Ezek most kíméletlenül jelentkeznek az adatokban, gyakorlatilag az egész szektor a földbe állt, ugyanakkor a jegybank kamatpolitikája már csak egy következmény. Egyedül a gazdaságfejlesztési miniszter kedvenc területe mutat brutális erőt.

A beruházások volumene az idei év II. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva 13,5 százalékkal csökkent, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 4,1 százalékkal mérséklődött – tájékoztatott erről a napokban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az Index által megkérdezett szakértők azt hangsúlyozták: 

a beruházások mérséklődése kedvezőtlen, viszont nem váratlan esemény.

Mindenképpen kedvezőtlen folyamat, hiszen nemcsak az adott időszak GDP-je csökkenti, hanem a beruházások természetéből adódóan a hosszú távú termelési, foglalkoztatási és bérnövekedési potenciált is mérsékeli. 

Ugyanakkor „nem váratlan azért, mert a háborús és szankciós hatások elsősorban a régiót érintették. Itt ugrott meg az infláció, emiatt itt emelkedtek meg jelentős mértékben a kamatok, ez pedig komoly visszatartó erőt jelent. A lakossági hitelfelvétel is csökkent, a megtakarítási hajlandóság nőtt, e kettő pedig ugyancsak nem ösztönzi a beruházásokat” – mondta az Indexnek Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, aki szerint a nemzetközi tőke sem szívesen fektet be egy háborúval szomszédos országba.

Ennek függvényében viszont kifejezetten jelentős siker, hogy a közvetlen külföldi tőkebefektetés-állomány (foreign direct investment – FDI) értéke jól alakul. Ugyanakkor Brüsszel késlekedése tovább rontotta a helyzetet.

Bizonytalan a piac, de ez érthető

Az adatokból az látszik, a beruházásokon belül a teljesítményérték több mint felét képviselő építési beruházásoké 24 százalékkal csökkent, ezzel szemben a közel felét kitevő gép- és berendezésberuházásoké 4 százalékkal nőtt. A gépberuházásokon belül az importált gépek és járművek volumene 6,9 százalékkal emelkedett.

A teljesítmény több mint fele megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 10 százalékkal csökkent. A 12 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések 18 százalékkal csökkentek az állami és főleg az uniós forrásból finanszírozott projektek visszaesése miatt – ismertette Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője.

A II. negyedévében tizenkilenc nemzetgazdasági ágból tizenötben csökkent a beruházási teljesítményérték.

A banki elemző szerint a nemzetgazdasági ágakban eltérő folyamatok játszódtak le. Az emelkedő kamatok, a geopolitikai feszültségek miatt növekvő bizonytalanság és kockázatok, csökkenő belső kereslet, valamint a korábbiaknál jóval magasabb energiaárak és beruházási költségek elbizonytalaníthatták a vállalatokat a beruházásoktól. Az emelkedő kamatok negatív hatását a vállalkozások számára elérhető kedvezményes hitelkonstrukciók ellensúlyozhatják.

Az MBH Bank elemzője arra is kitért, az állami beruházások bejelentett csökkentése már a tavalyi év második felében megjelent az adatokban. Továbbra is fennmaradtak a bizonytalanságok az uniós helyreállítási alap elérhetőségével kapcsolatban, ami soha nem látott többletforrást biztosíthatna. A kamatok csökkenésével azonban a következő negyedévekben már mind a vállalati, mind a lakossági beruházások stabilizálódhatnak, jövőre pedig fokozatos élénkülést mutathatnak.