„Van egy megállapodás, amit szégyenteljesnek kell hogy minősítsek. A megállapodást pártalapon hozták létre, nem programok, az eddigi teljesítmény, a jövőbeni tervek [alapján], hanem kifejezetten egy hatalmi osztogatás történt” 

– fogalmazott Orbán Viktor magyar miniszterelnök arról az alkuról, miszerint a három mainstream európai pártcsalád, a jobbközép-kereszténydemokrata Európai Néppárt (EPP), a szocialista S&D, illetve a liberális Alde még a héten, az EU-csúcs előtt megegyezett abban, hogy pártcsaládjaik fogják adni a jelölteket az EU négy legmagasabb pozíciójára, miközben elméletileg a mostani EU-csúcsnak lenne ez a fő témája.

A miniszterelnök úgy véli, ez „pimaszság” az európai választókkal szemben, akik szerinte az európai parlamenti választásokon többnyire jobboldalra szavaztak, és egy jobboldali vezetést szerettek volna az Európai Unió élén.

Meglátása szerint azonban az Európai Néppárt

„begyűjtötte ezeket a jobboldali szavazatokat, majd aztán elvitte őket balra”

– az EPP, a szocialisták és a liberálisok közötti informális koalíciót a „hazugság és becsapás” koalíciójának nevezte Orbán.

Sem az elmúlt öt év rossz teljesítményét nem veszi figyelembe, sem a következő szakaszra szóló programokról nem szól, csak hatalmi osztozkodásról

– fogalmazta meg az alkuról a véleményét Orbán, aki ezután kijelentette, hogy egyik jelöltet sem tudja támogatni. Mint korábban megírtuk, az Európai Bizottság élére az EPP-s Ursula von der Leyent, az Európai Tanács élére a szocialista egykori portugál miniszterelnököt, António Costát, míg az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a liberális Kaja Kallas észt kormányfőt fogják jelölni.

A magyar kormányfő von der Leyen kapcsán még hozzátette, őt azért sem fogja megszavazni, mert szerinte az Európai Bizottság elnöke a jogállamiságot párt- és politikai alapon használta Magyarországgal szemben – ezt arra alapozza a magyar miniszterelnök, hogy Lengyelországban kormányváltás után szerinte Donald Tusk kormánya megkérdőjelezhető döntéseket hozott, ennek ellenére az Európai Bizottság azokat üdvözölte.

Újságírói kérdésre Orbán elmondta, hogy szerinte az EU soros elnökségét július 1-jén átvevő Magyarország programját támogatják – a csúcsot megelőzően a magyar miniszterelnök Németországban, Olaszországban és Franciaországban tárgyalt erről –, aminek fő fókusza a gazdasági versenyképesség lesz.

Míg arra a kérdésre, hogy a mostani csúcsot az előrehozott francia választás beárnyékolja-e, azt válaszolta, hogy

„nem beárnyékolja, hanem napsütést ad”.

Hozzátette, hogy hivatalosan nem témája a csúcsnak, de mindenki erről beszél.

A következő öt évről döntenek az EU-csúcson

Június 27-én és 28-án találkoznak az Európai Unió tagállamainak állam- és kormányfői, hogy a négy legmagasabb uniós tisztség mellett az EU következő ötéves stratégiájáról is megállapodjanak.

A személyekről minősített többséggel szavaznak, így Orbán Viktor az erről való döntést egymaga nem tudná blokkolni.

Ugyanakkor mint azt a felvezető cikkünkben írtuk, von der Leyennek és Kaja Kallasnak nem is a mostani Európai Tanács-ülés lesz nehéz feladat, hanem majd az Európai Parlament, amelynek szintén támogatnia kell őket. A csúcson ezenkívül téma lesz az ukrajnai háború is. Ezen a téren a tervezett szöveg szerint további támogatásokat ígérne az Európai Unió Kijevnek, így elképzelhető, hogy ebben az ügyben a magyar kormányfő vétóval fog élni.

Egyébként a csúcson Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt vesz, aki a csúcs előtt arról beszélt: örül, hogy megkezdődtek az EU és Ukrajna között a csatlakozási tárgyalások, ahogy az EU és Ukrajna között megkötött biztonságpolitikai megállapodásnak is – bővebben ezekről ebben a cikkünkben írtunk.