Kiszivárgott, hogy győzték meg Orbán Viktort Brüsszelben az EU vezetői
Az Egyesült Államok egyik legnagyobb lapja azt állítja: minden részletre fény derült Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi brüsszeli látogatásáról.
Részletes beszámolót tettek arról közzé, hogy a napokban hogyan győzködték a magyar kormányfőt.
Február 1-jén rendkívüli EU-csúcsot tartottak, miután a legutolsó, decemberi találkozón Orbán Viktor magyar kormányfő vétója miatt nem sikerült megállapodni a 2021–2027 közötti többéves pénzügyi keret (MFF) felülvizsgálatában, ami többek között új, 50 milliárd eurós támogatást adna Ukrajnának.
Most a The New York Times azt írta a csúcsról, hogy egyes európai vezetők azzal viccelődtek, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek elküldik a szállodaszámlájukat azokért a pluszéjszakákért, amelyeket Brüsszelben kellett tölteniük amiatt, hogy meggyőzzék őt az Ukrajnának nyújtott támogatásról.
Majd az amerikai lap azt részletezte, hogy mások kevésbé tréfásan azt sugallták: az európai uniós eljárások felfüggesztését veszélyezteti.
Ugyanakkor néhány vezető esetében barátságos, megértő fülekre talált, amikor a magyar politikus arról panaszkodott, hogy szerinte az európai bürokráciát ideológiai okokból ellene hangolták.
Csütörtök reggel, alig egy órával az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozója után ez a gondosan összehangolt, színfalak mögötti nyomásgyakorlás arra kényszerítette Orbán Viktort, hogy beadja a derekát
– fogalmazott a The New York Times, majd emlékeztetőül hozzátették: a 27 vezető közül egyedüli ellenlábasként végül beleegyezett egy 50 milliárd eurós alap létrehozásába Ukrajna számára.
A cikk írói szerint az áttörés különösen jelentős volt mind Ukrajna, mind az Európai Unió számára, mert bizonyította az európaiak eltökéltségét abban, hogy egységesen kiállnak Ukrajna mellett Oroszországgal szemben.
Majd azt is leszögezik, ennek érdekében Európa vezetői különböző szerepeket vállaltak, hogy erre rá tudják kényszeríteni Orbán Viktort.
Jó zsaru – rossz zsaru
A lap szerint az Európai Tanács elnöke, Charles Michel játszotta el a rossz zsaru szerepét. Hétfőn felhívta Orbánt, és tudatta vele: semmiképpen sem fogadja el ebben a kérdésben a vétóját. Majd kilátásba helyezte a magyar miniszterelnöknél, hogy néhány tagállam olyan példátlan eljárást fontolgat, amely megfosztaná szavazati jogától.
Szerda este aztán Orbán Viktor az ötcsillagos Hotel Amigóban találkozott Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel, akit a The New York Times úgy ismertet, mint „a kemény jobboldali ideológiai barátját”, és aki ebben az esetben eljátszotta a jó zsaru szerepét. Meloni állítólag azt mondta Orbán Viktornak, hogy most többet nyerhet Brüsszellel, ha együttműködik.
Állítólag azt javasolta:
AZ UKRÁN ALAP 2025-ÖS FELÜLVIZSGÁLATA BIZONYOS SZINTEN KIELÉGÍTENÉ A KIADÁSOK SZIGORÚ ELLENŐRZÉSÉRE VONATKOZÓ IGÉNYÉT.
Majd következett a francia elnök, Emmanuel Macron, aki januárban Párizsban egy ebédre látta vendégül Orbán Viktort, és Meloni után az Amigóban szintén találkozott Orbán Viktorral.
Ő azt javasolta, hogy az EU vezetői a közös állásfoglalásba belefoglalhatnának olyan megfogalmazást, amely figyelembe veszi Orbán Viktor panaszát, mely szerint az EU végrehajtó szervei ideológiai elfogultság miatt visszatartanak pénzeket Magyarországtól.
Oroszország biztonsági fenyegetést jelent?
Eközben néhány utcányira odébb más vezetők is találkoztak Brüsszelben, hogy megvitassák Orbán Viktor álláspontját. A holland miniszterelnök és a német kancellár összejövetele megerősítette: a magyar kormánynak semmi haszna nem származik abból, ha az ukrán alapot visszatartják.
ÉS EZT AZ ÜZENETET TOVÁBBÍTOTTÁK IS A MINISZTERELNÖKNEK.
Az amerikai lap szerint Orbán Viktor ellenállása felbosszantotta az európai partnereit:
„Bármilyen kicsi is az országa, Orbán Viktor az Európai Unió szabályainak és normáinak nagy ellenfelévé tette magát”
– összegezte a The New York Times.
Majd később azt is kiemelték, Orbán Viktor emellett számos európai törekvésnek, többek között az Oroszország elleni szankcióknak,
„sőt még Svédország NATO-csatlakozási kérelmének is hatalmas akadályozója volt”.
Szerintük az alapvető nézeteltérés abból fakad, hogy a magyar miniszterelnök nem hiszi, hogy Oroszország biztonsági fenyegetést jelent Európára, és nem gondolja, hogy az Európai Uniónak Ukrajnát kellene támogatnia. Majd arra is rávilágítanak, Orbán Viktor rendszeresen használja az unión belüli lehetőségeit arra, hogy engedményeket érjen el Brüsszeltől – beleértve a Magyarországtól visszatartott pénzek befagyasztásának feloldását.
Orbán Viktor: Kaptunk egy ajánlatot, azt elfogadtuk
A mostani összecsapás alkalmával Orbán Viktor azt követelte a lap szerint: évente legyen lehetősége megvétózni a pénzek Ukrajnának történő folyósítását, de ezt elutasították.
Ehelyett a vezetők megállapodtak a kiadások rendszeres felülvizsgálatában, hogy eloszlassák az Ukrajnával kapcsolatos korrupciós aggodalmakat.
MOST AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK EGYSZERŰ TÖBBSÉGGEL KELL JÓVÁHAGYNIA EZT AZ ALAPOT, AMI NEM LEHET NAGY AKADÁLY.
Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor kapott-e valamilyen engedményt vétójogi követelésének visszavonásáért cserébe, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke újságíróknak azt mondta: „A kérdésére a válasz egy egyszerű nem”, majd így fogalmazott:
„az Európai Tanács megerősítette Európa megingathatatlan elkötelezettségét, hogy Ukrajna mellett áll”.
Egyébként a csúcsot követően egyperces videóban reagált Orbán Viktor magyar miniszterelnök arra, hogy a rendkívüli EU-csúcson a szavazatával együtt a tagállamok állam- és kormányfői elfogadták az Európai Unió költségvetésének felülvizsgálatát, benne egy 50 milliárd eurós támogatáscsomagot, amelyet 2027-ig biztosítanak Ukrajnának.
A magyar miniszterelnök akkor elmondta, hogy már szerda késő este és csütörtök kora reggel tárgyalt az uniós vezetőkkel.
Mint mondta, a téma Ukrajna volt, illetve az,
„hogy támogassa-e az Európai Unió Ukrajnát, és ha igen, akkor hogyan és mennyi pénzzel”.
Emlékeztetett, tavaly decemberben ebben nem sikerült megállapodni, szerinte azért, mert két magyar problémára nem kaptak megoldást. A magyar miniszterelnök elmondása szerint attól tartott,
- hogy a magyaroknak járó uniós pénzek előbb-utóbb Ukrajnában kötnének ki;
- illetve túl hosszú távra, ellenőrizetlenül bocsátanak forrásokat Ukrajna rendelkezésére.
Szerinte ezekre az aggályokra egy megfelelő ajánlatot kapott, amit végül elfogadott.
Utóbbival kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „kitárgyaltak egy ellenőrző mechanizmust, amely garantálja a pénzek észszerű felhasználását”, míg előbbi – egyébként nem valós – problémáról elmondta, garanciát kapott arra, hogy „Magyarország pénze nem kerülhet Ukrajnába”.
