Szerdától így az alapkamat mértéke 6,75 százalékra változik a korábbi 7,00-ről.

Az előző kamatdöntés után sokan vélekedtek úgy, hogy júliusban szünetet tarthat a jegybank, majd sorra jöttek a kamatvágás mellett szóló érvek, például hogy javult Magyarország kockázati megítélése.

A kamatdöntés előtt így már az elemzők többsége pontosan előre jelezte a jegybank döntését, a 25 bázispontos vágást.

A hét legfontosabb hazai vonatkozású gazdasági eseménye az MNB kamatmeghatározó ülése.

A jegybank tavaly májusban kezdte meg a kamatcsökkentést a 18 százalékos irányadó kamatról, amely a legújabb kamatdöntéssel 6,75 százalékra ért. 

KEDDEN 25 BÁZISPONTTAL CSÖKKENTETTE A JEGYBANK AZ ALAPKAMATOT.

A döntés megegyezett az Indexnek nyilatkozó szakértők előrejelzésével. 

Az előző kamatdöntés után sokan vélekedtek úgy, hogy most szünetet tarthat a jegybank, akkor a forint épp jelentősen gyengült, 400 körül járt az euróval szemben.

Majd sorra jöttek a kamatvágás mellett szóló érvek, így az elemzők várakozásai is módosultak, a júliusi döntés előtt már többen vártak kamatcsökkentést. 

Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője szerint a kamatvágás mellett szólt, hogy a legutóbbi, június 18-i kamatdöntő ülés óta eltelt időszakban több kedvező folyamatot láthattunk.

Egyrészt bár a júniusi maginfláció emelkedett, a headline infláció 3,7 százalékra csökkent.

Ezért vághatott a jegybank

Varga rávilágított, hogy a csökkenő headline infláció mellett több tényező is kamatcsökkentésre bátoríthatta a jegybankot:

• Magyarország kockázati megítélése kismértékben javult, a nemrég bejelentett kormányzati intézkedések – bár inflációnövelő hatásúak lehetnek – közelebb hozhatják a költségvetési hiánycél elérését.
• A forint kismértékben erősödni tudott az euróval és nagyobb mértékben a dollárral szemben.
• Jelentősen erősödtek az amerikai kamatvágási várakozások, ami egy fontos szempontja az MNB-nek a kamatvágási mozgástér kapcsán. 
• Az Európai Központi Bank elnöke is óvatosan utalt rá, hogy szeptemberben folytatódhat a kamatvágási ciklus.

A szakértő szerint az MNB augusztusban szünetet tarthat, majd a szeptember 24-i ülésen az EKB és a Fed szeptemberi döntésének függvényében folytatódhat a hazai kamatvágási ciklus. 

A kamatvágás a csökkenő piaci kamatvárakozások miatt várhatóan nem fogja túlságosan megrengetni a forintot, de egy esetleges további erősödésnek gátat szabhat

– világított rá Árokszállási Zoltán, aki szerint fontos lesz majd a döntést követő MNB-tájékoztató és a Monetáris Tanács közleménye is, mivel a hazai inflációval kapcsolatban az összes kétely még nem múlt el.

A fentiek miatt a keddi nap különösen érdekes lehet a forint számára, bármely irányba elképzelhető hevesebb mozgás.

A kamatdöntés hátteréről az ülést követő online sajtótájékoztatón, 15 órakor tudhattunk meg többet, amelyet Virág Barnabás jegybanki alelnök vezetett.

Virág Barnabás: Még 1-2 kamatcsökkentés tűnik reálisnak

„A szigorú irányultságú Monetáris Politika továbbra is kulcs a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásához, valamint az inflációs cél eléréséhez” – kezdte a sajtótájékoztatót Virág Barnabás. A szigorú monetáris politikáról elmondta, hogy annak több sarokpontja is van:

• minden olyan tényező, ami a hazai inflációs kilátásokra hatással van,
• az ország kockázati megítélése,
• a régión belüli relatív pozíciónk,
• valamint a nemzetközi kockázati és monetáris politikai környezet alakulása. 

Emlékeztetett, hogy júniustól új szakasz vette kezdetét: a beérkező adatok alapján a Tanács hónapról hónapra dönt az alapkamat mértékéről.

A kamatdöntés a tartás és a kismértékű kamatcsökkentés között dől el. 

„A piaci elemzők még további 1-2 kamatcsökkentést várnak az év második felére, eltérő lefutással. Ez a jelenlegi információk alapján reálisnak tekinthető” – világított rá a jegybank alelnöke.

Javult Magyarország kockázati megítélése

Virág Barnabás elmondta, hogy a másfél, kétéves horizontú kamatvárakozások érdemben lefelé tolódtak az elmúlt hetekben, ugyanakkor a folyamatok fenntarthatóságának megítéléséhez több beérkező adatra van szükség. Az óvatosság továbbra is indokolt. Az asztalon ott volt a kamattartás és a kamatcsökkentés is, végül az utóbbi, azaz a vágás mellett döntöttek. A mögöttes okokat felsorolta a jegybank alelnöke:

• A külső egyensúlyi folyamatok kedvezően alakulnak, valamint a fiskális hiánycsökkentés is megkezdődött. 
• A globális kockázatvállalási hajlandóság javult, azonban továbbra is változékony. Az elmúlt hetekben a Fed-től az év végéig várt kamatcsökkentés mértéke nőtt.
• A legutóbbi, piaci várakozásoknál jobb inflációs adat nem változtatja meg a várható inflációs pályát, de az ország kockázati megítélésének erősödése mellett lehetővé tette a kamatcsökkentés korábbi végrehajtását. 

„Nem dőlhetünk hátra: előretekintve továbbra is óvatos és türelmes monetáris politika indokolt” – hangsúlyozta Virág Barnabás.