A főpolgármesternek vannak feltételei az olimpiarendezés kérdésében.

A sportinfrastruktúra szerinte Budapesten már adott, így olyan koncepcióban gondolkodnak, amely a város történelmi léptékű fejlesztése a közlekedés, a lakhatás és a zöldinfrastruktúra terén.

Közös tájékozódásra és döntés-előkészítő együttműködésre kérte fel csütörtökön Budapest Főváros Önkormányzatát a Magyar Olimpiai Bizottság és a Magyar Paralimpiai Bizottság, miután a Nemzetközi Olimpiai Bizottság jelentősen leegyszerűsítette a potenciális pályázó országok számára a kandidálási folyamatot.

Egy egy évvel ezelőtt elkészített PegaPoll-kutatás szerint a budapestiek nem támogatták, hogy a főváros nyári olimpiát rendezzen 2036-ban, a város vezetése pedig akkor még nem foglalt állást az ügyben.

Ebben hozott most jelentős változást, hogy Karácsony Gergely főpolgármester már érdeklődést mutat, és közös gondolkodást javasol a Fővárosi Közgyűlésnek egy jövőbeni, lehetséges budapesti olimpiáról.

„Nincsenek már a régi értelemben vett olimpiai pályázatok, a városok a meglévő adottságaihoz illesztik a koncepciókat” 

– mondta Karácsony Gergely pénteki sajtótájékoztatóján. 

Többségi társadalmi támogatottság kell, ami lehetőséget teremtene arra, hogy Budapest a sporton keresztül is megmutathassa magát a világnak – fogalmazott a főpolgármester.

Karácsony Gergely hangsúlyozta, hogy az olimpia történelmi léptékű városfejlesztésre ad lehetőséget.

Szerinte nem most kell dönteni, de a párbeszéd megindulhat.

A főváros most ezt a lehetőséget vizsgálja elköteleződés nélkül, a párbeszédre nem lehet nemet mondani. A Fővárosi Közgyűlés a jövő héten foglaljon állást, induljon el a párbeszéd. Nem arról döntünk, hogy akarunk-e olimpiát rendezni, hanem arról, hogy legyen-e párbeszéd.

Karácsony Gergely szerint ha a fővárosi frakciók közös nevezőre tudnak jutni, akkor le kell ülni a harmadik féllel, a kormányzattal is, hisz ők a garanciái a pályázatnak.

A feltételekről szólva elmondta: a sportinfrastruktúra Budapesten már adott.

Olyan koncepcióban gondolkodnak, amely a város történelmi léptékű fejlesztését teszi lehetővé, elsősorban a közlekedés, a lakhatás és a zöldinfrastruktúra terén. 

Az olimpiai falunak pedig később a lakhatást kell szolgálnia.

Most sem támogatom feltétel nélkül az olimpiát, most is csak erős feltételekkel, ami a város fejlődését szolgálja

– hangsúlyozta. 

Kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, ma Budapest az egyetlen olyan város, amelynek sportinfrastruktúrája a legközelebb áll a megrendezés követelményeihez, és még nem rendezett olimpiát.

„Meg kell építeni a Diákvárost és a vasúti és villamoskapcsolatokat, azaz a sportinfrastruktúra adott, a városi infrastruktúra azonban nem. Miért ne lehetne más városokat, például Szegedet az evezős sportszámokba bevonni?”

– vetette fel.

A főváros és állam viszonyának újragombolását is szükségesnek tartja, példaként említve, hogy a kormány a mai napig nem teljesítette teljeskörűen a budapesti atlétikai vb-nél tett vállalásait.

A fentebb említett Diákváros megépítése és a dél-budai közlekedési infrastruktúra bővítése mellett a még 2017-ben, az Egészséges Budapest Program kapcsán tett kormányzati vállalásokat hiányolta.

Arra emlékeztetett, hogy a fővárosi kerületek a mai napig csak a számukra megígért egészségügyi fejlesztési források 50 százalékát kapták meg.

„Ha ezek teljesülnek, akkor érdemes belevágni a közös gondolkodásba” 

– mondta Karácsony Gergely, aki szerint a közgyűlés minden frakciójának be kellene kapcsolódnia a koncepció megvitatásába. 

A főpolgármester azt azonban előrebocsátotta, hogy a fővárosiak megkérdezése nélkül biztosan nem lesz olimpia Budapesten. 

Ezt egy budapesti népszavazás formájában tartaná ideálisnak, a leghamarabbi időpont erre jövő nyáron lehetne, a legkésőbbi pedig 2026 őszén.