Több ellentétes álláspontot ismertettek a tagállamok állam- és kormányfői az EU-csúcs kezdetén tartott doorstepeken.

Míg vannak olyan országok, amelyek támogatják Bosznia-Hercegovinával a tárgyalások megkezdését, mások szerint Szarajevó még nem teljesítette az ahhoz szükséges feltételeket.

Bosznia-Hercegovina mellett a közel keleti helyzet, az ukrán és moldáv csatlakozási tárgyalások konkrét megkezdése és a befagyasztott orosz eszközök felhasználása körül lehetnek majd a legnagyobb viták.

Az EU-csúcs előtt a tagállamok állam- és kormányfőinek egy jelentős része általában rövid doorstepet tart, ahol kifejtik, országuk vezetőjeként milyen álláspontot képviselnek majd a tárgyalásokon.

Mint a csúcsot felvezető cikkünkben is jeleztük, jelenleg több kérdésben is megosztottak a tagállamok, legyen szó az uniós bővítésről vagy akár a gázai helyzet kapcsán. 

Ez pedig a doorstepek alatt is rendkívül látványos volt.

Ukrajnának több fegyver és több lőszer kell

A doorstepek alatt a tagállamok vezetői a legtöbb szót Ukrajnáról ejtették – mind az Oroszországgal szemben honvédő háborút vívó ország támogatása, mind a csatlakozási tárgyalások megkezdése kapcsán.

Kaja Kallas észt miniszterelnök például felvetette, hogy minden országnak a GDP-je a 0,25 százalékával kéne támogatnia Ukrajnát, mivel szerinte úgy Kijev több fegyverrel és lőszerrel rendelkezne, mint Moszkva.

Észtország vezetője szerint a háború nem Ukrajna határairól és létéről szól, hanem az egész világról.

Ha az agresszió valahol kifizetődő, akkor az másokat is erre invitálhat a világon

– fogalmazott Kaja Kallas, aki egyébként kiemelte a cseh kollégája, Petr Fiala kezdeményezését, aki nem kizárólag Európában előállított lőszereket adna Ukrajnának, hanem a világon elérhető készleteket felvásárolva juttatná el azokat Kijevnek.

A cseh kezdeményezést Kallason kívül többek között Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök és Olaf Scholz német kancellár is méltatta, és még a doorstepet nem tartó francia Emmanuel Macron is kiállt mellette.

Kallashoz hasonlóan látja az ukrajnai háború helyzetét Luxemburg miniszterelnöke, Luc Frieden is. A Benelux-állam vezetője szerint Ukrajnának több lőszer és fegyver kell, mivel szerinte amennyiben Oroszország győzne, Vlagyimir Putyin nem állna meg az ukrán határoknál.

Emiatt ez a háború sajnos a mi háborúnk is

– véli Frieden, aki több kollégájával együtt amellett érvelt, hogy Ukrajna felfegyverzéséhez az orosz immobilizált vagyonok által termelt profitot is fel lehetne használni.

Gitanas Nauseda litván elnök és Kallas azt sem tartotta ördögtől való gondolatnak, ha nem csak a profitot, hanem a befagyasztott orosz pénzeszközöket is felhasználnák erre.

Ugyanakkor erről nagy viták várhatóak, hiszen nem mindegyik tagállam támogatja a tervet, mivel szerintük az nemzetközi jogot sért. Magyarország mellett klasszikusan ilyen Ausztria vagy Ciprus is.

Azok a vezetők, akik megálltak, egyetértettek abban, hogy Ukrajnát támogatni kell, emellett mindannyian kiálltak az Európai Bizottság terve mellett az európai védelmi ipar támogatásával kapcsolatban.

Frieden például úgy látja, ez jót tenne nemcsak az európai gazdaságnak, de azzal elérhető az EU közös célja is, ami olvasata szerint Európa biztonsága, szabadsága és jóléte.

Az ún. Európai Védelmi Ipari Stratégiával (EDIS) kapcsolatban Gitanas Nauseda litván elnök a finanszírozás kérdését tartotta a legfontosabb kérdésnek. Emiatt szerinte az Európai Beruházási Bank szabályain módosítani kellene, hogy a védelmi ipari cégeket is finanszírozhassák vele – ezt egyébként a luxemburgi miniszterelnök is említette.

A doorstepen Kallas és a görög miniszterelnök, Kiriákosz Micotákisz is felvetette, hogy a tagállamok közös eurókötvény kibocsátásával növelhetnénk ennek a költségvetését.

Ez valószínűleg nagy vitákat vált majd ki a tagállami vezetők között, ugyanis például Magyarország általában ellenzi a közös hitelfelvétellel járó javaslatokat.

Ebben pedig partnereket is találhat, hiszen sajtóhírek szerint a 27 tagállamból jelenleg csak 15 ország támogatja a közös hitelfelvételt.

A katonailag független országok nem teljesen lelkesednek az ötletért – ilyen például Ausztria, Málta és Írország –, bár a vélhetően utolsó EU-csúcsára készülő ír taoiseach, Leo Varadkar a doorstepen épp arról beszélt, szerinte Írországnak lenne értelme részt vennie abban, és nem kéne tartania tőle.

Bosznia-Hercegovina és Gáza a legmegosztóbb kérdés

Ugyanakkor azért sem néznek könnyű csúcs elé a tagállamok vezetői, hiszen például a doorstepen is ellenkező álláspontot fogalmaztak meg Bosznia-Hercegovina vagy a gázai helyzet kapcsán.

Mark Rutte holland és Kaja Kallas észt miniszterelnök például úgy látja, Bosznia-Hercegovina még nem teljesített minden pontot, ami a tárgyalások megkezdéséhez szükséges.

Ugyanakkor támogatják, hogy egyszer megkezdjék a csatlakozási tárgyalásokat Szarajevóval – viszont addig nem, amíg ezek nem teljesülnek.

Karl Nehammer osztrák kancellár a migráció mellett Bosznia-Hercegovina kérdését értékelte a legfontosabb témának a mostani csúcson, Ausztria pedig támogatja, hogy Szarajevóval is megkezdjék a csatlakozási tárgyalásokat.

Kollégái érveire úgy reagált, Ukrajna sem teljesített minden pontot, decemberben mégis megszületett a politikai döntés a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről.

Emellett úgy látja, Bosznia-Hercegovina az elmúlt években sokat tett a csatlakozás érdekében, és arra számít, kollégáival ebben meg fognak tudni egyezni.

Ebben Orbán Viktor mellett például Olaf Scholz német kancellár is partnere lesz, utóbbi a doorstepen szintén kiemelt témaként értékelte Bosznia-Hercegovinát, kiemelve, hogy Szarajevóban már 20 éve várnak a csatlakozásra.

A bosnyák csatlakozási tárgyalások mellett az Izrael és Hamász terrorszervezet között október 7-én kitört háború lesz még nehéz kérdés a csúcs résztvevőinek, mivel a gázai helyzetet illetően nincs teljes egyetértés.

Az ír Varadkar országa szempontjából a legfontosabb témaként jelölte meg a palesztin helyzetet, amivel kapcsolatban kijelentette, hogy azonnali tűzszünetért és konkrét, megfelelő nyilatkozatért fog harcolni a csúcs zárónyilatkozatában.

Varadkaron kívül Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök és a Varadkarhoz hasonlóan szintén utolsó EU-csúcsára készülő portugál Antonio Costa is a legfontosabb témának nevezte a Közel-Keletet.

Utóbbi hozzátette, hogy szintén a teljes tűzszünetben érdekelt.

A leköszönő portugál miniszterelnök szerint az EU nem ítélheti el az emberi jogok megsértését Ukrajnában, ha eközben Gáza kapcsán a másik irányba néz.

Azonban nagy vita várható a megfogalmazás kapcsán. Mark Rutte például a tűzszünet helyett a harcok szüneteltetését követelte, hogy a humanitárius segélyeket eljuttathassák az övezetbe, felszólítás helyett pedig csak arra „sürgetné” Izraelt, hogy ne kezdjen szárazföldi hadműveletbe a jelenleg 1,5 millió embernek menedéket nyújtó Rafahban.

Orbán Viktor szerint az ukrán gabona a legfontosabb kérdés

Ugyan Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem tartott doorstepet – a 27 tagállamból 17 állam- vagy kormányfője beszélt a sajtóval az EU-csúcs kezdetén –, viszont közösségi oldalán úgy értékelte a mostani Európai Tanács-ülést egy Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel feltöltött közös képpel illusztrálva, hogy a legfontosabb kérdés az ukrán gabona ügye lesz, mivel szerinte az tönkreteszi az európai és a magyar gazdákat. 

 

A témával kapcsolatban azért is várható nagy vita, mert Nauseda a doorstepjében az ukrán gabona helyett az orosz gabonát tartja problémásnak, mivel véleménye szerint abból több érkezik a közös európai piacra, mint az ukránból – emiatt ő teljesen megtiltaná az orosz gabona importját.

A túl sok különböző álláspont miatt egyébként a diplomaták úgy számolnak, hogy éjszakába fog nyúlni az első nap.

A csúcs eleve elég lassan indult el.

Az António Guterres ENSZ-főtitkárral tartott munkaebéd után az Ukrajnának szánt támogatások kérdésével nyitottak az állam- és kormányfők, azonban a zárolt orosz vagyonok kapcsán nincs egyetértés – a brit the Guardian úgy értesült, erről még hónapokon keresztül fognak tárgyalni a tagállamok, mivel annak jogi kérdései túl összetettek.