Matolcsy Györgyék elkezdtek félni az infláció miatt

Aggodalmainak adott hangot a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Jelentősek a lakossági inflációs várakozások, ez pedig mélyen nyugtalanítja az MNB szakembereit – derült ki a friss jegybank inflációs jelentéséből, amelyet a Népszava ismertetett.

Bár az elmúlt hónapok során mind Magyarországon, mind a régiós országokban jelentősen csökkentek a lakosság inflációs várakozásai,

a magyarok még így is 8,4 százalékos drágulást várnak a közeljövőben,

szemben a 2 százalék környékén mozgó cseh, lengyel, illetve a kissé magasabb, 3,2 százalékos szlovák várakozással.

A magyarországi inflációs várakozások ennek ellenére mérséklődnek, a csúcs a tavaly januári 13 százalék volt, amikor a tényleges drágulás 25 százalék felé is emelkedett. Mint írták, mindez jelzi, hogy a lakosság várakozásai a pillanatnyi inflációkivetítésből keletkeznek.

Kapcsolódó: Kifakadt a jegybank volt elnöke: A kormány rombolása maradandó károkat okozott (+videó)

Az MNB érzékeli, hogy baj van

„Az MNB érzékeli, hogy a lakossági inflációs várakozások beragadtak”

– jelentette ki Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója, jelezve: a vásárlókat „meg kell győzni” arról, hogy alacsonyabb lesz a pénzromlás mértéke a várakozásoknál, ezért a lakosság inflációs érzetét a jegybank kiemelten figyeli.

Az MNB aggodalmai jogosnak bizonyulhatnak amiatt, hogy mivel tartósan magasak az inflációs várakozások, azok

önbeteljesítő jóslatként működhetnek, főként a jelenlegi gyors bérkiáramlás mellett.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint áprilisban a bruttó keresetek 13,5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, és a nettó bérek is hasonlóan emelkedtek.

Ugyanakkor – hívták fel a figyelmet – májusban is négy százalékos volt az infláció, amellyel kapcsolatban a jegybank arra számít, hogy a következő hónapokban is 4 százalékot kissé átlépő árindexeket láthatunk.

Mint írták, a csúcs a 2024. decemberi lehet, amikorra 4,5 százalék közelébe növekedhet a pénzromlás üteme.

Vagyis éves átlagban valahol 3–4,5 százalékos sávban lehet az MNB előrejelzése szerint az idei fogyasztói áremelkedés, így a 2024-re várt 12,4–13 százalékos bruttó béremelkedés mellett a lakosság reáljövedelme 3,4–4 százalékkal növekedhet.

A kiskereskedelmi és a fogyasztási adatokból az látható:

a háztartások még nem hiszik el, hogy a reáljövedelmük magasabb lenne, mint egy évvel korábban,

ám a későbbiekben fogyasztás nőni fog, ahogy az inflációval kapcsolatos óvatosság is enyhül – jelezték.

A kockázatokra figyelmeztettek a szakértők

Virovácz Péter, az ING Bank szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyire pozitív változásokat hozhat a nagy bérdinamika a gazdaságban, ugyanannyira kell számolni a kockázatokkal is.

Az év hátralévő részében is fennmaradhat a versenyszférában a 10 százalék körüli bérnövekedés, a nemzetgazdaság egészében pedig akár 12 százalékkal bővülhetnek a keresetek. Ha ezzel párhuzamosan oldódik a háztartások óvatossága és erősödik a kereslet, az növelheti a vállalatok átárazási erejét és hajlandóságát is. Ez pedig ismét felveti az ár-bér spirál esetleges kialakulásának kérdését. Ezért a szolgáltatások inflációja mellett a jegybanknak a bérezés alakulásának a folyamatát is árgus szemekkel kell figyelnie a jövőbeli kamatdöntések során – részletezte Virovácz Péter.

Az MNB „jövőképe”

A kockázatok okán az MNB fél százalékponttal lejjebb vitte idei inflációs prognózisát, így jelenleg a 3–4,5 százalékos sávba várja a jegybank a pénzromlás ütemét az idei évre. Az MNB az idei alacsonyabb inflációt az üzemanyagárak április második felében megkezdődött mérséklődésével magyarázta.

Elemzőik szerint az üzemanyag- és a piaci energiaárak az idén mindössze 0,1 százalékkal emelkedhetnek, a következő két évben pedig az átlagos inflációnál kisebb mértékű, 2,6-2,6 százalékos drágulással számolnak.

Az élelmiszerekkel azonban már más a helyzet.

A KSH szerint az élelmiszerek az idei első öt hónapban átlagosan egy százalékkal drágultak. A jegybank ezt a globális árcsökkenéssel, valamint „az árversenyt ösztönző kormányzati intézkedésekkel” (kötelező akciózással) magyarázta. A feldolgozatlan élelmiszerek esetében az éves áremelkedés az idén 0,3 százalék körül, míg jövőre 3,3, 2026-ban pedig 4,3 százalékon alakulhat, vagyis az idei évben visszafogott növekedés után a következő két esztendőben az átlag felett nőhetnek az élelmiszer­árak – írták.

„Az idén az inflációért jelentős mértékben a szolgáltatások drágulása a felelős”

– állapította meg inflációs jelentésében az MNB.

Májusban a szolgáltatások ára 9,7 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, ez pedig

a legnagyobb drágulás a szektorban egész Európán belül.

A kiugróan magas hazai szolgáltatás-inflációt az MNB

• a bankok,

• biztosítók,

• valamint a távközlési cégek visszatekintő áremeléseivel magyarázza.

Az infláció elégette a lakossági megtakarításokat is

Azt írták, a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 2024 első negyedévében minden korábbinál magasabbra, 54 721 milliárd forintra nőtt a háztartások megtakarítása. A Bankmonitor számításai szerint azonban ez csak nominális (névleges) értelemben tekinthető rekordnak, reálértelemben

a megtakarítók több mint 3 évet elveszítettek az infláció miatt (!).

A megtakarítások vásárlóerejét tekintve a 2019 első negyedévétől 2021 utolsó negyedévéig tartó időszak még növekedést hozott: ezen időszak alatt a fogyasztói árak 13 százalékkal, míg a főként bankbetétekben, kötvényekben, tőzsdei részvényekben, befektetési alapokban, valamint életbiztosítási és nyugdíjpénztári díjtartalékként tartott pénzügyi eszközök 41 százalékkal nőttek, amely 25 százalékos reálnövekedést eredményezett – részletezték.

Ám változott a helyzet: hiába nőttek a megtakarítások, az Európa-rekorder hazai infláció okán több mint egy éven keresztül folyamatosan veszítettek az értékükből (!).

Közölték: a mélypontot 2023 első negyedéve hozta el, amikor a korábbi csúcs 85 százalékára zuhant a megtakarítások reálértéke. Összességében megállapították, hogy jelenleg megközelítőleg a 2020-as évhez azonos szinten jár a reálvagyon. Magyarán:

a megtakarítók bő 3 évet buktak el pénzügyi értelemben.