Kiderült ugyanakkor, hogy több tízezer kárpátaljai van jelenleg is fronton, és hogy a kormányzó nem ért egyet az erőszakos mozgósítással.

Több tízezerre tehető azoknak a kárpátaljaiaknak a száma, akik jelenleg is Ukrajna védelmén dolgoznak a fronton – derült ki Viktor Mikita kárpátaljai kormányzó nyilatkozatából.

Mint mondta, a pontos szám hadititoknak minősül, de többségük a 128. önálló hegyi rohamdandár, a 101. területvédelmi zászlóalj, a rendőri egységek és a Karpatszka Szics katonai alakulat kötelékében teljesítenek szolgálatot.

A Kárpáti Igaz Szónak adott interjújában Kárpátalja kormányzója kitért arra is, hogy nagyon sokan elkerülik a mozgósítást – ez a szám jelenleg 54 ezer.

Ugyanakkor azt is kijelentette: nem tartja helyesnek a toborzótisztek megoldásait, hogy az utcáról vagy parkolóból erőszakkal visznek el embereket, esetleg vendéglátóhelyeken razziázzanak.

Kiemelte, fontosnak gondolja, hogy a vállalatok ne veszítsék el a dolgozóikat, ugyanis ezzel adóbevételtől esnének el, és nem lenne miből finanszírozni a hadsereget.

„A hadköteles állampolgároknak készen kell állniuk arra, hogy részt vegyenek az ország védelmében. Igen, vannak olyan állampolgárok, akik nem akarnak szolgálni és keresik a kibúvókat, de ez állampolgári kötelessége mindenkinek, ezeket az embereket szavakkal, nem pedig erőszakkal kell meggyőzni” 

– vélekedett.

Moszkva célja a lejáratás

Viktor Mikita kijelentette, hogy Magyarországra mindig is barátként és stratégiai partnerként akar tekinteni. De nemcsak Magyarországgal akar jó viszonyt ápolni, hanem Szlovákiával vagy Romániával is. „Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy támogassák európai integrációnkat, a NATO-hoz való csatlakozásunkat” – fogalmazott. Elmondta, attól függetlenül, hogy néha barátságtalan retorikával találkoznak, mindig az eredményes együttműködés megteremtésén dolgoznak. „Nem könnyű ebben a munkában részt vállalni, ugyanis nem teszi túl népszerűvé az ezen fáradozókat. De meg kell hozni ezt az áldozatot, hogy ne nyissunk újabb frontokat katonai, politikai, energetikai vagy gazdasági téren” – tette hozzá.

Ha kell, bemutatom a magyar politikusoknak a háború borzalmait, mindazt, ami ma Kárpátalján és Ukrajnában történik. Hogyan pusztítják az oroszok a közösségeinket Keleten, miközben Kárpátalján igyekszünk minden támogatást megadni a magyar nemzeti kisebbségnek

– fogalmazott az interjúban a kormányzó, aki mindezek mellett elmondta azt is, hogy több infrastrukturális beruházást is támogat a magyar kormány, amiért hálásak.

Mikita úgy véli, Moszkva célja Ukrajna lejáratása, azt a látszatot keltve, hogy Kijev üldözi a kisebbségeket. „Számítottunk arra, hogy 2016-hoz hasonlóan az orosz különleges erőkhöz kötődő csoportok, felhasználva a magyar közösséget, megpróbálkoznak a régió destabilizálásával” – magyarázta, hozzátéve, hogy ezt megelőzendő az ukrán biztonsági szolgálat megerősítette a közrend védelmét a magyarlakta területeken. „Hálás vagyok a magyar közösségnek azért, hogy fegyelmezetten viselkedik, és nem ül fel a különböző provokációknak. A kárpátaljai magyarok bizonyították lojalitásukat, kiállnak Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett” – fogalmazott Mikita.

A 11 pont nagy részét teljesíteni tudják

A kormányzó elmondta, tisztában van azzal, hogy a magyar félben van egyfajta bizonytalanság, azonban úgy látja, Kijev igyekszik rendezni a viszonyt Magyarországgal. Felhívta a figyelmet arra is, hogy háborús időkben nem könnyű törvényeket módosítani, főleg nem akkor, ha az a nyelvhasználatot érinti. Szót ejtetett a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által javasolt 11 pontról is.

Eddig a magyar fél által javasolt 11-ből 6-7 pontban már sikerült megállapodni, a többi kérdésben folytatjuk a párbeszédet. Azon leszünk, hogy minden kérdésben olyan megállapodás szülessen, amely minden érintett fél számára előnyös és elfogadható. Ehhez természetesen kell majd bizonyos engedményeket tenni, kompromisszumokat kötni

– fogalmazott.

„Budapest garanciákat szeretne a szabad nyelvhasználatról az élet minden területén, de a tapasztalataink azt mutatják, hogy egyszerűen lehetetlen minden élethelyzetre kiterjedően megalkotni a szabályozást, mivel ez újabb és újabb változtatásokat vonna maga után. Lassan három éve vagyok kormányzó, de ez alatt az idő alatt egyetlen olyan konfliktusról, rendőrségi feljelentésről sem hallottam, olvastam, amely nemzetiségi vagy nyelvhasználati okokra vezethető vissza. Én ebből arra következtetek, hogy ma Kárpátalján minden nemzeti kisebbség szabadon használhatja az anyanyelvét, mind a magán-, mind a közéletben” – tette hozzá a kormányzó.

Ebben a kérdésben kerestük a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is, azonban nem adnak részletesebb tájékoztatást arról, melyik az a 6-7 pont, amiben sikerült egyezségre jutni.

Barátságos légkör, más-más érdekek

Orbán Viktor ukrajnai látogatásával kapcsolatban elmondta, hogy a találkozót hosszú előkészületek előzték meg. 

A találkozó, amin én is részt vettem, barátságos légkörben zajlott. Megállapítható, hogy mindkét országnak megvannak a saját érdekei, és ezek nem miden esetben találkoznak. Ahogy az is érthető, hogy minden vezető mindenekelőtt saját országa érdekeit tartja szem előtt

– mondta a tárgyalásokról, hozzátéve, hogy igyekeztek minden korábbi nézetkülönbséget félretenni, és bizalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a további találkozókon minden vitás kérdést sikerül tisztázni. A megállapodásokról elmondta, hogy elsősorban gazdasági kérdésekben történtek előrelépések, de a magyar közösség támogatását is érintették.

Az interjúban Viktor Mikita beszélt továbbá

• az áthelyezéséről szóló sajtóhírekről,
• a magyar nyelvtudásáról,
• a családja kulturális sokszínűségéről,
• a kárpátaljai munkaerőhiányról
• és az emberek visszacsábításáról Kárpátaljára.

Korábban az Index Orbán Viktor ukrajnai látogatásával kapcsolatban kérdezte Dobsa Istvánt, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezetének elnökét.