Több jogszabályt módosított, többek között új adót vetett ki egyes megtakarításokra az Orbán-kormány annak érdekében, hogy minél nagyobb összegeket tereljen állampapírokba, azaz biztosítsa az egyre növekvő hiánnyal működő állam finanszírozását.

A magasabb hozammal kecsegtető új állampapírok már eddig is előnyösebb befektetésnek számítottak, mint az alig kamatozó bankbetétek.

Főképp, hogy előbbi adómentes, míg a bankbetétek kamatát eddig – a köznyelvben kamatadóként emlegetett – 15 százalékos személyi jövedelemadó (szja) terhelte.

E mellé vezette be az éj leple alatt a kabinet a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) is.

A rendelet értelmében azonban nemcsak a banki betétek és fizetési számlák kamatjövedeleme után kell kamatadót és szochot is fizetni július 1-től (lekötött betét esetén a június 30. után lekötött betét kamata után), hanem az ettől a naptól megszerzett értékpapírok (kötvények, befektetési jegyek) kamata és hozama után is.

Mindez azt jelenti, hogy a jövőben minden 100 forint kamatból már csak 72 forintot kap meg a pénz tulajdonosa – hacsak nem fekteti állampapírba.

Az állampapírok népszerűsége az elmúlt évtizedben jócskán megugrott; a lakossági állampapír-állomány 2021 végére a tízszeresére, 10 ezer milliárd forint fölé nőtt.

Ám tavaly a jegybanki kamatemelésekkel fordult a kocka és lakosság egy része elpártolt az állampapíroktól; az év végére így az állomány 8619 milliárdra csökkent, és az Államadósság Kezelő Központ május végi adatai szerint azóta is csupán 8 651 milliárd forintra kúszott vissza.

A tavalyi visszaesés oka, hogy az extrém magas infláció miatt a korábbi, alacsonyabb hozamú lakossági állampapírok már nem voltak vonzóak, a befektetők más lehetőségeket kerestek: többek között a befektetési jegyek, banki kötvények felé fordultak, amelyek magasabb hozamot fizettek.

Via. nepszava.hu