Gondolj erre a példára egy 50 eurós bankjeggyel, ami a gazdaságban fog keringeni.

- Van egy 50 eurós bankjegy a zsebemben, és elviszem egy étterembe és kifizetem a vacsorámat. - Az étterem tulajdonosa ezzel az 50 euróval fizeti ki a számláját az autómosóban.

- Az autómosó tulajdonosa fizeti a hajvágást a fodrászánál.

- A fodrász ebből az 50 euróból vásárol a piacon. Az 50 eurós bankjegy korlátlan számú fizetés után 50 eurós bankjegy marad, teljesítette célját mindazok számára, akik fizetési eszközként használták. És a bank nem avatkozik bele és nem nyer vele semmit. DE MI van, HA?

- HA most rögtön elmegyek egy étterembe és digitálisan fizetek a bankkártyámmal - a digitális fizetésem költsége, amelyet az étterem tulajdonos számláz, beleértve a tranzakciós költségeket százalékban, átlagosan 2,5%, ami 1,25 eurót jelent minden későbbi fizetési művelet után. (Ez azt jelenti, hogy minden fizetési művelet 1,25 EUR-ba kerül) - ugyanaz a költség vonatkozik arra, amikor az étterem tulajdonosa az autómosóban fizeti a digitális számláját, - az autómosó tulajdonosának fizetése a fodrásznál, - és a következő kifizetések stb.

Tehát az első 36 tranzakció után, abból az 50 €-ból csak 5 € maradt, a maradék 45 € pedig a bank tulajdona lett... Köszönünk minden tranzakciót és digitális díjat! Ráadásul egy bankkártya költsége átlagosan 2,25 euró havonta, így 50 euró egy havi megtakarítás után csak 47,75 euró. Most gondolj emberek milliárdjaira és tranzakciók milliárdjaira.

A bankok a legjobb példa arra, hogy a semmiből is lehet pénzt csinálni! És még mindig hatalmas kárt okoz, mert kiveszik a pénzt az áramkörből és megjelenik az infláció. Ha nincs forgalomban pénz, romanizálom tisztátalan javaimat, szolgáltatásaitokat, és téged is.

Mert ezeknek a cseréknek nincs eszköze (pénz). Akkor használjunk minél több készpénzt! Vásároljunk minél többet ismerősöktől, barátoktól, szomszédoktól, honfitársaktól. Cseréljünk szolgáltatást.