Orbán egyik haverja Rusztam Minnyihanov tatár elnök segíti Putyint az gyermekek deportálásában
Minnyihanovot 2010 tavaszán iktatták be, az akkori orosz elnök, Dmitrij Medvegyev jelölte őt a Tatár Köztársaság elnökének.
Ő az utolsó, akinek kijár ez a cím, ugyanis az Oroszországi Föderáció szabályzata szerint a tagköztársaságok elnökeit vezetőnek kell nevezni, és ez mostanra bekerült a tatár alkotmányba is.
Minnyihanov eredetileg gépészmérnők és kereskedelmi szakember. Karrierje helyi gazdasági majd adminisztratív vezetői posztokkal indult, a Viszokogorszkij kerületnek már első embere volt, 1996-ban pénzügyminiszter, két évvel később kormányfő lett.
A Krím annektálásában játszott szerepe, majd az ukrajnai orosz invázió miatt felkerült az amerikai embargós listára, vagyonát befagyasztották.
Az Európai Unió azért szankcionálta, mert a gyanú szerint segíti az ukrán gyerekek deportálását.
A Szabad Európa információja szerint Minnyihanov tatár elnök mellett még két vezető nevét próbálja levetetni Budapest a szankciós listáról.
Magyarország ismét azzal próbálkozik, hogy levetessen Kreml-párti politikusokat az EU szankciós listájáról.
A Szabad Európa értesülése szerint ezúttal három embert nem engedne a listára venni Magyarország, köztük az orosz védelmiminiszter-helyettest és az ukrán gyerekek kényszerdeportálását segítő tatár elnököt.
Az újabb szankciós körben 71 olyan személyt szankcionálna az Európai Unió Josep Borrell külügyi főbiztos javaslata alapján, akik aktívan segítik Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját - írja a Szabad Európa. A három személy, akiket az Orbán-kormány levetetne a listáról:
- Tatyjana ViktorovnaSevcova védelmiminiszter-helyettes. Josep Borrell azzal indokoljaa szankcionálását, hogy tárcája költségvetéséért és pénzügyi tevékenységeiért felel, azaz ő dönt az Ukrajnában harcoló orosz katonák fizetéséről, a háború finanszírozásáról is;
- Rusztam Nurgalijevics Minnyihanov Tatárföld, az Oroszországi Föderáció tagköztársaságának elnöke. A főbiztos indoklása szerint segíti az ukrán gyerekek illegális és erőszakos deportálását a Tatárföldön található táborokba, sértve az ukrán gyerekek jogait és az ukrán törvényeket.
- Vlagyimir Mihajlovics Morozov, a Belarusz Vasutak vezetője. Az ő esetében a szankció oka, hogy az általa irányított vállalat biztosítja az Oroszország és Belarusz közötti összeköttetést, ezzel is segítve az orosz háborús logisztikát.
Emlékezetes, hogy tavaly a magyar kormány nyomására végül levették a szankciós listáról a háborút támogató Kirill moszkvai pátriárka nevét, az EU-s többség nagyon csalódott volt Magyarország viselkedése miatt. (A hivatalos magyar álláspont akkor az volt, hogy vallási vezetők ellen nem szabad szankciókat hozni.)
Tavaly szeptemberben három, idén januárban kilenc orosz oligarcha érdekében lobbizott az EU-nál Magyarország, hogy töröljék neveiket a több mint 1300 személyt és 170 szervezetet tartalmazó listáról, hiába.
