Kovács Lajos egykori sztárnyomozó könyvet ír a Fenyő-ügyről.

A bíróság eddig háromszor hallgatta meg tanúként az egykori médiavállalkozó meggyilkolásáról.

Ő vezette egyébként az Országos Rendőr-főkapitányságon (ORFK) a „döglött ügyek osztályát”, pályafutása alatt szinte minden nagyobb gyilkossági ügyhöz köze volt.

Kulisszatitkokról és nyomozói trükkökről mesélt az Indexnek.

 

„A kollégákkal mindig biliárdoztunk, amikor egy ügyön agyaltunk. Meglepő, de nagyon sok mindenre rájöttünk játék közben”

 

– válaszol arra a kérdésre, hogy mi volt a munkamódszerük, amikor elkezdtek egy sokismeretlenes gyilkossági ügyet felgöngyölíteni.

Egy-egy biliárdparti igazi brainstorming volt. Vidéken ez egy jó alkalom volt arra, hogy összerázódjunk a helyi nyomozókkal. Mindig nagyon érdekelt a véleményük és az észrevételük

– folytatja annak ecsetelését, hogy milyenek voltak a rendhagyó rendőrségi értekezletek.

 

„Már nyugdíjas vagyok, de az ügyek a mai napig utánam nyúlnak. A Fenyő-gyilkosságban már háromszor hallgatott meg a bíróság”.

 

Halálos hülyeség és egy érzelmes özvegy

A rendszerváltás után, 1991-ben az egyik legmegrázóbb eset a Farkas Helga-ügy volt. Egy csinos, fiatal, orosházi hölgyet raboltak el és 500 ezer márkát követeltek vállalkozó édesapjától.

Az ügy az egész országot felkavarta, de sem a lány, sem az elkövetők nem kerültek elő. Már mindenki feladta, amikor – Helga eltűnése után 5-6 évvel – egy kecskeméti szikvizes vállalkozót raboltak el.

 

„Rögtön szemet szúrt, hogy a módszer sokban hasonlított a Farkas Helga-féle emberrabláshoz”

 

– mondja Kovács Lajos, aki szerint ez a pancser akció kimozdította Helga ügyét a holtpontról.

Az elkövetők, amit lehetett, elrontottak.

A szikvizes vállalkozó családja a 15 millió forintos váltságdíjat 1,5 millió forintra alkudta le.

Az átadásnál a férfi egyszerűen elfutott fogvatartóitól, így se pénzük, se túszuk nem maradt.

Az akciót két kecskeméti bűnöző és Juhász Benedek, a Helga-ügy egyik gyanúsítottja követte el.

Amikor megtudtuk, hogy Benedek benne volt az emberrablásban, megszellőztettük az esetet a sajtóban. Hozzátettük, hogy azért lenne szerencsés az elfogása, mert megoldást hozhat az évekkel korábbi Farkas Helga-ügyben is

– mondja a nyomozó.

Nem sokkal később Juhász Benedeket tarkón lőtték és a testét a Pankotai Állami Gazdaság öntözőcsatornájának az oldalába ásva találták meg.

 

„Elmentem a temetésére, ahol találkoztam Benedek feleségével. Felajánlottam, hogy hazaviszem a temetőből. Úgy láttam, szerette a férjét. Útközben megnyílt és elmesélte, hogy miket mondott neki a férje Helgáról”

 

– meséli a nyomozó, aki szerint ez volt ez első igazi áttörés. 

 

Egy nagyon hosszú jegyzőkönyvet vettek fel és kezdett összeállni az egész Farkas Helga-ügy.

Benedek tettestársa, Cs. József, alias Jokó első fokon 20 évet kapott a férfi meggyilkolásáért, másodfokon azonban a bíróság felmentette, és a farkas Helga-ügyért ítélték el személyes szabadság megsértéséért, lőfegyverrel visszaélésért, zsarolásért és okirat-hamisításért. ezek miatt 10 évet ült.

Jokó jelenleg Írországban él. A nyomozó szerint amit lehetett, kiderítettek és egy kerek sztorit raktak össze, de az ügy még felemás, mert eddig nem került elő a lány holtteste. 

 

„Ez a nyomozás mély nyomokat hagyott bennem. Helga édesapjával haláláig tartottuk a kapcsolatot” 

 

– teszi hozzá. 

 

A Hungária körúti és a móri mészárlás

 

„Bánt, hogy a Hungária körúti kettős gyilkosságban semmilyen eredményt nem tudtunk elérni” –mondja Kovács Lajos.

 

1977 március 4-én Budapesten, a Hungária körút 10/a alatti OTP bankfiókban egy fegyveres bekényszerítette a két alkalmazottat a WC-be, majd mindkettőt tarkón lőtte.

Rájuk csukta az ajtót, kivette a pénzt a kasszából és elment.

Az ügyfelek sorra érkeztek és türelmetlenkedtek. Ők találták meg a két hölgy testét a mellékhelyiségben.

 

„Negyvenen dolgoztunk az ügyön és a mai napig nincs eredménye”.

 

25 évvel később, 2002-ben Móron követtek el rablógyilkosságot, ahol 8 alkalmazottal és ügyféllel végeztek az elkövetők. Ilyen brutális, pénzintézetben elkövetett rablás nem sűrűn van Magyarországon.

 

„Érthető, hogy később mindkét helyen bezárták a bankfiókot és egészen más van a helyükön”.

 

A móri ügyet felgöngyölítettük, de egy nagy vargabetűvel.

A mai napig sajnálom, hogy Kaiser Edét belehajszoltuk egy tényleges életfogytiglani börtönbüntetésbe – ártatlanul.

Bántott, hogy félrecsúszott a nyomozás, ezért annak idején írtam egy könyvet az ügyről”.

 

Randevú Pándy András halott gyerekeivel

Az egész európai sajtó beszámolt a magyar származású belga lelkész ügyéről.

Pándy András a családját – két feleségét és négy gyerekét – ölte meg, majd Ágnes nevű lánya segítségével tüntette el a testeket.

A belga rendőrök nyomozását segítették, mert Pándy Magyarországon próbálta leplezni a Belgiumban elkövetett bűncselekményeit.

Itt talált olyanokat, akik eljátszották a már megölt gyerekei szerepét. Azt mondta, hogy film készül a családja életéről és valakinek el kell játszani a gyerekeit, akik Dél-Amerikában élnek

 – emlékezik vissza a borzasztó esetre.

A lelkész megírta a szerepeket a gyerekeknek és be is taníttatta velük.

Több tanút rávett: írjon levelet a brüsszeli feleségének, hogy találkozott a gyerekekkel, jól vannak és egészségesek.

 

„Az ügy nagyon rémisztő volt, mert sem az igazi gyerekek, sem a felesége nem élt már akkor”

 

– mondja a nyomozó, aki csak később csöppent bele ebbe az ügybe.

 

Gyilkossági nyomozók is találkoztak az álgyerekekkel és levelet írtak Madame Pandynak, hogy nyugodjon meg. Még a névjegyüket is csatolták a levélhez.

 

„Pándy András nagyon okos volt. Sokszor az orránál fogva vezetett mindenkit”

 

– mondta Kovács Lajos, akit Pándy brüsszeli tárgyalására tanúként idéztek be.

 

Ott látta Pándy Andrást és lányát, Ágnest a tárgyalóteremben.

 

Belga rendőrök bevezetik a brüsszeli igazságügyi palota tárgyalótermébe a sorozatgyilkossággal vádolt Pándy András Belgiumban élõ magyar protestáns segédlelkészt és hittantanárt 2002. február 18-án. Fotó Olivier Matthys / MTI

 

 

Alig volt igazmondó a Fenyő-gyilkosságnál

A Fenyő-ügy egy kiterjedt történet, ami nemcsak Fenyő János haláláról szól, hanem Portik Tamás és Josef Rohac bűncselekményekről is.

1998-ban gyilkolták meg Fenyő János médiavállalkozót.

A rendőrök 4-5 évig nyomoztak, majd az eset a „döglött ügyek osztályára” került.

Már az elején képbe került nálunk Gyárfás Tamás. A Fenyő–Gyárfás konfliktus mindenki előtt nyilvánvaló volt. Ő adott egy megbízást Tasnádi Péternek, hogy likvidálja Fenyő Jánost

– eleveníti föl az eseményeket Kovács Lajos.

 

„Tasnádi Péterrel osztálytársak voltunk. Azt gondoltam, ha megkeresem Petyát – egy szűkített osztálytalálkozó keretében – mindent elmond nekem. Nem így lett. Tasnádi gyakorlatilag lehúzta Gyárfás Tamást, de nem gyilkoltatott meg senkit. Egy másik szálat kellett keresnünk, ami mindvégig a szemünk előtt volt.” 

 

Ugyanis Gyárfás egyik budai ingatlanában élt Portik Tamás és családja. Gyárfás őt kereshette meg.

A Fenyő-ügy is a „döglött ügyek osztályára” tartozott, de a megoldáshoz közelít.

Jozef Rohác már megkapta az ítéletet a Fenyő-gyilkosságért.

Azt még nem sikerült bizonyítani, hogy Gyárfás adott megbízást Portik Tamásnak.

A Fenyő-ügyben a bíróságon azzal kezdtem a mondandómat, hogy ebben az ügyben alig találunk olyan embert, aki igazat mondott volna. Szinte mindenki hazudik.

 

Egy taktikai blöff hozott megoldást 

Szlávy Bulcsút a „Balaton császáraként” aposztrofálták sokan, mert egy maffiahálózatot működtetett a térségben.

1997-ben tűnt el, holtteste hét évvel később – kalandos körülmények között – került elő.

 

„Úgy láttunk neki, hogy nem volt áldozatunk és gyanúsítottunk sem”

 

– emlékszik vissza a nyomozó az érdekes esetre.

Egy vállalkozó a barátnője megerőszakolása miatt haragudott meg Bulcsúra. Megölette, majd a holttestet elrejtette.

 

„Szlávy ügyében kialakult egy kép előttünk, hogy a vállalkozó hogyan is végezhetett Bulcsúval, de nem találtunk holttestet”.

 

A nyomozók elterjesztették a tanúkon keresztül, hogy már van konkrét elképzelésünk arról, hol lehet Bulcsú teste.

 

Nem gondoltuk, hogy ennyire bejön ez a trükk

 

– mondja.

 

A tanúk ugyanis tovább mondták a vállalkozónak, akit a rendőrök megfigyeltek és lehallgatták a telefonját.

A férfi egy munkással ment el egy budai garázssorhoz, majd bezárkóztak az egyik garázsba.

 

„Csak egy Colombo-filmben létezhet olyan, hogy a testet akarja onnét kivenni. Ilyen a valóságban nem történik" 

 

– jegyzi meg Kovács Lajos.

 

A taktikai blöff egy kriminalisztikai fogás: félig igazat hazudunk, ezzel kikényszerítünk egy olyan lépést, amivel a másik leleplezi magát. Ezzel a hírrel megijesztettük a tettest.

 

A vállalkozó és a munkás órákig dolgozott a garázsban, miközben a rendőrök kint várakoztak.

Egyszer csak emelkedett a garázskapu és megjelentek a rendőrök.

Sitt és 60 centiméteres beton volt a holttest fölött.

 

„A vállalkozó egy szerelőaknát temetett be. Még le is burkoltatta a garázst. Úgy eltüntette a testet, hogy az életben nem került volna elő. Szerencsénk volt a blöffel”

 

– jegyzi meg a nyomozó, aki mostanság sportközvetítéseket néz otthon és könyvet ír a Fenyő-gyilkosságról. 

 

 

 

Via. (msn.com)