Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont: Magyarországon továbbra is emelkednek az élelmiszerárak
A közelmúltban a fejlett és a feltörekvő gazdaságokban egyaránt jelentkező magas és volatilis élelmiszer-infláció miatt a politikai döntéshozóknak világszerte szembe kell nézniük azzal a kérdéssel, hogy mennyire hatékony a monetáris politika az élelmiszerár-nyomás stabilizálásában. A monetáris szigorítás az élelmiszerársokkok hatására csökkenti a kibocsátást és a jövedelmet, miközben a monetáris politika nagyobb hatást gyakorol a nem élelmiszerárakra és a kibocsátásra. A politikai döntéshozók sz
Az emelkedő élelmiszer-infláció nemcsak az általános inflációt növeli, hanem bizonytalanságot is teremt, ami nagyobb inflációs várakozásokhoz vezet - írja a Portfolio.hu.
Az élelmiszer-infláció volatilitása magasabb, mint a fogyasztóiár-indexé, emiatt az élelmiszerárak növekedésével az inflációs környezet bizonytalansága is nő.
Ez problémákat okoz az aggregált infláció előrejelzésében és inflációs célok elérésében.
A termelők a növekvő inflációs bizonytalanság miatt nehézségekkel szembesülnek a beruházási tevékenység.
Az elméleti irodalom egy része hangsúlyozza a monetáris politika stabilizáló szerepét az élelmiszer-inflációra. A modellek szerint a monetáris politika az aggregált kereslet mérséklésén keresztül csökkentheti az élelmiszer-inflációt. Meglepő módon eddig csak kevés empirikus tanulmány foglalkozott a monetáris politikának az élelmiszer-inflációra gyakorolt hatásával, és a kutatások döntően az USA-val, Indiával és néhány fejlődő országgal foglalkoztak. Az empirikus irodalom megerősíti a monetáris politika akár káros is lehet, mivel további bizonytalanságot visz az amúgy is magas volatilitású élelmiszerárak piacára.
Egy most megjelent tanulmányban a monetáris politika hatását vizsgáljuk a magyar élelmiszer-inflációra, a 2007 januárjától 2022 novemberéig terjedő időszakban. A magyar helyzet jó esettanulmányként szolgál, mert az EU-n belül nálunk az átlagosnál magasabb az élelmiszerek aránya a fogyasztói kosárban, így az élelmiszer-infláció az EU-átlagnál nagyobb mértékben érinti a lakosságot. Az elmúlt esztendő eseményei további aktualitást adnak a kérdés vizsgálatának. A Magyar Nemzeti Bank inflációs célja 3,0%, ettől ±1%pontos toleranciasáv még elfogadható a magyar inflációs célkövetéses rendszer alapján. 2021 tavasz óta 4,0% feletti az áremelkedés a megelőző év azonos hónapjához képest, ami 2022 áprilisára elérte a 9,5%-ot, 2022. szeptember óta 20% feletti az árak emelkedése az előző év azonos időszakához mérten. Az élelmiszerárak dinamikája elszakadt az inflációétól (1. ábra), ugyanez mondható el sok árupiaci termék esetében is.
Az infláció és az élelmiszerárak alakulása Magyarországon:
Szerző. Fertő Imre, a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) főigazgatója, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója
