Valóságos jogi bombát robbantott a Veszprémi Törvényszék, amikor egy minap hozott határozatában zöld utat adott egy transznemű nőnek, hogy igénybe vehesse a nőknek járó nyugdíjkorkedvezményt, írja az MTI.

A Fidesz frakcióvezető-helyettese durva provokációnak és a jogrendszer arculcsapásának nevezte a bírósági döntést, ezért aztán senkit sem lephetett meg, hogy két kormánypárti képviselő július 13-án törvénymódosítást kezdeményezett.

Az Orbán-kormány egyik legjelentősebb újítása volt, hogy 2011-től bevezették a nők számára a korkedvezményes nyugdíjat.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítását a parlament igen nagy többséggel, 254 igen, 15 nem és 73 tartózkodással fogadta el.

Így ma már 40 év szolgálati idővel nyugdíjba vonulhatnak azok a hölgyek is, akik még nem érték el a rájuk vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt.

A tények azt mutatják, hogy az érintettek élnek is ezzel a lehetőséggel: a KSH adatai szerint 2022-ben 27 996 nőnek állapították meg a korkedvezményes nyugellátást, 2011 és 2022 között összesen 326 ezren vették igénybe a kedvezményt.

Csillag Elvira javára ítélt a törvényszék

A 326 ezer között eddig egyetlen transznemű nő sem volt.

A Veszprémi Törvényszék nemrég hozott határozata szerint azonban a transznemű nők is igénybe vehetik a nőknek járó nyugdíjkorkedvezményt.

A nagy visszhangot kiváltó döntésről a Háttér Társaság számolt be.

Azt írták, egyik ügyfelük, Csillag Elvira évekkel ezelőtt kérelmezte, hogy ismerjék el transznőként, és 2013 óta hivatalos iratai szerint is nőnek számít. 2021-ben azonban kiderült róla, hogy a nyugdíjfolyósító továbbra is férfiként tartja számon, így nem vonatkozik rá az a szabály, amely alapján a nők 40 év jogosultsági idő után nyugdíjba mehetnek.

Elvira az egyesület segítségével megtámadta a döntést.

Beszámolójuk szerint a kormányhivatal a perben arra hivatkozott, hogy a Nők 40 nevű korkedvezmény célja a nők kompenzálása a gyermekneveléssel és a családi élet fenntartásával összefüggő szerepvállalásukért, de arra nem tudtak válaszolni – állítja az LMBTQ-embereket képviselő egyesület –, hogy akkor miért jár a kedvezmény a gyermektelen vagy egyedülálló nőknek is.

A bíróság ezért kimondta, hogy a kormányhivatal jogellenesen szűkítette le a jogszabályban szereplő „nem” fogalmát a születési nemre.

A bírósági döntésnek eleget téve a kormányhivatal módosította a felperes nemére vonatkozó adatot a nyilvántartásban, így elvileg megnyílt az út Elvira előtt, hogy két év múlva, 40 év munkaviszony után nyugdíjba vonulhasson. 

Selmeczi Gabriella színre lép

Az ügy durva provokáció és arculcsapása a jogrendszernek – reagált Selmeczi Gabriella, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a törvényszék döntésére. A Magyar Nemzetnek kifejtette: 2010-ben Orbán Viktor miniszterelnök volt az, aki a Fidesz–KDNP frakciószövetségnek javasolta, hogy becsüljék meg a nőket és fejezzék ki a tiszteletüket irántuk azzal, hogy az a nő, aki negyven évet ledolgozott – beleértve a gyermekneveléssel eltöltött időt is –, nyugdíjba vonulhasson. A kormánypárti politikus felháborítónak nevezte, hogy megcsúfolják a Nők 40 kedvezményes nyugdíjazási lehetőséget. Mint fogalmazott, a mostani ügyből az is látszik, hogy igenis létezik az LMBTQ-propaganda.

A Fidesz–KDNP frakciószövetségnek azonban változatlanul az az álláspontja, hogy csak biológiai nemek vannak.

Felhívta a figyelmet, hogy az eset nem maradhat válasz nélkül a jogalkotók részéről, ezért törvénymódosításra van szükség. Reményét fejezte ki, hogy a Fidesz–KDNP áttekinti a törvényeket, és ha kell, akkor módosítja azokat.

Nemzetközi és hazai jogi környezet

Nem lesz könnyű dolguk a kormánypártoknak, ha a törvénymódosításnál a nemzetközi jogi környezetre is figyelemmel akarnak lenni. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) már 2002-ben kimondta, hogy a transznemű embereknek joguk van nemüket a születési anyakönyvi kivonatukban megváltoztatni, majd egy másik ítéletében azt is előírta, hogy az elismerés nem tehető függővé műtéti beavatkozások elvégzésétől, és az eljárásnak gyorsnak, átláthatónak és hozzáférhetőnek kell lennie. Az EJEB idén júniusban pedig egy magyar ügyben állapította meg, hogy

Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét, mert nem biztosítja a transznemű emberek számára a nem- és névváltoztatás lehetőségét.

Az Országgyűlés 2020 májusában szavazta meg 2020. évi XXX. törvényt, amelynek 33. §-a kimondta, hogy a születési nemet nem lehet megváltoztatni az anyakönyvben, a személyi igazolványban, a lakcímkártyán, a jogosítványban. Korábban viszont volt rá lehetőség, hogy a transz és interszex személyek megváltoztassák nemüket, illetve nevüket a hivatalos irataikban. Sőt, az érintettek nagy arányban igyekeztek is élni ennek lehetőségével. Akik viszont korábban nem kérelmezték nemük jogi elismerését, ma olyan iratokkal kell élniük, amelyek nem tükrözik nemi identitásukat. Minden olyan esetben fel kell fedniük transzmivoltukat, amikor igazolniuk kell magukat, például munkakereséskor, banki ügyintézéskor vagy egészségügyi szolgáltatások igénybevételekor.

Pro és kontra

Selmeczi Gabriella arra hivatkozott, hogy a törvénymódosításnak a nők megbecsülése és az irántuk kifejezett tisztelet volt az eredeti célja. A jogszabály egyébként így szól:

Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik.

A törvényjavaslat parlamenti vitájában a kormánypárti felszólalók elmondták, hogy ez egy kedvezmény. Azokat a nőket jutalmazza, akik hosszú munkaviszonnyal rendelkeznek, jellemzően, akik középiskola után munkába álltak. Jutalmazni kívánják továbbá a nők kettős szerepvállalását, így a munkával és a gyerekneveléssel eltöltött idő is beleszámít a jogosultsági időbe. Egyébként a törvényjavaslat indoklásában az is szerepelt, hogy „az érintett nők további családi szerepvállalását” segíti elő, a fiatalabb gyermekes anyák könnyebben visszatérhessenek a munkaerőpiacra.

az ellenzéki felszólalók szóba sem hozták a transznemű nők érintettségét.

Ertsey Katalin LMP-s képviselő inkább a törvényjavaslat indoklását támadta, mert annak az az üzenete, hogy a nagymamák vigyázzanak a gyerekekre, mintegy a bébiszitterszerepet magukra vállalva. Gúr Nándor szocialista képviselő pedig azt tette szóvá, hogy a kedvezmény diszkriminál nő és férfi, sőt nő és nő között is, mivel a felsőoktatásban, szakképzésben eltöltött évek nem számítanak bele a jogosultsági időbe, a magasabb végzettségű nők hátrányosabb helyzetbe kerülnek, és a javaslat azt sem veszi figyelembe, hogy térségenként is különbség van a nők helyzete között.

Nőként folytatott keresőtevékenység

A kérdés most az, hogy van-e olyan jogi megoldás, amely egyszerre teljesíti a nemzetközi jogi követelményeket és a Selmeczi Gabriella által megfogalmazott elvárásokat. Egy munkajogász, aki nevének elhallgatását kérte, lapunknak elmondta, hogy a hatályos törvényben a jogalkotó a nyugdíjba vonulás időpontját emelte ki, azaz aki akkor nő, a jogszabályi feltételek teljesítése esetén nyugdíjba mehet. Ezért szerinte a kormányhivatal jogszerűtlenül hivatkozott a születési nemre, mert ilyen nincs a törvényben. Két lehetséges jogalkotói megoldást vázolt fel:

1. öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nőnek született munkavállaló, aki legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik; vagy
2. öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a munkavállaló, aki legalább negyven évig nőként folytatott keresőtevékenységet.

Az első változat egyértelműen diszkrimináció lenne a transzneműekkel szemben, míg a másodikat jóval nehezebb diszkriminatív jogalkotói lépésként értékelni – állította a szakértő.

Nos, Semjén Zsolt (KDNP) és Gulyás Gergely (Fidesz) július 13-án benyújtott törvényjavaslata az utóbbi verzió mellett teszi le a voksát. Indoklásukban kiemelik:

a módosítás egyértelművé teszi azt, ami a jogalkotó eredeti szándéka és a józan ész alapján eddig sem volt kétséges, hogy a »nők 40« kedvezményes nyugdíjjogosultság azokat illeti meg, akik 40 évig nőként dolgoztak.

A két kormánypárti képviselő szerint a módosítás egyértelművé teszi, hogy a kedvezményes nyugdíjjogosultságra kizárólag az a szolgálati idő jogosítja fel az érintetteket, amelyet nőként dolgoztak le. Hangsúlyozandó – teszik hozzá –, hogy az Alaptörvénnyel összhangban álló jogértelmezés eddig is ez volt, ugyanakkor ismert olyan jogalkalmazói gyakorlat, amely ezt kétségbe vonja. „Ezért vált szükségessé a jogalkotói szándék további egyértelműsítése” – olvasható az indítványban.