Koritár Zsuzsanna: megszűnt az olcsó energia illúziója
A rezsicsökkentés csökkentése ráébresztette az embereket arra, hogy mennyire korszerűtlen és energiapazarló otthonokban élnek – mondta Koritár Zsuzsanna. A Habitat for Humanity Magyarország energiaszegénységi szakértőjével a szervezet 2023-as lakhatási jelentésének most nyilvánossá vált 3. fejezetéről beszélgettünk. Ebben az energiaválság hazai következményeit, a rezsicsökkentés hatásait, a hazai lakóépület-állomány korszerűsítések sürgető szükségét elemezték. Felidézte, a rezsicsökkentés érdemileg azoknak segített, akiknek nem lett volna rá szükségük, mert a tűzifa kimaradt belőle, miközben azt használják a leginkább rászorulók, a földgázt, áramot és távfűtést használók pedig lényegében spóroltak az energiával.
Azt vizsgáltuk, hogy az energiaválság az elmúlt két évben milyen hatással volt a lakhatás megfizethetőségére és minőségére, megnéztük a lakossági energiaárak alakulását és a rezsicsökkentés intézményét – mondta Koritár Zsuzsanna a Habitat for Humanity Magyarország energiaszegénységi szakértője.
A szervezet minden évben lakhatási jelentést készít, annak utolsó fejezetét most hozták nyilvánosságra.
Az elemzésből kiderül, hogy miközben az utóbbi évek energiaválságára válaszul a legtöbb uniós ország állami beavatkozással igyekezett enyhíteni a lakosság terhein, Magyarországon ennek éppen az ellenkezője történt.
A 2013 óta stabilnak mondható rezsicsökkentést 2022-ben átalakították, tulajdonképpen csökkentették a rezsicsökkentést, így az energiaárak jelentős többlet terhet róttak a lakosságra, emellett rávilágított arra, hogy a lakóépületek jelentős része elavult, energiapazarló.
A vizsgálat egyik megállapítása szerint a 2023–24. évi költségvetés lakhatási célú kiadásainak kétharmadát még mindig az amúgy megnyirbált rezsicsökkentés finanszírozása teszi ki.
Mindezt úgy, hogy az érdemi haszonélvezői nem a ténylegesen rászorulók, akik továbbra is ki vannak téve a bizonytalan lakhatás és megfizethetetlen energia kihívásainak.
Mindezt ráadásul úgy, hogy az energiaárak további változása vagy a rezsicsökkentés újabb módosítása csak lefelé viszi őket a lejtőn.
A szakpolitika ennek ellenére sem gondolkodik az egyetlen valóban hatékony megoldásban, az épületek energiaigényének csökkentését célzó beruházások támogatásában.
Miközben a lakóházak 80 százaléka energetikailag olyan kategóriába tartozik, ami a korszerűnél vagy a kívánatosnál két-háromszor több energiát fogyaszt – magyarázta a szakértő.
Majd hozzátette, a lakáskörülmények az életminőséget befolyásoló tényezők, így a korszerűsítés átfogó segítséget jelentene.
Ennek nemzetgazdasági szerepe is jelentős lenne, mert egészségügyi, munkaerő-piaci és környezetvédelmi hatása is van.
A lakóépületek energiahatékonyságának növelése nem csak a klímavédelmi törekvések és az energiafüggőség csökkenésének záloga, hanem az energiaszegénység megszüntetésének is.
De itthon a lakóingatlanok kétharmada 1980 előtt épült, rossz minőségű energetikai szempontból.
Az energiafelhasználás mértékét azonban akkor érzékeljük, amikor ki kell fizetni, viszont egy megfelelő felújítási programmal az energiafogyasztás 60 százalékát is meg lehetne takarítani – fejtette ki Koritár Zsuzsanna.
Az állami lakáscélú támogatások nem célozzák az energiahatékonyságot annak ellenére sem, hogy egyrészt az EU-források ezt lehetővé tennék, másrészt az államnak nem csak kiadást, hanem rövid távon is jelentős bevételt jelentene.
A 2050-es dekarbonizácios célok eléréséhez szükséges modernizáció töredéke történik csak meg ténylegesen – fűzte hozzá a szakértő.
Az elemzés szerint az energiaszegénység másik jelentős tényezője a lakhatási költségek zömét kitevő energiaár. A rezsicsökkentés 2013-14-től összességében mintegy 25 százalékkal mérsékelte az energiaárakat és tartotta is 2022-ig, de jövedelmi szinttől függetlenül.
„Egy másik kutatás azt mutatta meg, hogy a rezsicsökkentésből a tehetősebb háztartások részesültek jobban. Egyszerűen azért, mert nekik kellett kevésbé figyelni a fogyasztásra, nagyobb ingatlanban több energiát használtak, így a támogatásuk is sokkal nagyobb volt, miközben lehet, hogy nem is lett volna rá szükségük, hiszen ki tudták volna fizetni”
– mutatott rá Koritár Zsuzsanna.
Így a rezsicsökkentés negatív hozadéka volt, hogy mellőzték az energia takarékos használatár, emiatt ez idő alatt az energiafelhasználás 34 százalékkal nőtt, ezen belül a gáz 43 százalékkal, mert sok háztartás állt át szilárd tüzelőről vezetékes fűtési módra, ráadásul a spórolás is háttérbe szorult.
Ebből következik, hogy klímavédelmi szempontból is fenntarthatatlan a rezsicsökkentés.
A rezsicsökkentés azonban a legszegényebb réteget érdemben nem érintette, mivel egyrészt amúgy is a lehetőségekhez mérten spóroltak, másrészt az általuk használt tüzelési módok (jellemzően fa) kimaradtak a rezsicsökkentés köréből.
Ezzel együtt 2022 augusztustól a rezsicsökkentés csökkentésével az „olcsó energia illúziója” megszűnt.
Ennek következménye az első évben a gázfogyasztás 25 százalékos és az elektromos-energia fogyasztás 7 százalékos csökkenése.
Megfigyelhető, hogy a lakosság egyrészt tájékozottabb lett, másrészt gyorsan alkalmazkodott az új állapotokhoz.
A gázfogyasztás jelentős visszaesését ugyanis egyrészt a visszafogottabb használat, másrészt az új tüzelési módokra való áttérés okozta.
Az ukrajnai háború ugyanakkor nem csak a gáz, hanem a szilárd tüzelőanyagok árának emelkedését is előidézte, de a szegényebb rétegek nem képesek a modern fűtési technológiák integrálására, és nekik szinte semmilyen segítséget nem nyújtott az állam.
A Habitat szakértője kiemelte, az épületek energiahatékonyságának javítása nélkül az energiaárak alacsonyan tartása nem oldja meg az energiaszegénységet.
A klímavédelmi és a szociális szempontok látszólag ellentmondásosak, ugyanakkor környezetbarát technológiákkal előállított energiának sem kell feltétlenül megfizethetetlennek lennie.
Ehhez azonban kell az energiahatékonyság növelése, a pazarlás mérséklése és nem utolsó sorban az energiaárak képzésének átalakítása – hívta fel a figyelmet Koritár Zsuzsanna.
