A Magyar Nemzeti Bank elemzői szerint 298 milliárd forintot olyan kifizetésekre költ a kormány, amelyeket „egyéb, nem feltétlenül rezsivédelmi célokra” csoportosítottak át.

A jegybanki elemzés szerint idén a rezsivédelmi alapban 129 milliárdos megtakarítás keletkezhet, azonban a jegybank elemzői szerint ennek a „jelentős része feltehetően felhasználásra kerülhet, akár egyéb, nem rezsivédelmi célokra”.

A kormány a rezsivédelmi alapból tavaly összesen 2282 milliárd forintot költött el, ugyanakkor ebből a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzői szerint 298 milliárd forint olyan kifizetésekre ment, amelyeket „egyéb, nem feltétlenül rezsivédelmi célokra” csoportosítottak át – derül ki a jegybank napokban kiadott költségvetési jelentéséből, amit a Népszava összegzett.

így Ezeket a forrásokat tehát a jegybank szerint nem arra költötték el, amire felhatalmazást adott a költségvetési törvény.

Az MNB elemzői a tavalyi kiadásokat összegezték, de számításuk szerint az állam „rezsivédelem” címszó alatt már 2022-ben is elköltött 699 milliárd forintot.

A tavalyi folyamatok elemzése szerint a kiadások 13 százaléka „ment félre”.

Idén 129 milliárdos megtakarítás lehet

A jegybank közgazdászai azzal számolnak, hogy a tavalyi 2282 milliárd forint után idén további 996 milliárdot költ a kormány a költségvetés rezsivédelmi alapjából, azonban a világpiaci árak jelentős csökkenése miatt ebből összesen csak 689 milliárd forint megy lakossági rezsitámogatásokra – a többit cégek, önkormányzatok, egyházak, civil szervezetek kapják.

Az MNB számítása szerint az év végén 129 milliárdos megtakarítás keletkezhet, de a jegybank elemzői szerint ennek a „jelentős része feltehetően felhasználásra kerülhet, akár egyéb, nem rezsivédelmi célokra”. Ez azt jelenti, a 2022–2024 közötti három évben a kormány mintegy 500 milliárd forintot költhet el úgy a rezsialapból, hogy azt végül nem rezsivédelemre fordítja a kormány.

Egyébként a jegybank az elemzésében azt is kiemelte, hogy 2023-ban a hiány a GDP 6,7 százaléka lett. Az infláció tavaly jelentős terhet rótt a költségvetésre,

• egyrészt a fogyasztás visszaesése miatt a tervtől elmaradó adóbevételek,
• másrészt az inflációhoz köthető kiadások, főként a jelentősen megemelkedett állami energia-, kamat- és nyugdíjkiadások formájában.

Jelentésükben kiemelten foglalkoztak az állami kamat- és energiakiadásokkal, illetve az Európai Unió gazdasági kormányzási keretrendszerének reformjával. Emellett elemezték az áfabevételek alakulását és a július elején bejelentett intézkedések költségvetési hatását.