Ismertette a részletes adatokat a KSH, amiből megtudjuk, miért került mélypontra szeptemberben az ipari termelés.

A feldolgozóipari alágak közül kettőben nőtt, tizenegyben visszaesett a termelés.

Szakértő szerint az ipar teljesítménye várhatóan markánsan visszafogja az idei GDP-t.

Az ipari termelés volumene 7,2, munkanaphatástól megtisztítva 5,4 százalékkal maradt el 2024. szeptemberben az egy évvel korábbitól – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) második becsléséből. (Az első becslésben közölt szeptemberi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.)

A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás szeptemberben az előző hónaphoz képest 0,7 százalékkal mérséklődött.

Legutóbb ennyire alacsony termelési szint a magyar iparban a Covid-leállások utáni kilábalás idején volt

– mutatott rá még első becslést követő kommentárjában az ING Bank vezető elemzője.

A külső keresletben jelen lévő strukturális problémák és a jövő évre vonatkozó mérsékelt fellendülési várakozások továbbra is fennállnak. „Ebben a tekintetben tehát nehezen alapozhatjuk a magyar ipar rövid, de akár középtávú fellendülésére táplált vágyat az exportkereslet berobbanására. Nem véletlen, hogy a friss hazai felmérések is azt jelzik, hogy az iparvállalatok számára a növekedés legnagyobb gátja jelenleg a kereslet hiánya. Eközben az ipari kapacitáskihasználtság a legfrissebb felmérések szerint tovább romlott a negyedik negyedévben, vagyis ez sem kecsegtet pozitív rövid távú kilátásokkal. A törékeny hazai fogyasztói bizalom (amely a forint további leértékelődésével még inkább gyengülhet), az erős óvatossági motívum, a vállalatok lanyha beruházási hajlandósága pedig együttesen a belső kilátásokat is borússá teszi” – vázolta Virovácz Péter.

A legtöbb alág alulteljesített

Az ipari export volumene 5,0 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 33 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 11,3, a 14 százalékos súlyú villamos berendezés gyártásáé 5,6 százalékkal esett vissza.

Az ipar belföldi értékesítése 2,9, a feldolgozóiparé 6,4 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjában mértnél.

Az iparon belül döntő (96 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 8,3, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 2,2 százalékkal csökkent, ugyanakkor a csekély súlyú bányászat kibocsátása 29 százalékkal nőtt.

• A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 27 százalékát képviselő járműgyártás volumene 11,4 százalékkal visszaesett az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 14,8, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 8,5 százalékkal csökkent.
• A 10 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 10,0 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 11,6, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 8,6 százalékkal csökkent.
• A feldolgozóipari termelés 9,7 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 9,2 százalékkal kisebb volt a 2023. szeptemberinél. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 21, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 11,0 százalékkal visszaesett.
• A feldolgozóiparból 14 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 0,7 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest, mind a hazai, mind a külpiaci eladások bővülésének köszönhetően. A legnagyobb (21 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 10,5 százalékkal növekedett az előző év szeptemberéhez viszonyítva. Hat alágazatban nőtt még a termelés, 5,8 és 38 százalék közötti mértékben, a legerőteljesebben a halfeldolgozás, -tartósításban, a legkevésbé a pékáru, tésztafélék gyártásában. A többi négy alágazatban 2,4 és 25 százalék közötti mértékben csökkent a kibocsátás, a leginkább a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban.
• A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 0,5, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 6,9 százalékkal kisebb volt az előző év azonos időszakinál.
• Négyhavi növekedés után a 4,9 százalékos súlyt adó vegyi anyag, termék gyártása 6,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, jórészt a jelentős súlyt képviselő műanyagalapanyag-gyártás visszaesése miatt.
• Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 27 százalékkal a kisebb súlyú kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás kibocsátása esett vissza, mindkét értékesítési irányban csökkentek az eladások.

Az ipari termelés csak Észak-Alföldön nőtt (0,6 százalékkal), a többi régióban 3,7 és 15,8 százalék közötti volumencsökkenést regisztráltunk, a legnagyobb mértékűt Pest régióban.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 3,1 százalékkal csökkent 2023 szeptemberéhez mérten. Az új belföldi rendelések 10,9, az új exportrendelések 1,9 százalékkal mérséklődtek. Az összes rendelésállomány szeptember végén 23 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Éves mérleg

Ami az év első kilenc hónapját illeti: az ipari termelés 4,3 százalékkal csökkent 2024. január–szeptemberben az előző év azonos időszakához képest. Az összes értékesítés 62 százalékát adó külpiaci eladások volumene 4,8, a 38 százalékot képviselő hazai értékesítésé 2,9 százalékkal mérséklődött.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tízben visszaesett a termelés,

a legnagyobb mértékben, 12,3 százalékkal a villamos berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 7,9 százalékkal csökkent. Három alágban nőtt a termelés volumene, 0,7 és 4,9 százalék közötti mértékben, a leginkább az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában.

A magyar ipar 2024 egészében immár szinte biztosan markánsan visszafoghatja majd a GDP-növekedést, amely vélhetően valahol 0,5–1,0 százalék között alakulhat idén, inkább közelebb a sáv aljához

– vetítette előre Virovácz Péter.