A gyorsan terjedő fertőző betegségek egyik finn specialistája, Tarja Sironen évek óta kutat prémfarmokon, és segített egy Covid-oltás kifejlesztésében, amit Finnország nyércpopulációjában alkalmaztak a világjárvány idején.

A hónap elején kollégáival egy rókákat és nyérceket tartó farmra mentek, ahol az istállókat általában körülvevő madarak sikoltozása megszűnt, mert a populációjuk megritkultak.

Döglött sirályok hevertek a földön, és a rókák szokásos kaholása sem hallatszott.

Sironen azt mondta, két telepnél járt, ahol 100 méternyi kerítés mögött éltek azt állatok: de csak néhány egészséges egyed maradt, „mindegyik másik elpusztult vagy haldokolt”.

A világjárvány élénk versenypolitikai viták közepette érkezett.

A korábbi válsághelyzetekhez hasonlóan a versenyhatóságokra erős nyomás nehezedett, hogy egyfelől lazítsanak a versenyszabályozás szigorán, másfelől erőteljesen lépjenek fel egyes jelenségekkel szemben.

A járvány terjedésével versenyt futva azonnal reagálniuk kellett a felmerülő problémákra.

Teljesültek-e ezek a kívánalmak?

Tanultak-e hatóságok a korábbi válságok tapasztalataiból?

A járvány során a leggyakoribb potenciális versenykorlátozó lépéseknek az árdrágítást, a versenytársak közötti együttműködést, egyes fúziókat és az állami támogatások elosztási rendszerét tekintették.

Ezekkel a kérdésekkel foglalkoztunk tanulmányunkban.

Tovább a cikk itt olvasható.:  Portfolio.hu