Lukács László György úgy fogalmazott: két dologra tett javaslatot egy határozati javaslatban, az egyik az iparkamarai kötelező regisztráció eltörlése volt, a másik a kamarai hozzájárulásra vonatkozott. A Jobbik frakcióvezetője arról beszélt, hogy ebből chatbotot vettek, „pofás székházra is jutott”, ezek összességében több száz millió forintba kerültek. A képviselő azt kérdezte Orbán Viktortól, tisztességesnek tartja-e, hogy ilyenekre költik a kamara pénzét,

partner abban, hogy stop, Parragh, stop, iparkamara?

Orbán Viktor válaszában kifejtette, bár tudja, gyakran ezt írják, de

ne higgyen el mindent, amit írnak, a kormány nem tehet meg akármit. A kamarát mi nem utasíthatjuk arra, hogy szedjen-e tagdíjat, ha igen, mennyit, és azt mire használja fel.

A kormány arra a kérdésre válaszolhat, hogy van-e szükség kamarára és kötelező tagságra. Ezeket a vitákat az elmúlt harminc évben lefolytatták, majd nyugvópontra juttatták, kamarára szükség van, ahogy tagdíjra is. Hogy mire használja fel a kamara a tagdíjat, arról kizárólag a kamara demokratikusan megválasztott testületei tudnak véleményt mondani, a miniszterelnök ezekre nem tud és nem is akar válaszolni.

A kamarával való együttműködésből a kormányfő annyit lát, ha ez nem lenne, nem tudnák megadni azt a segítséget a vállalkozóknak, amit ma a kormánnyal együtt meg tudnak adni, ezért nélkülözhetetlen a kamara munkája.

Lukács László György arra hívta fel a figyelmet: a hitel önmagában nem segítség, tételes segítség és szimbolikus üzenet kell, az ötezer forint pedig szimbolikus üzenet.

A miniszterelnök szeme előtt az a kép alakul ki, „hogy önök valójában nem a kamara mostani vezetésével nem értenek egyet, hanem nem akarnak kamarát”. Úgy látja, a kamaraellenesség előnytelen a vállalkozások számára, legyen kamara, fogja össze a vállalkozókat, és tegyen javaslatokat a kormánynak.

Kanász-Nagy Máté szerint van egy ló, amire a kormány felszállt, „ma az a legfőbb kormányzati politika, hogy akkumulátorgyarmattá tegyék Magyarországot. Lehetett volna a tudásalapú gazdaságot is választani, de nem ezt az utat választották, hanem egy nagy összeszerelő üzemmé akarják tenni Magyarországot, amely kizsákmányolja a humánerőforrásokat és a természeti erőforrásokat is, ez a biztos receptje annak, hogy a közepesen fejlett országok csapdájában maradjunk”.

Az LMP-s politikus érthetetlennek tartja ezt a kormányzati politikát a vízválságban, klímaválságban, energiaválságban, a termőföldről nem is beszélve, viszont „a vendégmunkásoknak megéri”.

Kicsit úgy tűnik, mintha ez a ló megdöglött volna. Ha valaki, akkor ön biztosan tudja, mit kell csinálni, ha döglött lóval találkozik

– mondta Orbán Viktornak Kanász-Nagy Máté.

A miniszterelnök válaszában aláhúzta, elektromos autókról beszélve sok minden jut az ember eszébe, de a döglött ló a legkevésbé, egész Európa elektromos autókat tervez és épít. Orbán Viktor azzal folytatta, „megértem, ha meglát engem, akkor rögtön az akkumulátorgyártás jut eszébe, bár primitívnek látszik az ügy, sok érdekes és bonyolult kérdést tartalmaz”.

A kormányfő világossá tette, az akkumulátorgyár építések minden dimenzióban jól végiggondolt iparpolitikai döntések.

Magyarországon a legszigorúbb európai normák vannak érvényben a környezetvédelemben. Mindenki nyugodt lehet, ha a környékén gyár épül, az előírásokat be fogják tartani

– hangsúlyozta Orbán Viktor.

A vízgazdálkodási kérdésről elmondta, Magyarország vízben rendkívül gazdag, „az a bajunk, hogy több víz megy ki az országból, mint amennyi bejön”, vízbőségünk van, azon kell dolgozni, hogyan tartsuk meg a vizet. A munkakérdés ügyében rámutatott, a kormánynak van határozata, minden munkahely első helyen a magyarországi magyarokat illeti, második helyen a szomszéd népeket, csak ezután jöhetnek máshonnan.

Kanász-Nagy Máté úgy gondolja, ilyenkor is kibukik mekkora hiányosság, hogy nincs önálló környezetvédelmi minisztérium, „amit ön mondott az lehet, hogy 20-30 évvel ezelőtt igaz volt, sajnos a klímaválság és vízválság átrajzolta ezt a helyzetet”. Az LMP-s képviselő arra volt kíváncsi, hogy „miért az akkumulátorgyártási értéklánc legvégére akarnak becsekkolni?”.

„Ismerethiánnyal állunk szemben, nem rosszindulatról van szó” – kapta vissza a szót Orbán Viktor, kiemelve, hogy az akkumulátorgyárban dolgozó munkásoknak az átlagfizetése 60 százalékkal haladja meg a feldolgozóiparban dolgozókét. A második az, hogy egész Európában akkumulátorgyárakat építenek, „az önök elvtársa, Timmermans mást sem csinál csak akkumulátorgyárakat szorgalmaz”.

A kormányfő harmadik pontja az volt, hogy Magyarországon a termelőiparnak a története azt mutatja, hogy először létrejönnek a termelőegységek, utána a kutatóközpontok, utána a fejlesztőközpontok, „így tudunk elérni az értéklánc magasabb szintjére, felül nem lehet becsekkolni. Azért vannak Magyarországon autóipari kutatóközpontok, mert tudunk autót gyártani. Ennek belátása nem olyan bonyolult, csak egy kis türelem és érettség kell hozzá”.

Orbán Viktor példaként említette: 2009-ben úgy volt, ha tízezer forint béremelés volt, a munkavállalónál 2800 forint maradt, 2022-ben ez 6400 forint, „én így mérem a kamara eredményességét”.