A kormányközeli forrásokra hivatkozó Jelen-cikk szerzője úgy tudja, hogy az elitpedagógus-képzés a Nemzetközi Közszolgálati Egyetemen (NKE) jönne létre, míg a többi gyereket oktató tanárok képzését az egyházi felsőoktatási intézményekre bíznák.

Az átalakítás ideológiai atyjaként az írás Orbán Viktor miniszterelnök politikai igazgatóját, a Matthias Corvinus Collegium (MCC) alapítványának kuratóriumi elnökét, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Tanácsadó Testületének elnökét, Orbán Balázst nevezi meg, aki a Kommentár című folyóiratban még tavaly év végén cikkezett egyebek mellett arról, hogy

„egy átfogó oktatási program megalkotása egyszerre érinti a filozófiai és biológiai antropológia területét, a pszichológiát és azon belül különösen a neuropszichológiát, a neveléselméletet és az oktatásmódszertant, az egyes (oktatott) tudományos szakterületek eredményeit, az etika és a vallás kérdéseit és még számos egyéb területet. Ezek közül mi magunk is igyekeztünk kitérni azokra, amelyekre nézve bizonyos rálátással rendelkezünk, de abban is biztosan vagyunk, hogy az egyes, általunk megjelölt témáknak, valamint a megoldásként kínálkozó gondolatvilágnak több kiváló szakértője is aktívan alkot Magyarországon. Meggyőződésünk, hogy az oktatás ügye leginkább az a téma, amelyben van helye és értelme a nyilvános diskurzusnak, akár Magyarországon, akár az egész nyugati civilizációban.”

Azt már maga Orbán Balázs cáfolta a Qubit kérdésére, hogy bármilyen összefüggés lenne az esszéje és a pedagógusképzés – a miniszterelnök politikai igazgatójával folytatott beszélgetésünk szerint valóban folyamatban lévő – átalakítása között. Mint azt Orbán a Qubitnek elmondta, azért írta oktatáspolitikai esszéjét, mert benne van a nevelési kormánybizottságban, valamint az NKE és az MCC felügyeleti szerveiben, így az oktatás világa „az ő része”. A politikai igazgató szerint ettől teljesen független, ami a Belügyminisztériumban nemrégiben lezajlott, vagyis az új jogállási törvény megalkotása, valamint az oktatás reformjával kapcsolatos, az általa elmondottak alapján mind a pedagógusképzést, mind pedig a pedagógus továbbképzést érintő kormányzati előkészítő munka. Orbán ugyanakkor úgy vélte, kifejezetten üdvözlendő, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem elindítja a Nemeskürty István nevét viselő pedagóguskart, mert így „a bölcsész-tanár-képzés világában is leteszi a névjegyét.”

Hogy a kormány miért nem a már meglévő pedagógusképző intézmények, Budapesten például az országosan is legnagyobb tanárképző kapacitással bíró, ráadásul állami fenntartásban maradt ELTE képzésének a megújítását célozzák, arra Orbán azt mondta, hogy azért,

„mert az NKE-n hivatásrendi képzés zajlik; mindenki, akit ott képeznek, valamilyen állami feladathoz kapcsolódó hivatásrendhez tartozik, úgy mint a közszolgálati tisztségviselők, diplomaták, vízügyi szakemberek, katonák, rendőrök. Szerintem nagyon jó, hogy a feladataikat szintén állami munkarendben végző tanárok képzése is megjelenik. Azt remélem, hogy a tanárképzéssel és a tanárképzés jövőjével kapcsolatos módszertani központ tud kialakulni a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (...). Az ELTE és az NKE ilyen szempontból nem alternatívái egymásnak, hanem más megközelítésben dolgozó intézmények.”

Pedagógusképző mintaiskola a semmiből

A Jelen múlt heti cikke azt feltételezte, hogy az NKE új kara létrehozásának a célja, hogy

„itt folyjon az elitképzés, azaz a legjobb tanárokat szeretnék kiképezni ahhoz, hogy az ország elit diákjai a legjobb oktatást kaphassák. Ez az új kar ráindul az ELTE tanárképzőre, ahol az anyagi feltételek hiánya miatt ezzel nehezen fognak tudni versenybe szállni. Az NKE-s tanárképző projektet ugyanis százmilliárdos nagyságrendűre tervezik. A kormányzati tervek másik lába a társadalmi felzárkózás segítése, ezt a feladatot az egyházakra bíznák. Vagyis, a hátrányos helyzetű gyerekeket oktató iskolákban tanító tanárok képzését ráhagyná a kormány az egyházi felsőoktatási intézményekre. A tervek harmadik lába kapcsolódik a modellváltott egyetemekhez: ezek a térségi tanárképzési igényeket szolgálnák ki.”

Ezekre az állításokra Orbán a Qubitnek azt mondta, „kétségtelen, hogy szeretnénk egy mintaadó intézményt felállítani, ami reményeim szerint az ország legjobb tanárképző intézménye lesz”, ugyanakkor szerinte az NKE tanárképzőjében végzettek a kormányzati elképzelések értelmében az egész ország területére szétszélednek majd, és a rendszer minden pontján, a legkisebb hazai településeken is munkába állnak. Nánay Mihály, az NKE rektori megbízottja azt válaszolta kérdésünkre, hogy „ha az elitet pozitív jelzőnek tekintjük, akkor abszolút helytálló, mert egy színvonalas, a legkorszerűbb elérhető eszközökkel zajló, időtálló tudást adó képzést szeretnénk felépíteni. Hogy ez más egyetemek tanárképzéseihez hogyan viszonyul, az majd a gyakorlatban derül ki, de mi azt reméljük, hogy a többi egyetemi képzéssel összehasonlítva is megállja majd a helyét.”

Csakhogy egy pedagógusképző mintaintézmény létrehozásához olyan, a régóta létező nagy pedagógusképzők, például az ELTE, a debreceni, a szegedi és a pécsi egyetemek rendszerének régóta a részét képező gyakorlóiskolai hálózatra is szükség lenne, ahol a képzés alatt álló leendő tanárok a pedagógusmesterség gyakorlati fogásait képesek elsajátítani – vetette fel kérdésünkre az ELTE egyik oktatója, Felvinczi Katalin. Arra, hogy a jelenleg semmilyen tanárképző tevékenységet nem folytató közszolgálati egyetemnek honnan lesz ilyen gyakorlóiskolai hálózata, Nánay azt mondta, hogy az NKE-n csak 2025 szeptemberétől, felmenő rendszerben induló tanárképző intézmény működésének a tervezésében egyelőre nem tartanak az efféle gyakorlati részletek megválaszolásánál.

Egy márciusi cikkében mindenesetre a Népszava összefüggést vélt felfedezni aközött, hogy egyházi és alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmények bejelentkeztek néhány – esetenként az országos rangsorokban feltűnően jól teljesítő – közoktatási intézményre, és a szakemberek körében folyosói pletykák keretében hónapok óta rebesgetett elképzelés között, hogy a kormány (az Orbán Balázs szövegében foglaltak gyakorlati megvalósítását előrevetítve) konzervatív mintaiskola-hálózat létrehozására törekszik. A Népszava egyúttal úgy vélte, hogy ezzel a kormány a közoktatási feladatai egy részétől is távolodni igyekszik, de a lap értesüléseit a Belügyminisztérium azzal hárította, hogy ilyen kihátrálási tervek nincsenek. Azt, hogy az egyházi intézményekre testálnák át a leszakadó rétegek jövőbeli pedagógusainak a képzését, a miniszterelnök politikai tanácsadója teljesen logikátlannak nevezte – szerinte legfeljebb az a logika működhetne, hogy az egyházi iskolák tanárait képezzék az egyházi fenntartású felsőoktatási intézmények.