Katonákat küldhet-e az Unió Ukrajnába? – ez lehet a perdöntő bizonyíték
A Welt am Sonntag című német lap közölte, hogy mi szerepel abban a biztonságpolitikai témájú dokumentumban, amelyet Ukrajnával kapcsolatban adhat ki hamarosan az unió vezetése.
Emmanuel Macron francia elnök pár hónapja beszélt arról, hogy a jövőben akár katonákat is küldhetnek Ukrajnába. A kijelentés óta sokan találgatták, hogy ez valóban bekövetkezhet-e.
A német lap szerint az uniós vezetés részéről az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) jelenleg is tárgyalnak Kijevvel annak a dokumentumnak a tervezetéről, amelyben az Európai Unió biztonságpolitikai garanciákat adna Ukrajnának, és amelyben a fenti kérdés is szóba kerül. A Welt am Sonntag szerint az unió vezetői azt szeretné, hogy a dokumentum legkésőbb július elején (vagyis az orosz részről várható nyári offenzíva idején) hatályba lépjen.
A 11 oldalas dokumentumtervezet konkrét tartalma jelenleg bizalmas információnak számít, a német lapnak azonban birtokába került az irat. A szöveg értelmében az EU politikai, katonai és gazdasági támogatást adna Ukrajnának addig, amíg az ukrán fél nem csatlakozik a NATO-hoz és az EU-hoz. Továbbá kinyilvánítanák azt is, hogy ha Ukrajnát további támadás érné a jövőben, akkor 24 órán belül egyeztetnének az Unió vezetői az ukránokkal.
EZEN A PONTON VISZONT – A TERVEZET SZERINT – AZT IS EGYÉRTELMŰVÉ TESZIK, HOGY AZ EURÓPAI UNIÓ KATONÁI NEM VESZNEK RÉSZT HADMŰVELETEKBEN OROSZORSZÁG ELLEN AZ UKRÁN KATONÁK OLDALÁN.
Ezzel együtt ugyanakkor leszögeznék, hogy az EU halált okozó és nem halálos fegyverek szállításával, az ukrán katonák kiképzésével, az ukrán védelmi ipar támogatásával, Ukrajna aknamentesítésének elősegítésével, és a hibrid fenyegetések, kibertámadások elleni védelemben és támogatná az ukrán felet a jövőben. Továbbá pénzügyileg is jelentős összegekkel támogatnák Ukrajnát: ez 2024-ben már 5 milliárd euró lenne, és az összeg 2027-ig még évente emelkedhet (de ez attól is függ, hogy miként alakulnak az ukrán hadsereg szükségletei, és hogy milyen kétoldalú támogatásokat vállalnak a jövőben az unió tagállamok).
Ami még nyitott kérdés
A Welt am Sonntag azt is megtudta, hogy a 27 uniós tagállam nagykövetei nemrég jóváhagyták a dokumentum tervezetét, amely a fentieket is tartalmazza. Az viszont még kérdéses, hogy az EU milyen biztonságpolitikai vállalásokat foganatosítani.
A lap szerint Kijev azt szeretné, ha ezek biztonságpolitikai garanciák lennének (bár valójában ezek sem lennének jogilag kötelező érvényűek az Unióval szemben). Azonban nyolc ország – köztük Magyarország is – nem szeretne kétoldalú biztonságpolitikai megállapodást kötni Ukrajnával. Ezen belül három hagyományosan semleges állam – Írország, Ausztria és Málta – képviselői jelezték, hogy szerintük biztonságpolitikai garanciák helyett az EU legfeljebb biztonságpolitikai kötelezettségvállalásokat tehetne Ukrajnával kapcsolatban (a különbség az, hogy az utóbbi még kevésbé kötelező erejű, mint az előbbi).
