Mivel mostanság meglehetősen mozgalmas volt az életem, nem igazán tudtam inzultációs leveleket írnom, de most gyorsba pótlom.

Utoljára akkor írtam főfőnagyméltóságú vezérlőfejedelem úrnak, amikor még szakállasnak teccet lenni és amolyan hajléktalan feelinget tetszett árasztani maga körül. Én sajnáltam is magát, mert Horvátország ide, vagy oda, de akkor is egy úr, a pokolban is legyen úr, bár igaz, maga nem annak teccik lenni.

Na, de nem ezért írok, hanem azért, mert ottan hagytam a maga csodálatos kis országát, ami erősödik unos-untalan és inkább itten Schruns városában keresem a boldogságot, meg az ojrót. Franc se tudja, hogy mi van ezzel a hanyatlással, de itten nincsennek ársapkák, csak legfeljebb hósipkák a magasabb hegyeken, meg plakátok sincsennek, se Sorosról, se büszkeségről, meg se-se, de valahogy megél az ember. Láttam azt is, hogy sikerült végre megállítani azt az aljas Brüsszelt, csak gratulálni tudok hozzá, mert így végre nem kell a halodó nyugattól pénzt kunyerbálni, lehet büszkén magyarnak lenni és nettó befizetőként támogatni az Unió országait!

Jaj, mit szól drága ellentengernagyúr ahhoz, hogy az ukránok kergetik a barátjának Putyinnak a katonáit vissza oroszhonba? Nem lesz így baj nekünk ez a dolog, mert ugye maga mindenféle csúnya dolgokat írt a "ripacsnak" , az meg nem hitte el a maga beszédgyit, oszt, lehet, hogy a Krím sziget is újra Ukrajnáé lesz. Merre fog akkor fordulni a pávadance?

No, további szép napokat kívánok, a nagyméltóságú úrnak, remélem Anikó asszonyság is jól van és nem kell Szolnok városának, kórházában kipihennie a maga nagyméltóságú haragját!

Levelem zárom, mert dolgoznom kell menni, mert ugye nem lehet mindenki ingyenélő!

Lang Alex