A különbség elmélyíti Párizs és Berlin viszályát.

„Elfogadom azokat a vezetőket, akiknek a nép szavazott bizalmat”

– jelentette be a francia elnök az amerikai elnökválasztás lehetséges kimenetelére, vagyis arra utalva, hogy a volt elnök, Donald Trump kerülhet ki győztesen belőle.

Franciaország érdekeiért „bárkivel” hajlandó tárgyalni – mondta Emmanuel Macron.

Arra emlékeztetett, hogy Trumppal a legutóbbi ciklusban is párbeszédet folytatott. Egyes kérdésekben közös nevezőre találtak, másokban – például az adóztatásban vagy a klímavédelemben – azonban nem.

Attól függetlenül, hogy ki nyeri el a Fehér Ház vezetői tisztségét, Európának fel kell készülnie arra a lehetőségre, hogy az Egyesült Államok másutt jelöli ki prioritásait.

„Azonos értékeket tisztelünk, a demokrácia azonban válságba került”

– mondta Macron, aki szerint az USA elsősorban önmagával és Kínával foglalkozik majd.

A francia elnök szerint az európaiaknak ezzel tisztában kell lenniük.

Ezért is akarok egy erősebb Európát, amely képes megvédeni önmagát, és nem függ másoktól

– érvelt Macron, aki szerint ennek jegyében készül az amerikai elnökválasztásra, az eredménytől függetlenül.

Egy orosz győzelem aláásná a nemzetközi szabályozáson alapuló világrendet, és „ellehetetlenítené” Oroszország szomszédainak életét – mondta a francia elnök az ukrajnai háborúról, egyúttal pedig bejelentette, hogy februárban Kijevbe utazik, hogy véglegesítse a Franciaország és Ukrajna közötti biztonsági megállapodást.

„Nem hagyhatjuk, hogy Oroszország nyerjen”

– hangoztatta Macron.

Franciaország mintegy negyven nagy hatótávolságú rakéta és „több száz bomba szállítását tervezi, amelyekre ukrán barátaink várnak” – közölte.

Ezek kiegészítik a korábbi francia tüzérségi, könnyűharckocsi- és egyéb katonai szállítmányokat, valamint az ukrán csapatok kiképzését.

Párizs Berlin külön utas politikáját bírálja

Ezzel szinte egyidejűleg az Európai Bizottság azt rótta fel Németországnak, hogy a közös alap megkerülésével egyoldalúan és önállóan hétmilliárd eurós támogatást ígért Ukrajnának.

A francia Thierry Breton, a belső piacért felelős biztos egyenesen Olaf Scholz német kancellárt kritizálta, amiért a pénzt nem Brüsszel közvetítésével, az Európai Békealap révén ajánlotta fel a megtámadott országnak – jelentette a Telegraph. A reagálás a Párizs és Berlin közötti feszült viszony tünete – vélik uniós diplomaták.

Ne tévesszen meg senkit: Németország megkísérel kiszállni az európai békeprogramból

– figyelmeztetett Breton, akit Macron elnök a hét elején nevezett ki Franciaország képviseletére az új, közös intézményben.

Csípős megjegyzése azok után hangzott el, hogy Scholz egy héttel korábban szóvá tette: az uniós tagállamok nem tesznek eleget Ukrajna támogatásáért.

Ezzel áttételesen Macront és Franciaországot bírálta, amelynek segítsége eltörpül Németországé mellett.

Németország – Franciaországtól eltérően – nem garasoskodik

Az EU megosztott a Scholz figyelmeztetését támogató kormányok és azok között, akik a békealap kisiklásától tartanak.

Ez lehetővé teszi, hogy az Ukrajnának segítséget nyújtó tagországok utólag visszaigényeljék az odairányított fegyvereket és eszközöket.

Az unió két legbefolyásosabb országának, Franciaországnak és Németországnak a viszonya már korábban elhidegült az energiatámogatásokról, a kínai elektromos autók importjáról és a közös védelmi politikáról folytatott vita során.

Németország egyébként – az Egyesült Államok mögött – Ukrajna legbőkezűbb támogatója.

Eddig 17,1 milliárd eurót juttatott Kijevnek a Kiel Intézet adatai szerint, miközben ugyanezen forrás szerint Franciaország támogatása éppen csak meghaladja a félmilliárd eurót, egészen pontosan 544 millió euróra rúg – ami elenyésző összeg a német segítséghez képest.

Az USA és Németország mögött a harmadik helyen az Egyesült Királyság áll 6,6 milliárd eurós katonai segéllyel.

Párizs viszonylag szűkmarkú támogatásának magyarázata, hogy Németországgal szemben az európai békealap közvetítésével is segíti Ukrajnát.