Egész Európa bizniszel az oroszokkal – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton azzal kapcsolatban, hogy képmutató-e a jelenlegi lengyel politika.

Szijjártó Péter részletesen kifejtette, hogyan látja az Európai Unió politikáját, és arra is kitért, hogy úgy véli, a Lukoillal szembeni szankciókat Brüsszelből irányították, pusztán azért, mert a magyar kormány a béke mellett áll.

„A Fidesz soha ennyi szavazatot nem kapott még uniós választáson, mint idén nyáron”

– mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombaton az MCC Feszten.

A tárcavezető elsőként azt emelte ki: kétségtelen, idén nyáron az uniós parlamenti választások jól mutatják az európai szintű jobbra tolódást. Szerinte a Patrióták Európáért pártszövetség sikere tökéletesen alkalmas arra, hogy bemutassa az európai, liberális mainstream nagyképűségét.

Létrejött az Európai Parlament harmadik legnagyobb frakciója, és szerinte amikor a liberálisok szembesültek ezzel,

akkor a népakarat semmibevételéhez nyúltak, a nagyképűség után.

„Amikor az Európai Parlament pozícióit osztották el, akkor a Patriótáknak nem jutott semmi. Ez az európai demokrácia arcon köpése”

– fogalmazott Szijjártó Péter, majd emlékeztetett arra, hogy a magyar parlamentben ennek az ellentéte figyelhető meg, az ellenzéket is figyelembe veszik a pozíciók kiosztásánál. Pedig „az európai képviselők lennének az elsők, akik kikérnék, ha nem így járnánk el”.

Ez szerinte a kettős mérce tipikus esete.

Marine Le Pen győzött?

Szijjártó Péter szerint a magyar és az európai mainstream média is tele volt azzal, hogy Marine Le Pen elvesztette a választást, ám a külügyminiszter szerint ez nem igaz, mert valójában megnyerte, ugyanis „1 millióval több szavazatot kapott, mint a második párt”. Mint fogalmazott, az egy másik kérdés, hogy ez hogyan csapódik le a francia parlament tényleges összetételén.

„Amikor azt elemezzük, hogy a választópolgárok akarata hogyan néz ki, akkor érdemes a tényeket is megnézni, nem csak a liberális sajtó tudósításából tájékozódni. A legtöbb francia ember Marine Le Penre szavazott” 

– jelentette ki Szijjártó Péter, aki szerint elképzelhető, hogy a jövőben lesz egy teljes jobboldali összefogás az Európai Parlamentben, mivel „hosszú még ez az 5 éves ciklus”.

Ezután arról beszélt, hogy átrajzolódott Brüsszelben a parlamenti paletta, a Néppárt folyamatosan a szocialistákkal irányította a parlamentet, aztán ahogy a mainstream pártok befolyása csökkeni kezdett, szükségük lett másokra is.

A Néppártot megette ez az együttműködés, baloldal felé tendáló pártcsalád lett

– tette hozzá Szijjártó Péter.

Arra a kérdésre, hogy most enyhülni vagy fokozódni fog-e a nyomás Brüsszelből a kormányra, Szijjártó Péter azt mondta: indokolt, hogy a minket körülvevő vélemények a transzatlanti buborékban születnek meg, de úgy véli, érdemes ezen túl is kitekinteni.

Így pedig az látható szerinte, ha

egy globális többség tagjai vagyunk, különös tisztelettel figyelnek minket. azt is hozzátette, hogy „Egyenesen és tisztán beszélünk arról, mi zajlik Európában”.

A tárcavezető kifejtette, hogy 2022 februárja előtt az európai mainstream mindig a béke mellett szólalt fel, azonban az orosz–ukrán háború kirobbanását követően ennek az ellenkezője történt.

„És ezt a világban máshol nem értik, azt kérdezik tőlem: mi történik Európában? Erre csak a saját álláspontunkat tudom mondani: ennek a háborúnak az árát a magyar nemzet nagyon durván megfizette” 

– jegyezte meg a miniszter, aki hangsúlyozta, hogy a magyar kormány a kezdetektől következetesen a béke pártján áll.

„Minél többen nyitják újra a diplomáciai kapcsolatokat, annál jobb és közelebbi sansz van a békére. Amióta a békemissziónkat megindítottuk, az amerikai–orosz külügyminiszter már beszélt egymással”

– mondta Szijjártó Péter, majd további példaként hozta fel Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonbeszélgetését Donald Trumppal.

Szerinte nem történt semmi a frontvonalon az európai fegyverszállítások következtében, ami megfordította volna a csatatéri folyamatokat, és

„nem tudnak arra válaszolni a háborúpárti vezetők, hogy mennyi fegyver kell ahhoz, hogy a helyzet megváltozzon a csatatéren”.