Roland nevű olvasónknak sikerült olyan kérdéseket feltennie, amelyekre nem tudunk frappáns válaszokat adni: vagy mert rossz a kérdés, vagy mert nem is lehet, vagy mert a tudomány nem tudja a választ.

De legalább igyekeztünk szép képeket válogatni.

Roland nevű olvasónk kérdezi:

A kirgiz nép története kapcsán azt lehet olvasni, hogy eredetileg egy paleoszibériai nyelvet beszélhettek, s csak később törökösödtek el.

A magyar nyelvű Wikipedia a "kirgiz nyelv" című cikkben így ír:

"A kirgizek eredetileg egy paleoszibériai nyelvet beszéltek, amelyet erős kipcsak hatás ért, bizonyos vonatkozásban azonban ma is eltér a többi kipcsak nyelvtől."

A cikk sajnos csak ennyit közöl.

A kutatók miből feltételezik, hogy a kirgizek eredetileg paleoszibériai nyelvet beszéltek?

Az eredeti nyelvük a paleoszibériai nyelvcsalád melyik ágához tartozhatott?

A kirgizek jelenlegi nyelve miben tér el a többi kipcsak-török nyelvtől?

És maga a kirgiz népnév milyen szóból eredhet és mit jelenthet?

Az első kérdésre nehéz válaszolni. Ha azonban ugyanezen szócikk angol változatát olvassuk, abból az derül ki, hogy a kirgizek Szibériából érkeztek, illetve genetikailag a Szibériában őshonos népekhez állnak közel. Az angol wikipédia találgatásai között az is szerepel, hogy a kirgizek eredetileg szamojéd, azaz uráli nyelvet beszélhettek (amely azt jelentené, hogy a nyelvrokonaink voltak). Mi több, nem sikerült fellelnem egyetlen forrást sem, amely utalna arra, hogy mikor is történt meg a nyelvváltás. A tudományos válasz csak az lehet: nem tudjuk.

A kérdés arra vonatkozik, hogy a kirgizek „eredetileg” milyen nyelvet beszéltek.

Erre azért sem lenne könnyű válaszolni, mert nem tudjuk, mit jelent az „eredetileg”.

Egyszerűen a mai török nyelvük előtt? Vagy néppé formálódásukkor?

Ez utóbbira azért sem hivatkozhatunk, mert a ma kirgizeknek nevezett csoport csak a szovjet korszaktól kezdve különül el a kazahoktól.

Korábban a kazahokat is kirgiznek nevezték, habár nyelvileg különböznek: a mai kirgizeket karakirgizeknek, azaz fekete kirgizeknek nevezték.

Sőt, a kérdésben az a feltételezés búvik meg, hogy a kirgizek mindig is nyelvi-etnikai egységet alkottak. Valójában egyértelmű, hogy a mai kirgizek ősei is a legkülönbözőbb etnikumokból származnak, és nem voltak egységesek.

Egyes források szerint a 16. században alakultak néppé különböző törzsekből, de hogy miért pont ekkortól tekinthetők egységes népnek, az nem világos.

A szakirodalomban több helyen idézik, hogy a kirgizeket korábban fehér bőrűeknek és vörös hajúaknak írják le, tehát régebben külsőre is különböztek a törököktől.

Csakhogy egyáltalán nem biztos, hogy e valamikor kirgiznek nevezett népet azonosíthatjuk a mai kirgizekkel: előfordul, hogy egy nép nevét egy másik népre kezdik alkalmazni. (S mint láttuk korábban a kazahokat is kirgizeknek hívták: a kazahokkal kapcsolatban mégsem emlegetik, hogy eredetileg nem törökök.)

A fentiek értelmében a második kérdést át is ugorhatnánk, de fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy paleoszibériai nyelvcsalád nem létezik, s így ágai sem lehetnek.

Még a magyar wikipédiai is leírja, hogy „természetes nyelvek egy földrajzi alapú csoportja...”

(kiemelés tőlem – F. L.).

Pontosabban: olyan szibériai nyelveket sorolnak ide, melyeknek nincsenek távolabbi rokonaik.

Egyes paleoszibériai nyelvek teljesen rokontalanok, mások mininyelvcsaládokat alkotnak: ezekbe csak néhány nyelv tartozik.

Kirgiz család a jurta előtt Kirgiz család a jurta előtt

A harmadik kérdésre az a válasz, hogy a kirgiz tulajdonképpen nem is a kipcsak csoportba tartozik.

Legalábbis a kutatók egy része szerint az altaji csoportba tartozik, csak az idők során erős kipcsak (pontosabban kazah) hatás érte.

Mások viszont az altaji nyelveket is a kipcsak egy alcsoportjának tekintik.

Megint mások szerint csak a nyelvjárások többsége az altajiba, a déli nyelvjárások egy része viszont a kipcsakba, más része viszont az ujgurba.

Mindez azért lehetséges, mert a török nyelvek igen közel állnak egymáshoz, és történetük során gyakran hatottak egymásra.

Ráadásul az, hogy egy-egy nyelvjárást melyik nyelvbe sorolnak, nem nyelvtörténeti szempontok határozzák meg, hanem kulturálisak és poltikaiak.

A kirgiz nyelv kipcsakos vonásának mondják, hogy az ótörök szókezdő j dzs-vé vált benne (de a déli nyelvjárásokban nem mindig), de a környéken beszélt kipcsak nyelvekre jellemző cs >s, s > sz változás nem ment végbe.

Kifejlődtek a hosszú magánhangzók, amelyek a kipcsak nyelvekre nem jellemzők, de pl. az altajira igen.

Arra, hogy miben tér el a többi török nyelvtől vagy a kipcsak nyelvektől, azért sem lehet jó választ adni, mert nem csupán a kirgiz nyelvjárások nem egységesek, de természetesen a többi török nyelv sem.

Kirgiz eposzénekes népviseletben Kirgiz eposzénekes népviseletben.V

égül legkönnyebb az utolsó kérdésre (nem) válaszolni: a kirgiz szónak nincs elfogadott etimológiája.

Egyesek ugyan korábban qïrq 'negyven' szóból próbálták levezetni, de ma már ezt a feltételezést elvetik.

Más vélemények szerint az elnevezés még a kirgizek ősi, paleoszibriai nyelvéből származik – de ezt aligha tarthatjuk többnek puszta találgatásnál.

Roland további, a bolgárokat érintő kérdéseire később térünk vissza.

Forrás. Facebook