Az euró–forint árfolyamában ezen a héten nem dőltek rekordok, a dollár–forint jegyzése viszont átmenetileg 370 fölé emelkedett, utoljára június végén láttunk ilyen magas árfolyamot.

Az elmúlt heti mozgások alapján még mindig nem derült ki véglegesen, merre is indul el tovább a forint.

Ugyanakkor ha a következő időszakban sem tud megragadni tartósan a 400-as lélektani határ alatt a jegyzés, akkor tartósan afölötti szinteket láthatunk.

A héten a hazai tőzsde ismét rekordot döntött. 

A forint a hetet az euró ellenében a 401-es szint felett kezdte.

A hét első felében erősödést láthattunk az árfolyamban, hétfőn a forint 401 alá, majd kedden a 400-as szint közelébe menetelt, a lélektani határt viszont nem tudta áttörni. 

A kismértékű erősödés oka leginkább az euró gyengélkedése, amely a dollárral szemben érdemben vesztett értékéből a héten is. 

Az euró gyengülését az Európai Központi Bank (EKB) részéről várt gyorsabb kamatvágások okozták, amit az eurózóna gazdaságának vártnál kedvezőtlenebb teljesítménye indokolt” – világított rá Molnár Dániel, a Makronóm Intézet szenior elemzője. Hozzátette, hogy a forint ekkor szorosan együtt mozgott a cseh koronával, ami jelzi, hogy elsősorban külső hatások mozgatják a devizapiacokat.

Mentőövet dobott a forintnak az MNB 

Az újabb fordulat csütörtök délután jött el az árfolyamban, délután már 402 felett is járt a jegyzés, azonban az EKB 25 bázispontos kamatcsökkentése, valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a cseh jegybank részéről szinte egy időben érkező szigorúbb hangnem egyaránt erősödést okozott a két árfolyamban. 

Az EKB döntése nem volt váratlan, ugyanakkor továbbra is jelzi, hogy az eurózóna a korábban jelzettnél rosszabb állapotban van

– mondta lapunknak Molnár.

Ezzel párhuzamosan a Feddel kapcsolatos kamatvárakozások felfelé tolódtak, ami a dollárt augusztus eleje óta nem látott szintre erősítette az euró ellenében. 

A jegybanki szóbeli intervenció, illetve az euró gyengélkedése tehát a forintot visszavitte a 400-as szintre, tartósan áttörni azt azonban nem sikerült.

A pénteki nap nagy részében is a lélektani határ körül ingadozott a jegyzés. 

Az euró–forint árfolyamában nem dőltek rekordok, a dollár–forint jegyzése viszont átmenetileg 370 fölé emelkedett, utoljára június végén láttunk ilyen magas árfolyamot

– jelezte az Indexnek Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője.

A szakértő szerint a dollár erősödését elsősorban a kedvező amerikai makroadatok és a Feddel kapcsolatos kamatvágási várakozások enyhülése okozták.

Pengeélen táncol a forint

Molnár Dániel szerint az elmúlt heti mozgások alapján még mindig nem dőlt el véglegesen, merre is indul el tovább a forint.

Ugyanakkor, ha a következő időszakban sem tud megragadni a 400-as lélektani határ alatt a jegyzés, akkor tartósan afölötti szinteket láthatunk.

A jövő héten a KSH kedden kereseti, míg pénteken munkaerőpiaci adatokat közöl. A befektetőket ugyanakkor feltehetően nem ezek az adatok érdeklik majd, hanem egyrészről a keddi MNB-kamatdöntés, valamint a péntek esti hitelminősítés. 

Rodic Ádámmal, az MBH Elemzési Centrum elemzőjével vettük sorra a jövő heti, forintot mozgató eseményeket: 

• Hétfőn jön a GKI hangulatindexe. Szeptemberben csökkent a konjunktúraindex, mivel a lakosság inflációs várakozásai nagymértékben emelkedtek. Amennyiben tovább csökken a GKI konjunktúraindexe, az jelezheti a háztartások romló gazdasági helyzetre vonatkozó várakozásait, ez pedig a forint árfolyamára is gyengítőleg hathat.
• Kedden dönt a kamatokról az MNB, Virág Barnabás MNB-alelnök nyilatkozatai alapján kamattartásra számítunk, ami a forint árfolyamát támogathatja, kiváltképp az EKB 25 bázispontos kamatcsökkentésének tükrében.
• Szerdán érkezik az euróövezeti fogyasztói bizalomra vonatkozó adat: Az euróövezet fogyasztói bizalmának növekedésére látunk esélyt a kedvező inflációs adatokat és az EKB kamatcsökkentését követően, ez az eurót erősítheti a forint ellenében. Azonban a javuló európai kilátások hosszú távon kedvezhetnek a hazai fizetőeszköznek.
• Csütörtökön a német feldolgozóipari és szolgáltatóipari BMI-kre figyelünk. A német gazdaság gyengélkedése nem hagyott alább, a kormány lefelé módosította a GDP várakozásait. Egy esetleges újabb visszaesés a BMI-k értékében az eurót is gyengítheti, tekintve, hogy Németország az euróövezet legnagyobb gazdasága. Továbbá az eurózónára vonatkozó feldolgozóipari és szolgáltatóipari BMI-k is ezen a napon érkeznek. Az előrejelzések szerint ezek értékei nőhetnek októberben, ami a német hatással ellentétesen az eurót erősítheti.
• Pénteken érkezik a német IFO intézet üzleti hangulatindexe: Tekintve, hogy a szeptemberi IFO-üzletikilátások (amelyek 6 hónapra vetítenek előre) romlottak augusztushoz képest, elképzelhető, hogy az októberi üzleti hangulat is romlani fog, ami áttételesen a forintot is gyengítheti a német gazdasággal való szoros kapcsolatunk következtében. 
• Ezen a napon jön ki az Egyesült Államokban a michigani fogyasztói hangulatindex is: A jelenlegi előrejelzések enyhe emelkedést mutatnak, ez a gyenge európai adatokkal összevetve erősítheti a zöldhasú árfolyamát, ami közvetve a forint árfolyamára is negatívan hathat.

A nemzetközi helyzet alakulása, mint például a közel-keleti konfliktus eszkalációja vagy az amerikai elnökválasztással kapcsolatos kilátások, továbbá az európai és amerikai gazdaságok állapota rövid távon természetesen továbbra is okozhatnak jelentősebb kilengéseket a forint árfolyamában.

Újabb rekordot döntött a magyar tőzsde, de elfogyott a lendület

A héten a hazai tőzsde ismét rekordot döntött, a BUX-index szerdán 75 ezer pont felett is zárt. Péntekre azonban elfogyott a lendület, így az egy héttel korábbi záróértékhez képest lényegében nem történt változás. 

A blue chipek közül egyedül a Magyar Telekom zárt pluszban – 2 százalékos árfolyamnövekedésével így már csupán néhány százaléknyi emelkedésre van történelmi maximumától

– világított rá lapunknak Horváth Gergely, a Makronóm Intézet elemzője. A közepes kapitalizációjú vállalatok részvényeit tekintve már több pozitívumról lehet beszámolni:

• A PannErgy tovább folytatta októberi menetelését, részvényárfolyama több mint 4 százalékkal növekedett a hét során. A geotermikus energiát hasznosító cég szerdán tette közzé a harmadik negyedévről szóló termelési jelentését, amelyben a menedzsment megerősítette a 3,9–4,1 milliárd forintos EBITDA-várakozását – az OTP elemzése pedig ennek kapcsán fenntartotta a részvényárfolyamra vonatkozó 2000 forint feletti célárát, ami 30 százalékos felértékelődési potenciállal kecsegtet 1 éves időtávon. 
• A másik jelentősebb zöldpapír, az Alteo kapcsán is pozitív hírek érkeztek a héten, habár azok rövid távon nem hagytak jelentősebb nyomot az árfolyamon. Az egyik hír a nyár folyamán bejelentett villamosenergia-tároló projekt megkezdésére vonatkozott, amely a cég történetének legnagyobb zöldmezős beruházása, a másik pedig egy akvizícióról szólt, amelynek eredményeként az Alteo szélerőműpiacon lévő kapacitása másfélszeresére bővült. 

Érdemes még kiemelni a 4iG héten elért 3 százalékos részvényárfolyam-emelkedését, amelyet elsősorban a cégcsoport szerdai bejelentése mozgatott. A társaság ugyanis sajátrészvény-visszavásárlási programot indított egymilliárd forint keretösszeggel, maximum egymillió darab részvény visszavásárlásáig. 

Emellett ugyancsak a 4iG-vel kapcsolatos, az árfolyam jövőbeli alakulásában nem közömbös hír az észak-macedón piacra történő belépés megindítása, amely pénteken, az országban való cégalapítás bejelentésével kezdődött meg.