Újabb nyilatkozat: Ukrajna minden eddiginél súlyosabb vádakkal illette Magyarország kormányát
Oleh Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője egy nyilatkozatban szólította fel a magyar kormány, hogy biztosítsanak hozzáférést azokhoz az ukrán hadifoglyokhoz, akiket az Orosz Ortodox Egyház adott át Magyarországnak másfél hete.
Az Orosz Ortodox Egyház közleménye szerint – amelyet elsőként a magyar sajtóban az Index közölt –, valamint a magyar kormány közlése alapján 11 orosz fogságba esett kárpátaljai magyar katonát adott át Moszkva Magyarországnak.
Azóta az ügyre több ízben is reagált a kijevi vezetés, emellett pedig több politikai és katonai szakértő is. Többen is súlyos vádakat fogalmaztak meg a magyar kormánnyal kapcsolatban.
Az ukrán külügyi szóvivő mostani közleményében minden eddiginél határozottabb felszólítást intézett a magyar külügyminisztériumhoz. Állítása szerint
A MAGYAR KORMÁNY HAMISAN ÁLLÍTJA AZT, HOGY AZ UKRÁN KATONÁK SZABADOK LENNÉNEK MAGYARORSZÁGON.
Oleh Nikolenko a közleményben vázolta, hogy az illetékes ukrán kormányzati szervek azóta is azon dolgoznak, hogy „hazatérhessen az a 11 hadifogoly, akik Oroszországból Magyarországra kerültek az ukrán kormányzat vagy nemzetközi emberi jogi szervezetek tudta nélkül”.
Az ukrán diplomaták többször is megpróbálták felvenni a közvetlen kapcsolatot az ukrán állampolgárokkal, sikertelenül. Ebből, valamint a rokonaiktól kapott információkból arra tudunk következtetni, hogy a magyar kormánytól kapott biztosítékok, miszerint ők szabadok lennének Magyarországon, nem igazak
– írta Nikolenko a közleményben.
Jogsértéssel vádolják a kormányt
„A valóság az, hogy el vannak szigetelve, nincs nyílt hozzáférésük az információhoz, a rokonaikkal is csak harmadik fél jelenlétében kommunikálhatnak, és nem engedik nekik, hogy felvegyék a kapcsolatot Ukrajna nagykövetségével. Az ukrán fél pedig hiába próbál konstruktív párbeszédet folytatni a magyar hatóságokkal hivatalos diplomáciai csatornákon keresztül, ezt nem veszik figyelembe” – közölte a szóvivő.
Azt is hozzátette: „Budapest ezen cselekedetei megkérdőjelezik azokat a humanitárius célokat, amelyekkel Magyarország az ukrán állampolgárok elszállítását igazolta. Ezen túl pedig az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményének [Emberi Jogok Európai Egyezménye – a szerk.] előírásait is sérthetik”.
Ukrajna Külügyminisztériuma még egyszer felszólítja a magyar félt és követeli, azonnal biztosítson hozzáférést az ukrán konzulnak az ukrán hadifoglyokhoz, hogy felmérhesse a fizikai és pszichológiai állapotukat, hogy tájékoztathassa őket jogaikról, és azonnali konzuli segítséget nyújthasson.
Oleh Nikolenko azzal zárta a Facebookon is megosztott közleményt: Ukrajna mindent megtesz azért, hogy a hadifogságba esett katonáik hazatérhessenek, és minden segítséget megkapjanak a családjaikhoz való hazatéréshez.
Gulyás Gergely is reagált
A foglyok szabadon bocsátásának koordinációját Semjén Zsolt mint egyházügyekért felelős miniszterelnök-helyettes látta el, és az eset összefüggésben van Ferenc pápa fogolyszabadítási missziójával is. Tehát az akció egyházi keretek közt zajlott le.
A hadifoglyok ügye előkerült a hétfői kormányinfón is, amely Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter tartott Szentkirályi Alexandra kormányszóvivővel együtt.
A miniszter az eseményen több, a hadifoglyokat érintő kérdésre is válaszolt. Gulyás Gergely kifejtette: jogi értelemben ők már nem hadifoglyok, és azt állította, tényszerűen tájékoztatták az ukrán hatóságokat arról, hogy a nemzetközi jognak és gyakorlatnak megfelelően Magyarországra érkeztek a katonák.
A miniszter ezen kívül azt is állította, hogy a katonák szabad akaratukból vannak Magyarországon, nem ellenőrzik őket, és el is hagyhatják az országot, ha akarják. Azt is elmondta, hogy a 11 katona közt nem mindenki magyar állampolgár, ők menekültstátuszt kaptak.
Az Index kérdésére korábban Lattmann Tamás nemzetközi jogász az ügyben a genfi egyezményrendszerre hivatkozott. Mint mondta, az 1949-ben aláírt harmadik genfi egyezmény 12. cikke ugyanis lehetővé teszi, hogy úgymond „megőrzésre átszállítsanak” hadifoglyokat harmadik ország területére. Ez csak akkor jogszerű, ha mindhárom állam aláírta az 1949-es egyezményt.
A nemzetközi jogász úgy fogalmazott:
a hadifogoly továbbra is katona, hadifogolyként viszont már a fogvatartó állam főhatalma alá kerül, ez jelen esetben Magyarország. Ilyenkor viszont nincs szükség a saját állam hozzájárulására, vagyis Ukrajnát nem szükségszerű megkérdezni.
Más szakértők a genfi konvenció egy másik cikkére hivatkozva állították, hogy egy ilyen lépéshez szükséges Ukrajna hozzájárulása. Lattmann szerint a rövid polémia végül is az ő álláspontjának elfogadásával zárult, mert az idézett 111. cikk a hadifoglyok elengedéséről a szolgálatból, hazaszállításukról szól. Viszont ebben az esetben arról van szó, hogy Magyarország úgymond besegít a fogvatartó államnak őrizni a hadifoglyokat, méghozzá a genfi konvencióban foglaltak alapján.
