Az orbáni Alaptörvény egyes változatainak eddigi átlagos fogyaszthatósági ideje kevesebb mint egy év volt. A 13. kiadás elfogadását az EP-választásokat követő parlamenti ülésen tervezi a kormány. Az alapok folyamatos változása az egész rendszer legitimitását kezdi ki, a hitet és bizalmat a demokráciában, a jogállamban – írta Sólyom László 2010-ben,
Az alkotmányozás őszintesége címmel a HVG-ben megjelentetett esszéjében. Az államfői székből nem sokkal korábban távozott jogászprofesszor – aki úgy tartotta, hogy a politikai változások idején jelentős tartalmi átalakuláson átesett alkotmány nem szorul átfogó megújításra – lapunkon keresztül igyekezett figyelmeztetni a fideszes kétharmadot: ha új Alaptörvényt alkotnak is, óvatosan bánjanak a kezükbe került lehetőséggel.
Szerinte eleve önsorsrontó az alkotmányt tenni meg bűnbaknak, s minden baj orvoslását annak megújításától várni, ez a rombolás ugyanis „magával hozza az alkotmányosság lebecsülését”. Sólyom akkor még nem számolt azzal, hogy Orbánnak nemcsak a – keletkezésének dátumára utaló 1949-es számozása okán – sztálinistának és tákolmánynak titulált alkotmánnyal gyűlik majd meg a baja, de elégedetlen lesz az annak helyébe lépő Alaptörvénnyel is, amelyet viszont már az általa vezetett rezsim alkotott meg (s kizárólag a saját képviselői szavazatával szentesített).
Földbe vetett magként várja az új alkotmány, hogy szárba szökkenjen – e szavak kíséretében, ceremoniális külsőségek között írta alá 2011. április 25-én, húsvéthétfőn a doktori titulusát akkor még büszkén viselő Schmitt Pál köztársasági elnök a Magyarország Alaptörvénye címet viselő új jogszabályt. https://hvg.hu/.../20240525_hvg-alaptorveny-lejart... Sólyom László 2012-es írása az Alaptörvényről: Alkotmányos kultúrában a hatáskör nem a nyers erő szabadsága – hangsúlyozza Sólyom László, az előző köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság egykori elnöke.
A HVG-nek készült írásában leszögezi: az alkotmánybírósági kontroll teljességének megcsonkítása alapvető rendszerhiba az új alaptörvényben, a parlamenti szuverenitás mindenhatóságából kiindulva pedig a kétharmados többség az alkotmányt a politika korlátjából a szolgálójává tette. A húsz év alatt meggyökeresedett alkotmányos kultúra azonban túlélheti ezt a mai gyakorlatot - értékelte az akkor életbe lépett új alkotmányt, az Alaptörvényt a HVG
2012. január 4-én megjelent számában a most elhunyt Sólyom László, írását újraközöljük.