vitamindús étrend és a mozgás nyújthat védelmet immunrendszerünk erősítésével.