Giles Dickson, a nyilatkozatot kezdeményező WindEurope lobbicsoport vezérigazgatója közölte, hogy kedden 26 ország vállalta, hogy végrehajtja az EU szélenergia-csomagjában meghatározott intézkedéseket – írja az Euractiv.

„Bár a szélenergia-ágazat történelmileg az EU sikertörténete, számos kihívással néz szembe. Az egész európai szélenergia-ökoszisztémának össze kell fognia, hogy ezeket a kihívásokat kezelje” 

– áll a dokumentumban, az Európai Bizottság októberben terjesztett szélenergia-csomagra utalva.

A nyilatkozatot aláíró 26 fél arra vállalt kötelezettséget, hogy „elegendő megbízható csővezetéket biztosít a szélenergia kiépítéséhez”, első körben a 2024–2026 közötti időszakra.

A végső cél az, hogy a szélenergia-kapacitásra vonatkozó nemzeti árverési rendszerek megváltoztatásával „előmozdítsák a magas környezetvédelmi, innovációs, kiberbiztonsági és munkaügyi normáknak megfelelő, kiváló minőségű szélturbinák gyártását”.

Míg az európai szélturbinagyártók – mint például a 2023 elején majdnem csődbe ment Siemens Energy – egyre veszteségesebben üzemelnek, addig a kínai gyártók évről évre erősödnek, és egyre jelentősebb szerepet töltenek be a globális piacon. 

Az EU tagállamaiban mindez felébresztette a protekcionista ösztönöket annak ellenére, hogy egyetlen kínai szélturbinát sem telepítettek európai földre.

A szélenergia-fejlesztők áramszolgáltatási szerződésekre pályázva az általuk kínált villamos energia árán versenyeznek, és általában a legolcsóbb ajánlat nyer. Ezek a versenyek rendre az olcsóbb, Kínában gyártott turbinákat beszerző fejlesztőknek kedveznek, ami miatt a szélerőműipar kitartóan lobbizik a rendszer megváltoztatása érdekében.

Az új nyilatkozat szerint az EU mostantól azokat az ajánlatokat választja, amelyek az európai ajánlattevőknek kedveznek. Az európai gyártók külön-külön is megtiltották a kínai versenytársaknak, hogy tagjai legyenek fő lobbiszervezetüknek, a WindEurope-nak.

A charta továbbá kötelezi az aláírókat arra, hogy „növeljék a szélerőművek gyártási kapacitását az EU-ban, hogy kielégítsék a szélerőműprojektek iránti várhatóan megnövekedett keresletet, miközben kötelezettséget vállalnak arra, hogy szükség szerint megerősítik a meglévő foglalkoztatási és ipari kapacitásokat”.

Magyarország nemet mond

A nyilatkozatot egyedül Magyarország nem írta alá.

Mint a Politico felidézi, Magyarország kitartóan ellenáll az Európai Unió felszólításának, hogy lazítson a Kínához fűződő kapcsolatain.

Ismert az is, hogy – ahogy az Indexen is írtunk róla – a kínai Huawei korszerű mobilkommunikációs rendszerét építik ki a Budapest–Belgrád vasútvonalon, ami szintén a kínai befolyás növekedése miatt aggasztja az Európai Parlamentet.

A Debrecenben megépített kínai akkumulátorgyár is egy sor ellenállásba ütközött.

A lap szerint mindez alapján egyértelműnek látszik, hogy Magyarország az EU-val ellentétben nem kíván hátat fordítani Kínának, mivel jövedelmező kapcsolatot tart fenn az országgal – és ennek értelmében mondhatott nemet a keddi nyilatkozat aláírására is.

Magyarország jelenleg alig 100 szélturbinával rendelkezik ami az ország energiaellátásának segítségére kb. 50 települést tudna ellátni.

Az EU újabb minimum 500 szélturbina építésére kötelezte Magyarországot, de Orbán korábban kijelentette, hogy két évig biztos nem mert ők az atomra esküsznek.

Lengyelország pl. több mint 6700 szélturbinával rendelkezik, és újabb 3400 építését vállalta EU-s forrásból, míg Hollandia és Portugália a maga 4000 szélturbinája mellé újabb 2500 építését vállalta.

Csehország és Szlovákia a maga 1200 és 1900 szélturbinája mellé újabb 1000-1000 darabot vállalt az EU felé.

Németország a maga 9000 szélturbinája mellé újabb 4500 építését vállalta.

Az EU országai gyakorlatilag hallani sem akarnak már atomerőműről, a megújuló energia a jövő.

(Kiemelt kép.: Szélturbina park Észak-Lengyelországban Starogard Gdanski közelében. Kép. pap.pl)