Amióta a nyár közepén ismertté vált, hogy Magyarország egymilliárd eurós kínai hitelt vett fel, a téma időről időre előkerül a nyilvánosságban, a különböző médiumok pedig újabb és újabb (vélt vagy valós) részleteket közölnek az ázsiai kölcsönről.

Most éppen a Vsquare nevű hírlevél számolt be arról, hogy leleplezte, mire kell valójában a kínai hitel Magyarországnak: a kormány a felvett egymilliárd euróból nyújtana 500 millió eurós kölcsönt Észak-Macedóniának.

Első és másodikra is meglehetősen homályos állítás, de ráadásul teljességgel nonszensz is. Be is bizonyítjuk, miért.

Az Észak-Macedóniának nyújtott magyar finanszírozás önmagában nem új sztori. Ezt még nyáron jelentette be Hrisztijan Mickoszki észak-macedón miniszterelnök. Helyi lapok tudósítása szerint a hitelt 3,25 százalék kamattal, három év türelmi idővel összesen 15 éves futamidővel kell visszafizetni.

Az összeg felét a macedón gazdaság fejlesztésére, a másik felét pedig szociális célú programokra fordítják. Az az információ is megjelent, hogy a pénzt az állami hátterű Eximbank folyósítja.

Ezek után állítja most tehát a Vsquare, hogy az 500 millió eurós Észak-Macedón hitel forrása az egymilliárd eurós, Magyarország által felvett kínai hitel. Csakhogy ez képtelenség és teljességgel lehetetlen.

Annak, aki minimálisan is tisztában van a kölcsönszerződések kritériumaival, valamint az Eximbank működésével és tevékenységével, ez valószínűleg nem meglepetés, de természetesen nem elvárható a szélesebb nyilvánosságtól, hogy tájékozott legyen ezekben a kérdésekben.

A lényeg, hogy az Eximbank nem használ fel hazai állami forrásokat a hitelezési tevékenysége során és ami még ennél is fontosabb, hogy semmilyen formában nem közvetít a magyar állam által korábban bevont forrásokat ügyfelei irányába.

Vagyis az az állítás, hogy a magyar állam kínai hitelét adta volna tovább a magyar kormány az észak-macedóniai vezetésnek, nem igaz és egyértelműen cáfolható. Ezzel összefüggésben érdemes tudni, hogy az Eximbank hitelezési és üzleti aktivitásának finanszírozása piaci szereplők segítségével megvalósuló forrásbevonáson alapszik.

A pénzintézet így például a hazai és nemzetközi bankok és egyéb professzionális intézményi befektetők mellett igénybe veszi a nemzetközi pénzügyi intézmények által biztosított finanszírozási lehetőségeket is.

Tehát amennyiben helytálló, hogy az Eximbank helyez ki 500 millió eurót Észak-Macedóniának, akkor semmi szüksége nincs rá, hogy ezt a magyar állam által felvett kínai hitel terhére tegye, hiszen számos pénzügyi csatornán képes más piaci forrásokhoz hozzájutni, amelyeket aztán befektethet külső hitelek formájában.

Merthogy az Eximbanknak valóban profilja harmadik országok hitelezése, erre egy sor példa hozható. Vagyis önmagában abban, hogy esetlegesen Észak-Macedóniával is megállapodott, semmi különös nincs.

Via. vg.hu