Kiszivárgott: Orbán Viktor titkos tárgyalásokba kezdett az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban
EXKLUZÍV!
Svájci lapértesülések szerint a miniszterelnök Kínával és Brazíliával olyan csúcstalálkozót szerve, amelyen Ukrajna és Oroszország is résztvenne.
A „béke barátai” címmel megjelent cikk azt írta, hogy konferencia célja az orosz-ukrán háború lezárása lenne.
Orbán Viktor korábban már kiemelte: A békemisszió nem ért véget és ezen a nyáron is dolgoztak.
A békemisszió nem ért véget, nyáron is dolgoztak rajta, lesznek még látványos kezdeményezések. A béketervében pontosan leírta, hogy mit kellett volna tenni július elején, az Európai Unió ezt nem fogadta el, a helyzet pedig most rosszabb, mint akkor – mondta Orbán Viktor miniszterelnök szeptember elején újságíróknak Kötcsén, a jobboldal hagyományos, zárt körű piknikjén.
Most egy svájci lapértesülés szerint
a miniszterelnök Kínával és Brazíliával tárgyalt egy olyan csúcstalálkozóról, amelyen Ukrajna és Oroszország is résztvenne.
A svájci Die Weltwoche – A „béke barátai” címmel megjelent cikkben – azt írta, hogy időpontról és a helyszínről még egyeztetnek, de Orbán Viktor ezzel lényegében „a színfalak mögött” szervez egy csúcstalálkozót, amelyen az említett felek mellett Svájc és Franciaország is ott lesz (bár magáról a tárgyalásról korábban Orbán Balázs is beszámolt már röviden).
A békecsúcs célja természetesen az orosz-ukrán háború lezárása lenne.
A svájci lap cikkéből az is kiderült, hogy az ENSZ New York-i székházában folytathatta a tárgyalásokat a kínai és brazil vezetőkkel, a két országtól pedig a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök közötti feszültségek enyhítést várja Orbán Viktor.
Az öldöklésnek véget kell vetni
– mondta a miniszterelnök a Weltwoche főszerkesztőjének, aki együtt utazhatott el vele a hétvégén Csehországba, Milos Zeman korábbi cseh elnök születésnapi ünnepségére is.
Orbán Viktor békemissziója
Július elején Orbán Viktor egy békemisszió keretében ellátogatott Kijevbe, Moszkvába, Pekingbe és Washingtonba is. A találkozók után javaslatot tett az Európai Tanácsnak, hogy dolgozzanak ki egy új megközelítési módot az ukrajnai háború megoldására. Az Európai Parlament és az Európai Bizottság képviselői közül is többen elutasították Orbán Viktor kezdeményezését, kiemelve, hogy a magyar miniszterelnöknek semmilyen „békemisszióra” nincs mandátuma. Orbán Viktor, úgy látja, helyesen jártak el a békemisszióban, szerinte a diplomáciai akciókat gondosan kell megtervezni, hogy mikor kinek mit érdemes erről tudni, egyenként kell eldönteni.
Magyarország július 1-jén vette át a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsának a soros elnökségét, így a következő fél évben szimbolikusan Magyarország vezeti az Európai Uniót. Orbán Viktor ezt követően indított békemissziót, melynek első állomása egyből a soros elnökség második napján Kijev volt, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt. Ezután a kormányfő Moszkvába repült, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnök fogadta, és az ukrajnai háború lehetséges lezárásáról is szót váltottak.
A magyar miniszterelnök Pekingben folytatta az útját, ahol Hszi Csin-ping államfővel tárgyalt, majd onnan indult a jubileumi NATO-csúcs helyszínére, ahol Recep Tayyip Erdogan török elnökkel folytatott egyeztetéseket. A tárgyaláson a két politikus megvitatta az orosz–ukrán háború ügyét. A miniszterelnök szerint a konfliktusban Törökország az eddigi egyetlen sikeres közvetítő, ugyanis török közvetítéssel sikerült tető alá hozni a fekete-tengeri gabonamegállapodást.
Orbán Viktor ezt követően tárgyalt Donald Trump amerikai elnökjelölttel, akivel egy villámtalálkozó keretén belül beszélte meg a háború fejleményeit. A magyar miniszterelnök később levelet írt Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének, amelyben részletezte, hogy ha Donald Trump győz az ősszel esedékes amerikai elnökválasztáson, akkor azonnal béketárgyalásokat követel Oroszország és Ukrajna között.
