Közgazdász: Az orosz-ukrán háború hatásai mellett most az izraeli-palesztin offenzíva is hatással lesz a világra, ismét ár és infláció emelkedések várhatóak
Miközben Izrael felkészül egy hosszú háborúra, a humanitárius következmények mellett az elhúzódó harc jelentős romboló hatással lehet az ország gazdaságára is. Izrael már így is az egyik legtöbbet költötte a hadseregére, és a háború további terheket ró az államkasszára – jelezte lapunknak Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető elemzője.
Amióta a Hamász fegyveresei múlt szombaton meglepetésszerű terrortámadást hajtottak végre, az izraeli védelmi erők több mint 300 ezer tartalékost hívtak be szolgálatra, amire a közelmúltban még nem volt példa. Izrael állandó hadserege, légiereje és haditengerészete 150 ezer tagból áll.
A TARTALÉKOS ERŐK MINTEGY 450 EZER TAGOT SZÁMLÁLNAK, AKIK KÖZÜL SOKAN NAGYOBB HARCI TAPASZTALATTAL RENDELKEZNEK, MINT AZ ÁLLANDÓ HADSEREG FIATALABB KATONÁI. A TARTALÉKOSOK TANÁROK, MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK, ÜGYVÉDEK, ORVOSOK, ÁPOLÓK, TURISZTIKAI ÉS GYÁRI MUNKÁSOK.
A gazdasági kár mértéke attól is függ, hogy a tartalékosok mennyi ideig maradnak távol a munkahelyüktől. A lakosságszám Magyarországhoz hasonlóan 9,6 millió fő körül alakult, amelyből nagyságrendileg 4,3 millió volt a foglalkoztatottak száma, míg a munkanélküliségi ráta a második negyedévben alacsony, csupán 3,4 százalék volt.
Az infláció augusztusban 4,1 százalékot tett ki, itt alapvetően a decemberi 5,4 százalék óta csökkenő tendencia látható. A 2022-es adatok alapján vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó GDP-ben Izrael a világ országai között a 37. helyen állt a Világbank adatai alapján, viszonyításképpen Magyarország ebben a listában a 44. helyen, Csehország pedig a 35. helyen található.
Jelentős ütést kaphat az izraeli gazdaság ami kihathat Európára és Afrikára is
„Izraelben az OECD-országok között a legmagasabb GDP-arányosan a kutatás-fejlesztésre fordított kiadás, 2021-ben 5,6 százalék” – jelezte lapunknak Regős Gábor. A Makronóm Intézet vezető elemzője rámutatott, hogy az izraeli gazdaság szerkezetileg szolgáltatásközpontú, azon belül is a magas hozzáadott értékű szolgáltatások, elsősorban az infokommunikáció súlya.
A HÁBORÚ ELSŐSORBAN A TURIZMUST ÉRINTHETI KÖZVETLENÜL, A TURISTÁK LEMONDTÁK AZ UTAZÁSOKAT, ÉS KÉRDÉS, MIKOR INDULHAT ÚJRA ISMÉT
– jelezte a vezető közgazdász, megjegyezve, hogy a turizmus Izraelben is még a koronavírus-járvány utáni kilábalás időszakában tartott.
A háborúnak negatív hatása lehet a külföldi tőkebeáramlásra is, ha nem sikerül rendezni a konfliktust rövid idő alatt. Meghatározó Izrael vegyipari ágazata is, amely az ország exportjának egyik fő forrása.
A Holt-tenger térsége gazdag ásványi anyagokban.
A Gázai övezettől mindössze 35 kilométerre északra fekvő Asdod kikötője a káliumkivitel egyik fő csomópontja, amely anyag a műtrágyák gyártásához elengedhetetlen.
A Wall Streetet annyira aggasztotta az Izraelből eredő esetleges káliumellátási probléma, hogy a hét elején több műtrágyarészvény is jelentősen megugrott, többek között a Mosaic és a CF Industries.
Mindkettő közel 7 százalékkal emelkedett a szombati támadás utáni első kereskedési napon – mutatott rá elemzésében a CNBC.
A LEGNAGYOBB PROBLÉMÁT AZ JELENTHETI, HOGY A HÁBORÚ KÖLTSÉGES
– jelezte lapunknak Regős Gábor, elmagyarázva, hogy a kormányzat GDP-arányos hiánya tavaly 2,8 százalékot tett ki.
Az idei évre 1 százalékos hiányt terveztek, azonban a bevételek az év első 8 hónapjában elmaradtak a tervezettől, amelyben a háború hatása még nem jelenik meg.
Az elhúzódó konfliktus költségvetési terhei az államadósságban is megjelenhetnek, miközben Izrael már eleve az egyik legtöbbet költi a haderejére: az IMF adatai szerint 2022-ben GDP-arányosan 4,5 százalékot, viszonyításképpen Oroszország 4,1, az USA pedig 3,5 százalékot
– ismertette a Makronóm Intézet vezető közgazdásza, rámutatva, hogy Ukrajnával nem célszerű összehasonlítani a helyzetet, főleg ha figyelembe vesszük, hogy ott az infrastruktúrát is jelentős kár érte – ez Izraelben nem következett be, így újjáépítésre sincs szükség.
JÓ ESÉLY VAN RÁ, HOGY IZRAELBEN GYORSAN VISSZATÉR AZ ÉLET A KORÁBBI KERÉKVÁGÁSBA, HA A KONFLIKTUS NEM SZÉLESEDIK KI ÉS HÚZÓDIK EL
– mondta lapunknak Regős Gábor, arra alapozva, hogy nem indult el a tömeges kivándorlás az országból.
A háború hatására az izraeli deviza, a sékel a dollárral szemben hétfőig 2,7, majd csütörtökig további 0,6 százalékot gyengült, vagyis a háború csak viszonylag kismértékű leértékelődést eredményezett.
Ebben viszont közrejátszott, hogy a Bank of Israel gyors és számottevő, 30 milliárd dolláros beavatkozásról döntött, amely megtámasztotta az árfolyamot.
A rubel esetében ennél nagyobb leértékelődés történt, amelyben közrejátszott, hogy a nyugati államok a szankciók keretében zárolták az orosz jegybank tartalékainak egy jelentős részét, így megakadályozták, hogy effektíven beavatkozzon az árfolyam védelme érdekében
– világított rá Regős Gábor, kiemelve, hogy emellett Oroszországban a tőkekivonás is sokkal nagyobb volumenű és gyorsabb ütemű volt. Izrael gazdasága erős és ellenálló, de a jelenlegi háború komoly kihívások elé állítja.
A kormánynak és a gazdasági szereplőknek együtt kell működniük annak érdekében, hogy minimalizálják a károkat, és elősegítsék a gyors kilábalást a konfliktus után.
