A magas infláció a reálbérek és a reálnyugdíjak értékének csökkentésén keresztül mérsékli a keresletet, így pedig kedvezőtlenül hat a kiskereskedelmi forgalomra, az alacsony kereslet ugyanakkor korlátozza az infláció további emelkedését, azaz az automatikus stabilizátorok révén is lassulni tud az infláció – fogalmazott az Indexnek Regős Gábor.

A Makronóm Intézet vezető elemzője ismertette, hogy a folyamatosan jelentkező kiskereskedelmi forgalomcsökkenés hátterében milyen tényezők húzódhatnak meg.

Az elmúlt időszakban a kiskereskedelmi forgalom kedvezőtlenül alakult, ez alapvetően megfelel a várakozásoknak, tulajdonképpen nagy meglepetés nincs, bár a visszaesés lehetett volna talán ennél kisebb – mondta az Indexnek Regős Gábor.

A kiskereskedelmi forgalom az első négy hónapban 10,4 százalékkal csökkent.

Értékelése szerint ez a visszaesés alapvetően három tényezőre vezethető vissza:

1. a bérek bár dinamikusan emelkedtek, a reálbérek értéke a magas infláció miatt éves alapon jelentősen, az első négy hónapban 10,3 százalékkal, a bázisidőszaki értéket jelentősen növelő fegyverpénz figyelembevétele nélkül 7,3 százalékkal csökkent;
2. a bázisidőszakban jelentős mértékű transzferek (pl. szja-visszatérítés) érkeztek a háztartásokhoz, és ezek egy részét értelemszerűen elköltötték, így növelve a bázisidőszaki volument a kiskereskedelemben, ennek hatása most látható;
3. a kiskereskedelmi forgalmon belül legnagyobb mértékben, 20,2 százalékkal az üzemanyag-forgalom esett vissza – ennek pedig az ársapka kivezetése az oka. 2022 első négy hónapjában még gyakorlatilag mindenki tankolhatott ársapkás benzint – ez pedig jelentősen növelte a forgalmat. Gazdasági szempontból ez a folyamat túl sok hozzáadott értéket nem generált, de a forgalom volumenét jelentősen emelte.

Regős Gábor lapunknak azt is hozzátette: a háztartások fogyasztási kiadásai az első negyedévben a nemzeti számlás adatok szerint ennél kisebb mértékben, 3,9 százalékkal estek csupán vissza. 

Ez azt mutatja, a kiskereskedelmen kívüli tételek iránti kereslet kevésbé csökkent, sőt gyakorlatilag alig változott.

Ugyanakkor rámutat arra is, a bázisidőszaki magas üzemanyag-fogyasztásban sem csak a hazai háztartások játszottak szerepet.

A kormány is látja, hogy baj van

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter kedden leszögezte: fogyasztási sokk alakult ki Magyaroszágon, ugyanakkor „optimista vagyok abból a szempontból, hogy a negyedik negyedévben fordulatot láthatunk a fogyasztásban” – jegyezte meg. Így egyértelművé téve, jelenleg még a kormányzat se vár fordulatot az adatokban.

„Korábban a kiskereskedelmi forgalom és így a fogyasztás a reálbérek emelkedésének köszönhetően folyamatosan emelkedett. Ez tört most meg az inflációs sokk, illetve a magas bázis miatt. Az infláció mindenképpen egy sokk, amely a kiskereskedelmi forgalomban is visszaesést okozott. A sokkban ugyanakkor benne van, hogy átmeneti, és a kiskereskedelem esetében is arra számítunk, hogy visszatér a növekedés a mostani kedvezőtlenebb időszak után” – tette hozzá Regős Gábor.

A magas infláció a reálbérek és a reálnyugdíjak értékének csökkentésén keresztül mérsékli a keresletet, így pedig kedvezőtlenül hat a kiskereskedelmi forgalomra. Az alacsony kereslet ugyanakkor korlátozza az infláció további emelkedését, azaz az automatikus stabilizátorok révén is lassulni tud az infláció.

Áprilisban a kiskereskedelem forgalmának volumene – jelentős bázishatás mellett – a nyers adat szerint 13,6, naptárhatástól megtisztítva 12,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Előtte sem érkeztek túl rózsás adatok: a januári 4,5, illetve a februári 10,1 százalékos visszaesés után márciusban 13,1 százalékkal csökkent a forgalom volumene. Jól látszik, még nem láttuk a trendfordulót, ám Regős Gábor szerint a változás nem egyetlen hónapban lesz – ez egy több hónapos folyamat része.

Jelentős károkat nem várnak

Regős Gábor szerint a teljes kiskereskedelmi forgalmat tekintve jelentős javulás jöhet júniusban, hiszen a bázisidőszakban a 11,1 százalékos májusi növekedés júniusban 3,8 százalékra csökkent, amiben a kormányzati transzferek hatásának kifutása játszotta a legnagyobb szerepet.

A reálbérek változása augusztus környékétől lehet ismét pozitív, onnantól tudja elősegíteni a forgalomnövekedést. Az üzemanyag ársapkája jelentette magas bázis decemberig velünk marad, ám csökkenő mértékben: míg tavaly májusban a forgalom éves növekedési üteme még 37,2 százalék volt, addig a következő két hónapban 30, augusztustól pedig 20 százalék alatti. A forgalom éves változása tehát a következő néhány hónapban még nem, de az ősszel már jó eséllyel visszatér a pozitív tartományba.

A Makronóm Intézet vezető elemzője szerint egy jelentősebb visszaesés vagy éppen a teljes gazdaságot érintő recesszió mindig okoz tartós károkat, így inkább az a kérdés, hogy mekkorát. Amíg a koronavírus-járvány a vendéglátást és a turizmust érintette, addig a mostani infláció a kiskereskedelmet – ami viszont pont hogy a magas árakkal korábban az egyik nyertese volt az inflációnak.

Úgy véli, a károk akkor jelenthetnek meg, ha a boltok egy része megszűnik – ez alapvetően a kisebb boltokat érintheti –, vagy ha például az élelmiszeripar egyes szereplői nem élik túl a kereslet visszaesését.

„Ez utóbbira nem számítanék nagy tömegben, azonban az látszik, hogy az élelmiszeripar nagyban hozzájárult az inflációhoz, az ágazatban jelentős termelékenységnövekedésre lenne szükség, ami nemcsak az infláció, de a nemzetközi verseny miatt is fontos lenne. A kiskereskedelmi forgalom visszaesése értelemszerűen látszik az idei GDP-adatokban, de nagyon súlyos és tartós károkra nem számítunk” 

– zárta elemzését az Indexnek.