Egy balatonfőkajári férfi mobilszámát felhasználva akartak csalók a Microsoft nevében adatszerző programot telepíttetni a számítógépünkre. A hívószám-hamisításos visszaélések ellen egyelőre csak az éberségünk véd meg, a szabályozás és technika még nem.

Az elmúlt év III. negyedévében 5667 esetben tudtak csalók pénzt leemelni valamely pórul járt ügyfél bankszámlájáról.

A csalásokban érintett összeg a II. negyedévi 6 milliárd forintról 9,15 milliárd forintra emelkedett, ami egyetlen negyedév alatt 50 százalékkal magasabb értéket jelent, mint amennyit a visszaélések nyomán a csalók 2017 és 2021 között 5 év alatt el tudtak vinni az ügyfelek számláiról. Ma naponta átlagosan 100 millió forinttal gazdagodnak így a bűnözők, egy-egy „számlalecsupaszításos” műveletben már átlagosan több mint 1,6 millió forintot szednek le a csalók a pórul járt ügyfelek bankszámláiról.

Jó eséllyel a család teljes vagyona odavész – az azonnali átutalásnak köszönhetően pillanatok alatt. A bankszámlás csalásoknál ráadásul a legtöbbször a megtévesztett ügyfél maga ad lehetőséget arra, hogy visszaélés történjen.

A csalók a legkülönbözőbb technikákkal próbálkoznak, vannak közöttük jobbak és rosszabbak is. Angol Microsoft, magyar telefonszám?

A múlt hét végén egy, még a laikusnak is feltűnő csalási kísérletbe futottunk bele. A telefonunk egy átlagos magyar mobilszámként csörgött, a vonal végén megszólaló diszpécser angol nyelven mutatkozott be és arról tájékoztatott, hogy a Microsoft angliai központjából hív, mert a számítógépünk hibát jelzett feléjük. Ő most abban szeretne segíteni, hogy végigvezet azon, hogyan tudjuk a gépen a hibát az ő programjuk segítségével korrigálni. Felvetésünkre, hogy miért magyar hívószámról érkezett a hívás, a diszpécser hölgy azzal válaszolt, hogy azért, mert magyarországi számot hívtak.

Arra a kérdésre, hogy miért nem beszülünk akkor magyar nyelven, a válasz az volt, hogy az ügyfélszolgálat ettől még Angliában van.

Arra a kérdésre is igyekezett hihető választ adni a diszpécserünk, hogy miért van az, hogy a beszélgetés közben elindított víruskereső nem talált hibát a laptopon, de itt már érezhető volt, hogy a hívó fél is tudta, emberére akadt. A gyenge próbálkozás az volt, hogy akkor biztos az otthoni gépünk jelzett hibát, ám amikor közöltük, hogy ilyennel nem rendelkezünk, azonnal bontotta a vonalat – hiszen egyértelmű volt, hogy ebből nem lesz siker. Ez a kísérlet számos sebből vérzett, ám mivel a háttérhangokból jól hallható volt, hogy több ilyen „diszpécser” dolgozott vélhetően hasonló megoldással, még ez a viszonylag amatőr megoldás is gyümölcsöző lehetett.

A csalók ma már valódi, akár több száz fős call centereket működtetnek, a mostani esettel ellentétben nem ritka a magyar nyelvű „ügyfélszolgálatos” munkatársak alkalmazása sem. Az adatszerzésben érintett diszpécsereknek nagyon komoly felkészítő anyagok, forgatókönyvek, kérdés/felelet sablonok állnak a rendelkezésükre, amelyek révén a hívott fél gyanúját el tudják altatni, a mostani esetnél sokkal meggyőzőbbnek tűnő érveikkel.

A fent ismertetett esetben a csalók alapvetően a magyar hívószámkijelzésen buktak meg – egy külföldi call center bizonyosan nem egy hazai telekomos mobilszámról hív minket.

A beérkező szám ugyanakkor valós, a Telekom tudakozójában is fellelhető – egy Balatonfőkajáron élő úr száma. Amikor az érintettet felhívtuk, elmondta, tud már a visszaélésről, és járt már a rendőrségen és a Telekomnál is. Ott azt mondták, egy nemzetközi hekkercsoport él vissza a számával. Ám további lépés nem történt az ügyben.

Meglepő, hogy még a számváltoztatást sem ajánlották fel neki.

https://index.hu/gazdasag/2024/01/08/nmhh-csalas-microsoft-telefon-hivas-visszaeles-technologia/